Nem sokon múlt, hogy vágás nélkül készüljön el DiCaprio Oscart érő szenvedéstörténete

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 11.

Mikrofilm

A forgatás egyébként is kínszenvedés volt, de Iñárritu rátett volna még pár lapáttal.

Hamarosan mozikban Sam Mendes 1917 című háborús filmje, melynek  különlegessége, hogy valós időben, látszólag vágás nélkül készült el. A mozi az idei díjszezon egyik késői érkezője, mely el is hozta az idei Golden Globe egyik fődíját.

Valós idejű, látszólag vágás nélküli drámát forgatott az I. világháborúról Sam Mendes

Az 1917 két fiatal brit katonáról szól, akiket megbíznak, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet. A II. világháborúról annyi film készült már, hogy nem győzzük nyomon követni, az első világégés viszont még nem számít ennyire lerágott csontnak.

Nem ez az első, hasonszőrű film, amely nagyot megy az aranyszobrokért vívott csatában: Alejandro G. Iñárritu drámája, a Birdman, avagy (A mellőzés meglepő ereje) is ilyen technikával készült, 5 éve pedig négy Oscart nyert, köztük a Legjobb film és rendezés díját. Ráadásul egy évre rá Iñárritu ismételni tudott, és ismét elhozta a Legjobb rendező elismerését az Akadémiától A visszatérőért.

Az a film azonban inkább Leonardo DiCaprio miatt emlékezetes: mint ismert, négy jelölés és óriási internetes hisztihadjárat után csak kiszenvedte magának az Oscart. Szó szerint: A visszatérő forgatása a hírek szerint valódi tortúra volt. Nem ritkán mínusz 30 fokban forgattak a kanadai vadonban, ahol mobilhálózat sem volt; a felvételeket csak azután halasztották el, hogy a hideg miatt a színészek végtagjai mellett a technikai berendezések is felmondták a szolgálatot.

DiCaprio a Volt egyszer egy... Hollywoodot promózva beugrott az egyik legismertebb podcast-műsorba, Marc Maron WTF-jébe, ahol további műhelytitkokat árult el A visszatérőről. Mint elmondta, Iñárritu sokáig a Birdmanhez hasonlóan ezt a filmet is vágás nélkül akarta leforgatni, ami persze nem jelenti azt, hogy a mozi valóban egyetlen felvétellel készül, csupán hosszabbak a szekvenciák, a vágásokat pedig ügyesen elrejtik a képeken.

"A forgatókönyv egy dolog. Egy lineáris sztori volt egy fickóról, aki megpróbál túlélni a vadonban. Egy remek bosszútörténet. (...) Egy ponton viszont (Iñárritu) úgy akarta forgatni a filmet, ahogy a Birdmant készítette, egyetlen felvétellel az egész vadonon át, aztán rájöttünk, hogy a két alak egymással ellentétes irányban halad" – mesélte a színész utalva a Tom Hardy alakította másik szereplőre.

A forgatókönyv fordulatai ellenére a rendező sokáig kitartott ötlete mellett, és hosszasan egyeztetett erről a munkájáért szinté Oscart nyerő Emmanue Lubezki operatőrrel; megpróbálták lineárissá tenni a történetet. Végül azonban kénytelen volt feladni ezt a fajta forgatást, ugyanis a karakterek között több mérföld távolság volt a forgatókönyv szerint.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.