Pálfi György: "Tartok attól, hogy nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek"

Mikrofilm

Hiányérzete van, bár kipróbálta magát színházi rendezőként, új filmje most került a mozikba, nem igazán elégedett, mellőzött rendezőnek érzi magát, akkor is, ha ez a Filmalapnak nem tetszik. Ízelítő a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámából.

Az ez évi utolsó, karácsonyi Magyar Narancs dupla lapszámában interjút olvashatnak Pálfi Györggyel. A rendező nemrég Szombathelyen Shakespeare legvéresebb drámáját vitte színre death metalra hangolva, első sci-fije, Az Úr hangja pedig december 20-tól látható a mozikban. Mégis hiányérzete van, mellőzött rendezőnek érzi magát.

Ízelítő a rendezővel készített interjúból:

Magyar Narancs: Még be sem mutatták, a Filmalap máris emlékeztetett mindenkit, hogy 632 millió forinttal támogatta Az Úr hangja elkészültét. Mindezt azért, mert azt mondta, hogy nem jut elég filmezési lehetőséghez.

Pálfi György: Meglepett a Filmalap reakciója, hisz csupán újságírói kérdésre elmondtam, hogyan érzem magam. Egyébként az adófizetők pénzét, a közpénzt osztják kultúrá­ra.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Ezek után milyen a viszonya a Filmalappal?

PGY: Közös a célunk, hogy minél több jó magyar film legyen. Szeretném, ha ennek én is részese lehetnék. Kicsit azt érzem, hiába pályázok és fejlesztek, a Toldi-balhé miatt mellőzött rendező vagyok. Az elmúlt évben, mikor Cserna-Szabó András Sömmi című kisrománját dolgoztuk fel, folyamatosan konzultáltunk a Filmalappal: nagyon jó közös munka eredménye lett egy nagyon jó forgatókönyv.

Ez egy olyan film lehet, ami egyáltalán nem megosztó, és feleannyiba kerül, mint a Toldi. (...) Már csak a döntőbizottságon múlik, támogatásra méltónak ítélik-e, vagy még mindig ott tartunk, hogy nem csináltam még igazi akciójelenetet – ami álprobléma volt, hogy valamiféle szakmaiságra hivatkozva lehessen visszautasítani a Toldit. Tartok attól, hogy megint csak egy újabb forgatókönyv-fejlesztésre kapok támogatást, és nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek, hogy filmet rendezzek.

Arról, mit gondol Pálfi a propagandáról, a kormány azon törekvéséről, hogy több történelmi filmnek kell készülnie, mik a tervei a Toldival, hány filmterve áll a Filmalapnál, miért épp Stanisław Lem regényét választotta első sci-fije alapjául, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesen.

A teljes interjút a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámában olvashatják, ahol kritikát is közlünk Pálfi György új filmjéről. Már kapható, vagy meg is rendelhető.

Mindenki megkapja a magáét

Forradalmat a fa alá!

Újságot olvasni jó. Igazi újságot meg pláne. Magyar Narancsot olvasni meg aztán tényleg az élvezetek fennkölt csúcsa: maga a szellemileg aktív kikapcsolódás a karácsonyi forgatagban. Egy zavartalanul tiszta pillantás a körülöttünk lévő világra.

A karácsonyi Magyar Narancsban Donáth Anna elmeséli, mit tehetnek, s mi tesznek a fiatalok azért, hogy egy jobb országban élhessenek. Tordai Bence beszél az ellenzéki képviselők magukra találásáról. Alföldi Róbert a taókárosult színházak lehetőségeit boncolgatjaTamás Gáspár Miklóspedig mondja a magáét.

Megismerkedünk Mészáros Lőrinc gazdatisztjével, és az egész magyar politikai hóbelevanccal.

De aki még ezekben a forrongó mínuszokban is rendületlenül utálja a politikát, az is megkapja a magáét a Magyar Narancs 120 oldalas karácsonyi dupla számában: több mint a fele életmód és kultúra!

Térey János Ady karácsonyi líráját idézi elénk, Víg Mihály meg a sajátját. Egymásnak adják a kilincset az új magyar filmek, hát beköszön Pálfi György és Reisz Gábor is. Szép esszé szól Petri Györgyről, s jön a magyar fiú az Abbey Roadról.

Feltétlenül vegyék meg a Magyar Narancs karácsonyi számát, hihetetlenül izgalmas olvasnivalóval szolgál az egész karácsonyi-szilveszteri szezonra!

false


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.