Tévésorozat

Nullák és ikszek

Mikrofilm

A Malorie Blackman ifjúsági regényfolyamából készült sorozat első ránézésre didaktikus. Mi történt volna, ha 700 évvel ezelőtt egy afrikai országokból álló hatalmas birodalom (a könyvben Aprika) leigázza Európát, erőforrásait kisajátítja, lakóit szolgasorba taszítja? Az Aprikai Birodalom része lesz Albion (Nagy-Britannia) is, ahol az apartheidre emlékeztető társadalmi berendezkedés (a sorozatot épp Fokvárosban forgatták) tiltja a rasszok közti házasságot, a fehérek nem járhatnak egyetemre és rendszeres rendőri erőszak célpontjai, ami fölött a fekete vezetés szemet huny.

A Nullák és ikszek világépítés terén sokat köszönhet a Marvel Fekete Párducának: a fekete elit (ikszek) ruházatában megjelenő pánafrikai motívumok, a joruba kifejezésekkel átitatott angol nyelv, az afrikai hatásokat viselő építészet és zene még a korlátozott költségvetés ellenére is impozáns. A sorozat bőven szán időt a kifordított világ bemutatására, ahol minden részlet (afrocentrikus szépségideál, a fehér nullák hajfonatai, a fehérek elleni gyűlöletbeszéd) arra igyekszik tanítani a fehér néző tekintetét, hogy észrevegye a saját valóságában akár tudattalanul is jelen lévő rasszizmust. Ez önmagában nem volna haszontalan, de a cselekmény és a szereplők kidolgozatlansága sokszor gyengíti a hatását. A nulla Callum és az iksz Sephy közötti szerelmi szál a kezdeti feszültség után veszít frissességéből, a gondosan épített politikai machinációk az utolsó epizódokban elsietett lezárást kapnak. A Nullák és ikszek így is elgondolkodtató, de nem eléggé felkavaró.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.