A hetvenéves Spielberg olyat tesz, mint a kisgyerek, aki kapott valami gyönyörűt karácsonyra

  • Gera Márton
  • 2017. október 15.

Mikrofilm

Az is kiderül, mitől fél és mikor ideges a híres rendező.

„Dun-dun, dun-dun, dun-dun, dun-dun, dun-dun, bom, bom, bom, bom, bom” – ül a 70 éves Steven Spielberg a kamera előtt, és úgy dúdolja a Cápa zenéjét, mint egy kisgyerek, aki éppen kapott valami óriási meglepetést karácsonyra. Mindez pedig az HBO most bemutatott dokumentumfilmjében történik, amely majdnem két és fél órán keresztül mesél arról a rendezőről, akiért egyszerre van odáig gyerek és felnőtt, és akiről mindig azt gondoltuk, hogy ő az, aki szerencsére soha nem fog felnőni. De valljuk be: egy közel 150 perces doksi elé azért mégiscsak aggódva ülünk elé, szóljon az akár Steven Spielbergről. Mert a kérdés végig ott lóg a levegőben: mi újat, érdekeset lehet mondani valakiről, akinek nagyjából az egész élete nyitott könyv, pontosabban a teljes élete ott van a filmjeiben? De ezt mind tudta Susan Lacy is, akinek rendezőként a Spielberg az első komolyabb munkája, és mint ilyen, egészen ügyes bemutatkozás.

Spielberg (2017) | Official Trailer ft. Leonardo DiCaprio, Liam Neeson & More | HBO

Through exclusive interviews with actors, family, and the filmmaker himself, this unprecedented documentary pulls back the curtain on the remarkable career of Steven Spielberg. Featuring Leonardo DiCaprio, Martin Scorsese, Liam Neeson, and many more. Stream the full documentary on HBO. #Spielberg Subscribe to the HBO YouTube Channel: https://goo.gl/JQUfqt Don't have HBO?

Lacy abból indul ki, hogy két és fél órás életútmesélésre a kutya sem lenne kíváncsi, ezért inkább fogja Spielberg filmjeit, és azok alapján igyekszik értelmezni a rendezőt. Végig a háttérben marad, nincsen semmiféle felesleges narráció, csupán Spielberg és azok beszélnek, akiknek van valami közük a rendezőhöz, közben meg archív felvételeket nézhetünk. És hangozzék bármilyen furcsán, mindez rettentően izgalmas. Elsősorban persze annak, aki a Cápán, a Harmadik típusú találkozásokon, vagy éppen az Indiana Jones-filmeken nőtt fel, de az sem fog unatkozni, akinek Spielberg leginkább csak onnan van meg, hogy „ő az a furcsa szemüveges férfi, aki megcsinálta a Schindler listáját meg az E. T.-t”.

Spielberg a Cápa forgatásán

Spielberg a Cápa forgatásán

Fotó: Universal Studios

Ami elsőként kiderül a dokuból, hogy talán nincs is még egy olyan rendező, aki annyira a saját töréseit és dilemmáit vitte volna vászonra, mint Steven Spielberg. Ő egyébként arról beszél, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy annyiszor jelenik az apa és fia közötti kapcsolat (elég, ha például a Kapj el, ha tudszra, vagy az Indiana Jones harmadik részére gondolunk) a filmjeiben, és az is szándékos, hogy sokszor tönkrement, ám látszólag boldog családok jelennek meg a rendezéseiben: ezek valahol mind ott gyökereznek Spielberg gyerekkorában, amelyben a csillagnézős, apa–fia esték mellett ugyanúgy megtalálhatók a nagy sírások és veszekedések.

Tom Hanks, Leonardo DiCaprio és Spielberg a Kapj el, ha tudsz forgatásán

Leonardo DiCaprio, Spielberg és Tom Hanks a Kapj el, ha tudsz! forgatásán

Fotó: Rex Features/Moviestore

Bár más alkotó alighanem szemérmesen hallgatna ezekről, Spielberg ebben a filmben a lehető legnagyobb természetességgel beszél a félelmeiről; arról például, hogy az alkotás számára egyfajta terápia, és talán pont ezért nem volt szüksége soha „klasszikus terápiára”, de elmondja azt is, hogy hosszú ideig tartott, mire eljutott oda, hogy bensőséges kapcsolatot tudott kialakítani az apjával, és ehhez hozzájárult a Ryan közlegény megmentésének leforgatása is, amelyet a ma is élő apjának ajánlott. Amikor pedig arról beszél, hogy a 70-es-, 80-as években készült filmjei milyen indíttatásból születtek, gyerekes mosollyal mondja a kamerába, hogy a saját, fiatalkori félelmei vannak ott ezekben a filmekben: a Párbaj kamionosa egy iskolai bully, ő pedig az autós, aki menekül előle, de az E. T. kezdetben rettegő hőse is önéletrajzi ihletésű, elvégre a kis Spielberg volt az, aki félt az ismeretlen világtól.

Forog az E. T.

Forog az E. T.

 

Miközben pedig Spielberg és körülbelül kéttucatnyi alkotótársa, színésze beszél filmekről, közös munkáról, elkezd valami másról is szólni ez a mű: a filmezés varázsáról. Arról, hogy milyen csodálatos világokat lehet teremteni néhány kamerával és pár tehetséges emberrel. Nézzük az archív felvételeket, hogy Spielberg milyen elszántsággal forgatta le a filmjeit, hogyan hempergett a földön, vagy hogyan forgatott minden előzetes figyelmeztetés ellenére nyílt óceánon, és kezdjük elhinni, amiről többek között George Lucas és Martin Scorsese mesél Susan Lacy kamerájának: hogy Steven Spielbergnek olyan istenadta tehetsége van, ami csak keveseknek, képes pillanatok alatt képpé alakítani a sorokat, tudja, hogyan kell fognia a cigarettát Oskar Schindlernek, hogy az jól nézzen ki a vásznon.

A Schindler listája forgatásán

A Schindler listája forgatásán

 

Valószínűleg már a fentiekből is érezhető: a Spielberg egy szép óda, amely sok tekintetben egyáltalán nem akar túllépni a dokuk jól ismert, bevett formuláin: emberek beszélnek a kamera előtt, régi felvételeket nézünk, és nagyjából kronológiai sorrendben haladunk. Nincsenek bulváros felfedezések, nagy kiderülések, csupán egy életút bemutatása, s pont ezért annyira megnyerő a film.

A Spielberget október 18-án és 28-án vetítik az HBO-n.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely minden csütörtökön és hétvégén új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.