Film

Lámpaoltás előtt

Peter Jackson: The Beatles: Get Back

Kritika

Sokan gondolhatják, hogy semmi újat nem lehet mondani a Beatlesről. Ez a tézis most megdőlt: Peter Jackson háromrészes tévésorozata, a Get Back olyan közelségbe hozza a zenekart, amit legfeljebb azok élhettek át, akik ténylegesen ott voltak a környezetükben. Az összesen 468 percnyi filmanyag rendkívül őszinte betekintést nyújt a Beatles késői, problémákkal gazdagon tarkított korszakába, és számos meglepetéssel szolgál.

A zenekar 1968 októberében fejezte be cím nélküli dupla lemezének felvételeit, amelyet azóta is csak Fehér Albumként emlegetnek. A közel fél évig tartó munka alaposan lefárasztotta a tagokat, számos dalban csak a szerző hallható. Nem véletlen, hogy az 1966-os Revolver óta a Beatles első számú zenei irányítójának számító Paul McCartney – talán amiatt, hogy ne széledjenek szét – 1969. január elejére összehívta az együttest, hogy egy egy hónapos session-maraton keretében tévéfilmet forgassanak, lemezt készítsenek, végül pedig adjanak egy rendhagyó koncertet.

Utólag egyértelmű, hogy elsietett kezdeményezés volt: a harmincszámos Fehér Album után lényegében dalok nélkül érkezett az együttes a számukra ismeretlen, hodályszerű Twickenham Studióba. A megbízott amerikai filmrendező, Michael Lindsey-Hogg nem tudta kezelni a helyzetet, ráadásul a Beatles addigi hanyatlásának tanúja, George Martin producer lepasszolta a munkát a nála jóval fiatalabb és tapasztalatlanabb Glyn Johnsnak. A zenészek gyakran veszekedtek, és a hangulat csak azután javult, hogy az együttes átköltözött az Apple lemezcég otthonosabb székházába. De a tévéműsorból nem lett semmi, nem készült a lemezhez elég új dal sem, a mindenféle szokatlan koncerthelyszínek helyett – óceánjáró gőzös, római amfiteátrum stb. – pedig az Apple-székház tetején adott rövidke koncertet a Beatles.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."