A Cannes-i Filmfesztivállal végre a művészfilmes világ is feltámadhat

Mikrofilm

Wes Anderson, Paul Verhoeven és Leos Carax is új filmmel jelentkezik. De mi lesz az idei év Élősködőkje?

Két magyar rendező filmje is ott lesz a július 6-án kezdődő 74. Cannes-i Fesztiválon – írtuk meg mi is. Enyedi Ildikó A feleségem története című mozija az Aranypálmáért versenyez, míg Mundruczó Kornél Evolúciója az újonnan létrehozott Cannes Premiére szekciójában látható majd. A fesztivál azonban nem csak nekünk, magyaroknak lesz izgalmas: a felhozatal régóta nem volt ilyen erős. Cannes a jelek szerint igyekszik feledtetni azt a krízist, amit a koronavírus-járvány okozott a nemzetközi filmvilágban.

A 2020-as év nagy részében a mozik zárva tartottak, a vetítővásznak mellett pedig a filmes seregszemléket is nélkülöznünk kellett. A Cannes-i fesztivál hosszas huzavona után úgy döntött, ugyan az eseményt nem szervezik meg, de kihirdetik a 2020-as év programját – egyfajta jelzésképpen az alkotók és a közönség számára. A „fesztivál nincs, program van” koncepciót olyan filmek képviselték, mint Wes Anderson régóta várt The French Dispatch című alkotása, a Summer 85 című François Ozon-darab, a Kis fejsze című minisorozat első két epizódja (kritikánk), vagy a Még egy kört mindenkinek, mellyel Thomas Vinterberg az Oscar-díjat is elnyerte (kritikánk).

Az idei fesztivál mindezek ellenére Thierry Fremaux igazgató ígérete szerint az elmúlt 18 hónap filmtermésének legjavát nyújtja majd – kérdés azonban, megkapja-e majd a seregszemle azt a felhajtást, amit a korábbi években. Az esemény szigorú COVID-protokoll mellett tartaná meg a szokásos vetítéseket, konferenciákat és interjúkat, még mindig nem egyértelmű azonban, kik és milyen feltételekkel léphetnek be Franciaországba, hogy részt vegyenek a fesztiválon. A bizonytalanság miatt több nagynevű újság tudósítója is visszalépett: nem lesz ott Justin Chang, a Los Angeles Times kritikusa és Manohla Dargis, a New York Times újságírója sem.

Azt máris tudni lehet, hogy Jodie Fostert életműdíjjal jutalmazzák majd – ő először 1976-ban, mindössze 13 évesen járt Cannes-ban, amikor Martin Scorsese elhozta az Aranypálmát a Taxisofőrrel. A zsűri elnöke Spike Lee lesz, aki eredetileg tavaly látta volna el ezt a tisztséget, miközben Az 5 bajtárs című Netflixes háborús filmje is debütált volna. Végül nagy kritikai sikerrel, Cannes nélkül online mutatkozott be a fekete vietnámi veteránokat bemutató mozi, a körülötte kialakult felhajtás azonban hamar elmúlt, talán ennek köszönhető, hogy mindössze egy Oscarra jelölték és sem Lee, sem a film vagy annak főszereplője nem jutott díjközelbe. Mára azonban más szelek fújnak: a karantén alatt 16 millió új előfizetővel gazdagodó streamingszolgáltató megunta, hogy filmjeit a "Versenyen kívül" szekcióba száműzik (az Aranypálmáért csak azok a filmek versenyezhetnek, amelyeket francia mozikban mutatnak be), ezért a tárgyalások ellenére inkább nem küldenek filmet Cannes-ba. Ezzel alighanem a fesztivál húzza a rövidebbet, a Netflix filmjei ugyanis garantáltan több millió emberhez eljutnak, és nagyobb hype-ot generálnak, mint az olyan mozik, amelyeket a legtöbb ember nem látott, esetleg nincs is lehetősége megnézni.

Az Élősködők két évvel ezelőtti diadalmenete (Aranypálma-győzelem után nemzetközi kasszasiker, majd Oscar-díj) után mindenki azt találgatja, idén lesz-e hasonló poszterfilmje a fesztiválnak.

Elvégre még a tavalyi, meg sem rendezett seregszemle is kitermelt egy "Legjobb idegennyelvű film"-díjast. Nagy karrier várhat például Adam Driver és Marion Cotillard musicaljére, az Annette-re, mely egy stand-up komikusról és egy operaénekesről szól. A rendező, Leos Carax olyan kultfilmek után, mint A Pont-Neuf szerelmesei vagy a Holy Motors talán már megérett egy mainstream sikerre is.

Az Annette-et ugyanúgy az Amazon vásárolta meg, mint Asghar Farhadi legújabb filmjét, az A Hero-t, amelyről egyelőre nem sokat tudni, de az iráni rendező neve gyakorlatilag garancia a sikerre: az elmúlt tíz évben kétszer is elnyerte az Oscar-díjat visszafogott, karaktercentrikus drámáival. Nem ő lesz az egyetlen nagy név Cannes-ban: a 2015-ös Dheepan – Egy menekült történetével Aranypálmát, 2009-es A próféta című krimijével pedig a "Zsűri nagydíját" megnyerő Jacques Audiard is új filmmel érkezik. A Paris, 13th District egy három lányból és egy fiúból álló szerelmi-baráti négyszöget mutat be. Napjaink egyik legegyedibb hangú, szintén korábbi Aranypálma-díjas rendezője, Apichatpong Weerasethakul is elhozza legújabb moziját, a Memoriát: ebben Tilda Swinton Kolumbiába utazik, amikor furcsa hangokat kezd hallani – mindez első ránézésre talán kevésnek tűnik egy filmötlethez, de a thaiföldi direktor műveit soha nem a csavaros sztoriért szerették rajongói.

Végre láthatja a közönség Wes Anderson The French Dispatch című filmjét és Paul Verhoeven már bemutatója előtt botrányt okoz leszbikus apácarománcát is. Sean Baker az iPhone-nal rögzített Tangerine-nel tört be a filmes köztudatba 2015-ben, a Floridai álom című 2017-es filmjét pedig a hivatalos fesztivállal párhuzamosan futó "Rendezők Kéthete" keretein belül mutatták be. Idén úgy néz ki, végre ő is versenyezhet a fődíjért: beválogatták a versenyprogramba Red Rocket című filmjét, amelyben egy kiégett pornósztár visszatér texasi kisvárosi otthonába. Ott lesz még a versenyben Sean Penn is legújabb, Flag Day című krimi-thrillerével, valamint Tom McCarthy régóta várt Stillwater című moziját is bemutatják: ebben Matt Damon azért utazik Franciaországba hogy segítsen lányán, aki állítása szerint egy olyan gyilkosságért ül börtönben, amit nem követett el.

A későbbi díjszezonban felbukkanhatnak még olyan, itt debütáló filmek, mint az Olivia Colman és Colin Firth főszereplésével készülő Mothering Sunday; az Ingmar Bergmantól ihletet remélő forgatókönyvíró házaspárt bemutató Bergman Island vagy az olasz Three Floors. Utóbbi rendezője, Nanni Moretti egyszer már okozott meglepetést: a 2001-es A fiú szobája többek között A zongoratanárnőt, Az ember, aki ott se volt című filmet, a Senkiföldjét vagy a Moulin Rouge!-t legyőzve hódította el az Aranypálmát.

(Címlapékpünkön: a fesztivál fődíja, az Aranypálma. Forrás: Wikipédia)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.