Nem sokon múlt, hogy vágás nélkül készüljön el DiCaprio Oscart érő szenvedéstörténete

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 11.

Mikrofilm

A forgatás egyébként is kínszenvedés volt, de Iñárritu rátett volna még pár lapáttal.

Hamarosan mozikban Sam Mendes 1917 című háborús filmje, melynek  különlegessége, hogy valós időben, látszólag vágás nélkül készült el. A mozi az idei díjszezon egyik késői érkezője, mely el is hozta az idei Golden Globe egyik fődíját.

Valós idejű, látszólag vágás nélküli drámát forgatott az I. világháborúról Sam Mendes

Az 1917 két fiatal brit katonáról szól, akiket megbíznak, hogy az ellenséges vonalon át kézbesítsenek egy üzenetet. A II. világháborúról annyi film készült már, hogy nem győzzük nyomon követni, az első világégés viszont még nem számít ennyire lerágott csontnak.

Nem ez az első, hasonszőrű film, amely nagyot megy az aranyszobrokért vívott csatában: Alejandro G. Iñárritu drámája, a Birdman, avagy (A mellőzés meglepő ereje) is ilyen technikával készült, 5 éve pedig négy Oscart nyert, köztük a Legjobb film és rendezés díját. Ráadásul egy évre rá Iñárritu ismételni tudott, és ismét elhozta a Legjobb rendező elismerését az Akadémiától A visszatérőért.

Az a film azonban inkább Leonardo DiCaprio miatt emlékezetes: mint ismert, négy jelölés és óriási internetes hisztihadjárat után csak kiszenvedte magának az Oscart. Szó szerint: A visszatérő forgatása a hírek szerint valódi tortúra volt. Nem ritkán mínusz 30 fokban forgattak a kanadai vadonban, ahol mobilhálózat sem volt; a felvételeket csak azután halasztották el, hogy a hideg miatt a színészek végtagjai mellett a technikai berendezések is felmondták a szolgálatot.

DiCaprio a Volt egyszer egy... Hollywoodot promózva beugrott az egyik legismertebb podcast-műsorba, Marc Maron WTF-jébe, ahol további műhelytitkokat árult el A visszatérőről. Mint elmondta, Iñárritu sokáig a Birdmanhez hasonlóan ezt a filmet is vágás nélkül akarta leforgatni, ami persze nem jelenti azt, hogy a mozi valóban egyetlen felvétellel készül, csupán hosszabbak a szekvenciák, a vágásokat pedig ügyesen elrejtik a képeken.

"A forgatókönyv egy dolog. Egy lineáris sztori volt egy fickóról, aki megpróbál túlélni a vadonban. Egy remek bosszútörténet. (...) Egy ponton viszont (Iñárritu) úgy akarta forgatni a filmet, ahogy a Birdmant készítette, egyetlen felvétellel az egész vadonon át, aztán rájöttünk, hogy a két alak egymással ellentétes irányban halad" – mesélte a színész utalva a Tom Hardy alakította másik szereplőre.

A forgatókönyv fordulatai ellenére a rendező sokáig kitartott ötlete mellett, és hosszasan egyeztetett erről a munkájáért szinté Oscart nyerő Emmanue Lubezki operatőrrel; megpróbálták lineárissá tenni a történetet. Végül azonban kénytelen volt feladni ezt a fajta forgatást, ugyanis a karakterek között több mérföld távolság volt a forgatókönyv szerint.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.