Nem sokon múlt, hogy vágás nélkül készüljön el DiCaprio Oscart érő szenvedéstörténete

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 11.

Mikrofilm

A forgatás egyébként is kínszenvedés volt, de Iñárritu rátett volna még pár lapáttal.

Hamarosan mozikban Sam Mendes 1917 című háborús filmje, melynek  különlegessége, hogy valós időben, látszólag vágás nélkül készült el. A mozi az idei díjszezon egyik késői érkezője, mely el is hozta az idei Golden Globe egyik fődíját.

Valós idejű, látszólag vágás nélküli drámát forgatott az I. világháborúról Sam Mendes

Az 1917 két fiatal brit katonáról szól, akiket megbíznak, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet. A II. világháborúról annyi film készült már, hogy nem győzzük nyomon követni, az első világégés viszont még nem számít ennyire lerágott csontnak.

Nem ez az első, hasonszőrű film, amely nagyot megy az aranyszobrokért vívott csatában: Alejandro G. Iñárritu drámája, a Birdman, avagy (A mellőzés meglepő ereje) is ilyen technikával készült, 5 éve pedig négy Oscart nyert, köztük a Legjobb film és rendezés díját. Ráadásul egy évre rá Iñárritu ismételni tudott, és ismét elhozta a Legjobb rendező elismerését az Akadémiától A visszatérőért.

Az a film azonban inkább Leonardo DiCaprio miatt emlékezetes: mint ismert, négy jelölés és óriási internetes hisztihadjárat után csak kiszenvedte magának az Oscart. Szó szerint: A visszatérő forgatása a hírek szerint valódi tortúra volt. Nem ritkán mínusz 30 fokban forgattak a kanadai vadonban, ahol mobilhálózat sem volt; a felvételeket csak azután halasztották el, hogy a hideg miatt a színészek végtagjai mellett a technikai berendezések is felmondták a szolgálatot.

DiCaprio a Volt egyszer egy... Hollywoodot promózva beugrott az egyik legismertebb podcast-műsorba, Marc Maron WTF-jébe, ahol további műhelytitkokat árult el A visszatérőről. Mint elmondta, Iñárritu sokáig a Birdmanhez hasonlóan ezt a filmet is vágás nélkül akarta leforgatni, ami persze nem jelenti azt, hogy a mozi valóban egyetlen felvétellel készül, csupán hosszabbak a szekvenciák, a vágásokat pedig ügyesen elrejtik a képeken.

"A forgatókönyv egy dolog. Egy lineáris sztori volt egy fickóról, aki megpróbál túlélni a vadonban. Egy remek bosszútörténet. (...) Egy ponton viszont (Iñárritu) úgy akarta forgatni a filmet, ahogy a Birdmant készítette, egyetlen felvétellel az egész vadonon át, aztán rájöttünk, hogy a két alak egymással ellentétes irányban halad" – mesélte a színész utalva a Tom Hardy alakította másik szereplőre.

A forgatókönyv fordulatai ellenére a rendező sokáig kitartott ötlete mellett, és hosszasan egyeztetett erről a munkájáért szinté Oscart nyerő Emmanue Lubezki operatőrrel; megpróbálták lineárissá tenni a történetet. Végül azonban kénytelen volt feladni ezt a fajta forgatást, ugyanis a karakterek között több mérföld távolság volt a forgatókönyv szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.