A Cannes-i Filmfesztivállal végre a művészfilmes világ is feltámadhat

Mikrofilm

Wes Anderson, Paul Verhoeven és Leos Carax is új filmmel jelentkezik. De mi lesz az idei év Élősködőkje?

Két magyar rendező filmje is ott lesz a július 6-án kezdődő 74. Cannes-i Fesztiválon – írtuk meg mi is. Enyedi Ildikó A feleségem története című mozija az Aranypálmáért versenyez, míg Mundruczó Kornél Evolúciója az újonnan létrehozott Cannes Premiére szekciójában látható majd. A fesztivál azonban nem csak nekünk, magyaroknak lesz izgalmas: a felhozatal régóta nem volt ilyen erős. Cannes a jelek szerint igyekszik feledtetni azt a krízist, amit a koronavírus-járvány okozott a nemzetközi filmvilágban.

A 2020-as év nagy részében a mozik zárva tartottak, a vetítővásznak mellett pedig a filmes seregszemléket is nélkülöznünk kellett. A Cannes-i fesztivál hosszas huzavona után úgy döntött, ugyan az eseményt nem szervezik meg, de kihirdetik a 2020-as év programját – egyfajta jelzésképpen az alkotók és a közönség számára. A „fesztivál nincs, program van” koncepciót olyan filmek képviselték, mint Wes Anderson régóta várt The French Dispatch című alkotása, a Summer 85 című François Ozon-darab, a Kis fejsze című minisorozat első két epizódja (kritikánk), vagy a Még egy kört mindenkinek, mellyel Thomas Vinterberg az Oscar-díjat is elnyerte (kritikánk).

Az idei fesztivál mindezek ellenére Thierry Fremaux igazgató ígérete szerint az elmúlt 18 hónap filmtermésének legjavát nyújtja majd – kérdés azonban, megkapja-e majd a seregszemle azt a felhajtást, amit a korábbi években. Az esemény szigorú COVID-protokoll mellett tartaná meg a szokásos vetítéseket, konferenciákat és interjúkat, még mindig nem egyértelmű azonban, kik és milyen feltételekkel léphetnek be Franciaországba, hogy részt vegyenek a fesztiválon. A bizonytalanság miatt több nagynevű újság tudósítója is visszalépett: nem lesz ott Justin Chang, a Los Angeles Times kritikusa és Manohla Dargis, a New York Times újságírója sem.

Azt máris tudni lehet, hogy Jodie Fostert életműdíjjal jutalmazzák majd – ő először 1976-ban, mindössze 13 évesen járt Cannes-ban, amikor Martin Scorsese elhozta az Aranypálmát a Taxisofőrrel. A zsűri elnöke Spike Lee lesz, aki eredetileg tavaly látta volna el ezt a tisztséget, miközben Az 5 bajtárs című Netflixes háborús filmje is debütált volna. Végül nagy kritikai sikerrel, Cannes nélkül online mutatkozott be a fekete vietnámi veteránokat bemutató mozi, a körülötte kialakult felhajtás azonban hamar elmúlt, talán ennek köszönhető, hogy mindössze egy Oscarra jelölték és sem Lee, sem a film vagy annak főszereplője nem jutott díjközelbe. Mára azonban más szelek fújnak: a karantén alatt 16 millió új előfizetővel gazdagodó streamingszolgáltató megunta, hogy filmjeit a "Versenyen kívül" szekcióba száműzik (az Aranypálmáért csak azok a filmek versenyezhetnek, amelyeket francia mozikban mutatnak be), ezért a tárgyalások ellenére inkább nem küldenek filmet Cannes-ba. Ezzel alighanem a fesztivál húzza a rövidebbet, a Netflix filmjei ugyanis garantáltan több millió emberhez eljutnak, és nagyobb hype-ot generálnak, mint az olyan mozik, amelyeket a legtöbb ember nem látott, esetleg nincs is lehetősége megnézni.

Az Élősködők két évvel ezelőtti diadalmenete (Aranypálma-győzelem után nemzetközi kasszasiker, majd Oscar-díj) után mindenki azt találgatja, idén lesz-e hasonló poszterfilmje a fesztiválnak.

Elvégre még a tavalyi, meg sem rendezett seregszemle is kitermelt egy "Legjobb idegennyelvű film"-díjast. Nagy karrier várhat például Adam Driver és Marion Cotillard musicaljére, az Annette-re, mely egy stand-up komikusról és egy operaénekesről szól. A rendező, Leos Carax olyan kultfilmek után, mint A Pont-Neuf szerelmesei vagy a Holy Motors talán már megérett egy mainstream sikerre is.

Az Annette-et ugyanúgy az Amazon vásárolta meg, mint Asghar Farhadi legújabb filmjét, az A Hero-t, amelyről egyelőre nem sokat tudni, de az iráni rendező neve gyakorlatilag garancia a sikerre: az elmúlt tíz évben kétszer is elnyerte az Oscar-díjat visszafogott, karaktercentrikus drámáival. Nem ő lesz az egyetlen nagy név Cannes-ban: a 2015-ös Dheepan – Egy menekült történetével Aranypálmát, 2009-es A próféta című krimijével pedig a "Zsűri nagydíját" megnyerő Jacques Audiard is új filmmel érkezik. A Paris, 13th District egy három lányból és egy fiúból álló szerelmi-baráti négyszöget mutat be. Napjaink egyik legegyedibb hangú, szintén korábbi Aranypálma-díjas rendezője, Apichatpong Weerasethakul is elhozza legújabb moziját, a Memoriát: ebben Tilda Swinton Kolumbiába utazik, amikor furcsa hangokat kezd hallani – mindez első ránézésre talán kevésnek tűnik egy filmötlethez, de a thaiföldi direktor műveit soha nem a csavaros sztoriért szerették rajongói.

Végre láthatja a közönség Wes Anderson The French Dispatch című filmjét és Paul Verhoeven már bemutatója előtt botrányt okoz leszbikus apácarománcát is. Sean Baker az iPhone-nal rögzített Tangerine-nel tört be a filmes köztudatba 2015-ben, a Floridai álom című 2017-es filmjét pedig a hivatalos fesztivállal párhuzamosan futó "Rendezők Kéthete" keretein belül mutatták be. Idén úgy néz ki, végre ő is versenyezhet a fődíjért: beválogatták a versenyprogramba Red Rocket című filmjét, amelyben egy kiégett pornósztár visszatér texasi kisvárosi otthonába. Ott lesz még a versenyben Sean Penn is legújabb, Flag Day című krimi-thrillerével, valamint Tom McCarthy régóta várt Stillwater című moziját is bemutatják: ebben Matt Damon azért utazik Franciaországba hogy segítsen lányán, aki állítása szerint egy olyan gyilkosságért ül börtönben, amit nem követett el.

A későbbi díjszezonban felbukkanhatnak még olyan, itt debütáló filmek, mint az Olivia Colman és Colin Firth főszereplésével készülő Mothering Sunday; az Ingmar Bergmantól ihletet remélő forgatókönyvíró házaspárt bemutató Bergman Island vagy az olasz Three Floors. Utóbbi rendezője, Nanni Moretti egyszer már okozott meglepetést: a 2001-es A fiú szobája többek között A zongoratanárnőt, Az ember, aki ott se volt című filmet, a Senkiföldjét vagy a Moulin Rouge!-t legyőzve hódította el az Aranypálmát.

(Címlapékpünkön: a fesztivál fődíja, az Aranypálma. Forrás: Wikipédia)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.