Oscart nyert a palesztin-izraeli dokumentumfilm, most néhányan bosszút álltak rendezőjén

Mikrofilm

A Nincs más föld pár hete nyert Oscar-díjat, ez pedig feltüzelte az izraeli telepeseket, akik megtámadták az egyik alkotóját.

Az idei Oscaron díjazták a Nincs más föld című dokumentumfilmet, ami egy négyfős rendezői kollektíva összefogásából született meg, közülük ketten magában a dokuban is főszerepet játszanak: az egyikük egy Basel Adra nevű fiatal palesztin aktivista, a másik pedig izraeli újságíró barátja, Yuval Abraham. A film azt mutatja be, hogyan próbálja az izraeli kormány erőszakos betelepítéssel elűzni Baselt és a többi palesztint a megszállt Ciszjordánia Masafer Yatta nevű tartományából.

A Nincs más föld, amely bár izraeli-palesztin összefogással született meg, mégis inkább a palesztin nézőpontot mutatja be és az izraeliek felelősségét firtatja. A film bár tarolt a kritikusszövetségnél, ám témája miatt sokáig amerikai forgalmazót sem talált. Végül a nehézségek ellenére sikerült győznie az Oscaron, a díjat átvevő rendezők pedig az este egyik legemlékezetesebb beszédét mondták. Basel Adra úgy fogalmazott: két hónapja született meg a kislánya és csak reménykedni tud benne, hogy rá már jobb élet vár majd, és nem kell folyamatosan rettegnie az izraeli telepesektől, az erőszaktól, a rombolástól. Emellett pedig felszólította a világot, hogy tegyenek valamit az etnikai tisztogatások ellen. Yuval Abraham ezt követően felhívta a figyelmet a Hamász által foglyul ejtett izraeli túszokra is, majd rámutatott: Adrára nézve egy testvért lát, de ők ketten mégsem egyenlőek, mert a rezsim lábbal tiporja a palesztinok jogait.

A fenti videóban a beszédet mondó Adra és Abraham mögött látható a film másik két rendezője, Rachel Szor és Hamdan Ballal – utóbbi az, akit az Oscar-díj dacára március végén megtámadták az izraeli telepesek. Rendezőtársa szerint Ballalt Ciszjordániában érte inzultus: tizenöt maszkos telepes támadt a Masafer Yattában található házára, majd az izraeli katonaság még őt vette őrizetbe. A hírről beszámoló Abraham az X-en közzétett posztjában lincselésről írt – később kiderült, hogy csak rosszul fogalmazott, az angol ugyanis nem az anyanyelve. Mint írta, Ballal a fején és a hasán szenvedett sérüléseket és vérzett is, ezért mentőt hívott; a katonák a mentőkocsiban foghatták el. Később egy videót is közzétett, melyen egy maszkos telepes a területen tartózkodó amerikai aktivistákra támadt – Abraham szerint a támadó ugyanahhoz a társasághoz tartozik, amely Ballalt is megverte. Az aktivisták a Guardiannak arról számoltak be, hogy a telepesek köveket dobáltak, tönkretették Ballal házának víztartáját, kiszúrták a kocsijának kerekét is. A telepesekkel katonai uniformist viselő emberek is érkeztek.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli katonák őrizetbe veszik Hamdan Ballalt ciszjordániai otthona előtt
Fotó: MTI/AP/Raviv Rose
 

Basel Adra, a film másik rendezője szerint a területen egyre növekszik a palesztinok elleni erőszak, a telepesek szinte naponta intéznek támadásokat ellenük. Szerinte elképzelhető, hogy mindez a Nincs más föld Oscar-díja elleni bosszú része is lehet. Mint elmondta, hiába vannak jelen izraeli katonák is, ők semmit nem tesznek az erőszak ellen, inkább a palesztinokra fognak fegyvert.

Ballalról a támadás után semmit nem lehetett tudni, Abraham azonban március 25-én közzétette, hogy rendezőtársát végül elengedték és hazamehetett a családjához – miután állítása szerint egész este megbilincselve, bekötött szemmel fogva tartották egy katonai bázison, ahol két katona is megverte. Egy nappal később Abraham már az Oscart odaítélő Akadémiát bírálta egy bejegyzésben, amiért nem álltak ki rendezőtársa mellett. Válaszul az Akadémia levelet tett közzé, amelyben bár nem nevezték meg Ballalt, de elítélték a művészek elnyomását és az ellenük folyó erőszakot.

Mint azt az Indiewire kiemelte, a film még mindig rengeteg indulatot kelt; Miami Beach polgármestere például letiltotta a vetítését egy helyi művészmoziban.

(Címlapképünkön: Baszel Adra palesztin újságíró, Racher Szor izraeli operatőr, Hamdan Ballal palesztin aktivista, fotóriporter és Juval Abraham izraeli újságíró, filmrendező a legjobb dokumentumfilmnek járó djjal az Oscar-díjak 97. átadási ünnepségén a Los Angeles-i Dolby Színházban 2025. március 2-án. Az alkotók a Nincs más föld (No Other Land) című filmjükért vehették át az elismerést. Fotó: MTI/AP/Invision/Jordan Strauss)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”