Pálfi György: "Tartok attól, hogy nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek"

Mikrofilm

Hiányérzete van, bár kipróbálta magát színházi rendezőként, új filmje most került a mozikba, nem igazán elégedett, mellőzött rendezőnek érzi magát, akkor is, ha ez a Filmalapnak nem tetszik. Ízelítő a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámából.

Az ez évi utolsó, karácsonyi Magyar Narancs dupla lapszámában interjút olvashatnak Pálfi Györggyel. A rendező nemrég Szombathelyen Shakespeare legvéresebb drámáját vitte színre death metalra hangolva, első sci-fije, Az Úr hangja pedig december 20-tól látható a mozikban. Mégis hiányérzete van, mellőzött rendezőnek érzi magát.

Ízelítő a rendezővel készített interjúból:

Magyar Narancs: Még be sem mutatták, a Filmalap máris emlékeztetett mindenkit, hogy 632 millió forinttal támogatta Az Úr hangja elkészültét. Mindezt azért, mert azt mondta, hogy nem jut elég filmezési lehetőséghez.

Pálfi György: Meglepett a Filmalap reakciója, hisz csupán újságírói kérdésre elmondtam, hogyan érzem magam. Egyébként az adófizetők pénzét, a közpénzt osztják kultúrá­ra.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Ezek után milyen a viszonya a Filmalappal?

PGY: Közös a célunk, hogy minél több jó magyar film legyen. Szeretném, ha ennek én is részese lehetnék. Kicsit azt érzem, hiába pályázok és fejlesztek, a Toldi-balhé miatt mellőzött rendező vagyok. Az elmúlt évben, mikor Cserna-Szabó András Sömmi című kisrománját dolgoztuk fel, folyamatosan konzultáltunk a Filmalappal: nagyon jó közös munka eredménye lett egy nagyon jó forgatókönyv.

Ez egy olyan film lehet, ami egyáltalán nem megosztó, és feleannyiba kerül, mint a Toldi. (...) Már csak a döntőbizottságon múlik, támogatásra méltónak ítélik-e, vagy még mindig ott tartunk, hogy nem csináltam még igazi akciójelenetet – ami álprobléma volt, hogy valamiféle szakmaiságra hivatkozva lehessen visszautasítani a Toldit. Tartok attól, hogy megint csak egy újabb forgatókönyv-fejlesztésre kapok támogatást, és nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek, hogy filmet rendezzek.

Arról, mit gondol Pálfi a propagandáról, a kormány azon törekvéséről, hogy több történelmi filmnek kell készülnie, mik a tervei a Toldival, hány filmterve áll a Filmalapnál, miért épp Stanisław Lem regényét választotta első sci-fije alapjául, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesen.

A teljes interjút a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámában olvashatják, ahol kritikát is közlünk Pálfi György új filmjéről. Már kapható, vagy meg is rendelhető.

Mindenki megkapja a magáét

Forradalmat a fa alá!

Újságot olvasni jó. Igazi újságot meg pláne. Magyar Narancsot olvasni meg aztán tényleg az élvezetek fennkölt csúcsa: maga a szellemileg aktív kikapcsolódás a karácsonyi forgatagban. Egy zavartalanul tiszta pillantás a körülöttünk lévő világra.

A karácsonyi Magyar Narancsban Donáth Anna elmeséli, mit tehetnek, s mi tesznek a fiatalok azért, hogy egy jobb országban élhessenek. Tordai Bence beszél az ellenzéki képviselők magukra találásáról. Alföldi Róbert a taókárosult színházak lehetőségeit boncolgatjaTamás Gáspár Miklóspedig mondja a magáét.

Megismerkedünk Mészáros Lőrinc gazdatisztjével, és az egész magyar politikai hóbelevanccal.

De aki még ezekben a forrongó mínuszokban is rendületlenül utálja a politikát, az is megkapja a magáét a Magyar Narancs 120 oldalas karácsonyi dupla számában: több mint a fele életmód és kultúra!

Térey János Ady karácsonyi líráját idézi elénk, Víg Mihály meg a sajátját. Egymásnak adják a kilincset az új magyar filmek, hát beköszön Pálfi György és Reisz Gábor is. Szép esszé szól Petri Györgyről, s jön a magyar fiú az Abbey Roadról.

Feltétlenül vegyék meg a Magyar Narancs karácsonyi számát, hihetetlenül izgalmas olvasnivalóval szolgál az egész karácsonyi-szilveszteri szezonra!

false


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.