Pálfi György: "Tartok attól, hogy nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek"

Mikrofilm

Hiányérzete van, bár kipróbálta magát színházi rendezőként, új filmje most került a mozikba, nem igazán elégedett, mellőzött rendezőnek érzi magát, akkor is, ha ez a Filmalapnak nem tetszik. Ízelítő a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámából.

Az ez évi utolsó, karácsonyi Magyar Narancs dupla lapszámában interjút olvashatnak Pálfi Györggyel. A rendező nemrég Szombathelyen Shakespeare legvéresebb drámáját vitte színre death metalra hangolva, első sci-fije, Az Úr hangja pedig december 20-tól látható a mozikban. Mégis hiányérzete van, mellőzött rendezőnek érzi magát.

Ízelítő a rendezővel készített interjúból:

Magyar Narancs: Még be sem mutatták, a Filmalap máris emlékeztetett mindenkit, hogy 632 millió forinttal támogatta Az Úr hangja elkészültét. Mindezt azért, mert azt mondta, hogy nem jut elég filmezési lehetőséghez.

Pálfi György: Meglepett a Filmalap reakciója, hisz csupán újságírói kérdésre elmondtam, hogyan érzem magam. Egyébként az adófizetők pénzét, a közpénzt osztják kultúrá­ra.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Ezek után milyen a viszonya a Filmalappal?

PGY: Közös a célunk, hogy minél több jó magyar film legyen. Szeretném, ha ennek én is részese lehetnék. Kicsit azt érzem, hiába pályázok és fejlesztek, a Toldi-balhé miatt mellőzött rendező vagyok. Az elmúlt évben, mikor Cserna-Szabó András Sömmi című kisrománját dolgoztuk fel, folyamatosan konzultáltunk a Filmalappal: nagyon jó közös munka eredménye lett egy nagyon jó forgatókönyv.

Ez egy olyan film lehet, ami egyáltalán nem megosztó, és feleannyiba kerül, mint a Toldi. (...) Már csak a döntőbizottságon múlik, támogatásra méltónak ítélik-e, vagy még mindig ott tartunk, hogy nem csináltam még igazi akciójelenetet – ami álprobléma volt, hogy valamiféle szakmaiságra hivatkozva lehessen visszautasítani a Toldit. Tartok attól, hogy megint csak egy újabb forgatókönyv-fejlesztésre kapok támogatást, és nem hagyják, hogy azt csináljam, amihez igazán értek, hogy filmet rendezzek.

Arról, mit gondol Pálfi a propagandáról, a kormány azon törekvéséről, hogy több történelmi filmnek kell készülnie, mik a tervei a Toldival, hány filmterve áll a Filmalapnál, miért épp Stanisław Lem regényét választotta első sci-fije alapjául, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesen.

A teljes interjút a Magyar Narancs karácsonyi dupla lapszámában olvashatják, ahol kritikát is közlünk Pálfi György új filmjéről. Már kapható, vagy meg is rendelhető.

Mindenki megkapja a magáét

Forradalmat a fa alá!

Újságot olvasni jó. Igazi újságot meg pláne. Magyar Narancsot olvasni meg aztán tényleg az élvezetek fennkölt csúcsa: maga a szellemileg aktív kikapcsolódás a karácsonyi forgatagban. Egy zavartalanul tiszta pillantás a körülöttünk lévő világra.

A karácsonyi Magyar Narancsban Donáth Anna elmeséli, mit tehetnek, s mi tesznek a fiatalok azért, hogy egy jobb országban élhessenek. Tordai Bence beszél az ellenzéki képviselők magukra találásáról. Alföldi Róbert a taókárosult színházak lehetőségeit boncolgatjaTamás Gáspár Miklóspedig mondja a magáét.

Megismerkedünk Mészáros Lőrinc gazdatisztjével, és az egész magyar politikai hóbelevanccal.

De aki még ezekben a forrongó mínuszokban is rendületlenül utálja a politikát, az is megkapja a magáét a Magyar Narancs 120 oldalas karácsonyi dupla számában: több mint a fele életmód és kultúra!

Térey János Ady karácsonyi líráját idézi elénk, Víg Mihály meg a sajátját. Egymásnak adják a kilincset az új magyar filmek, hát beköszön Pálfi György és Reisz Gábor is. Szép esszé szól Petri Györgyről, s jön a magyar fiú az Abbey Roadról.

Feltétlenül vegyék meg a Magyar Narancs karácsonyi számát, hihetetlenül izgalmas olvasnivalóval szolgál az egész karácsonyi-szilveszteri szezonra!

false


Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.