Post Mortem, Hasadék: két magyar filmet díjaztak Pármában

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. szeptember 26.

Mikrofilm

A legjobb film és a legjobb forgatókönyv díját is magyar alkotás hozta el.

 

 Bergendy Péter Post Mortem című alkotása a legjobb film díját, Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmje a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést kapta a hétvégén a pármai nemzetközi filmfesztiválon – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) vasárnap az MTI-t.

Az olaszországi Pármában 9. alkalommal megrendezett nemzetközi filmfesztivál a díjazottak bejelentésével zárult a hétvégén.

Bergendy Péter legutóbbi rendezése, a legjobb film díjával kitüntetett Post Mortem különleges hangulatú alkotás, amely az első világháborút követő spanyolnáthajárvány alatt játszódik, Klem Viktor főszereplésével készült.

A „borzongató kísértetfilm” tavaly október óta járja a fesztiválokat: Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is több díjat nyert a legnépszerűbb zsánerfilmmustrákon. Nyáron az első Magyar Mozgókép Díjak zsűrije a legtöbb kategóriában – operatőr, vágó, látvány, maszk – a Post Mortem alkotóit díjazta.

Magyarországon október 28-tól vetítik a Post Mortemet, amely a Szupermodern Stúdió gyártásában készült, producere Lajos Tamás és Köves Ábel.

Krasznahorkai Balázs első mozifilmrendezése, a Hasadék – amely Olaszországban a legjobb forgatókönyvnek járó díjat kapta – magashegyi tájakon játszódik, és a balladák hangulatát idézi meg. A rendező Lengyel Balázzsal és Lovas Balázzsal közösen írta a forgatókönyvét.

A Molnár Levente és Babai Dénes főszereplésével készült Hasadék nyáron elnyerte a legjobb mozifilmnek járó Magyar Mozgókép Díjat. Molnár Leventét a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színész díjával tüntették ki nemrég a Cinefantasy filmfesztiválon Brazíliában.

A Hasadék az AGA Media és a Pipacs Film gyártásában készült, producere Szántó Gábor és Reich Péter. A filmet szeptember óta vetítik a magyar mozik.

A leadkép a Post mortemből való

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.