Film

Önbizalma stabil, erkölcsi tartása szilárd

  • 2020. július 4.

Mikrofilm

Sérgio Vieira de Mello fontos alakja volt az ENSZ-nek azokban az időkben, amikor még a legelvetemültebb háborús bűnösök is mutattak némi respektust a világszervezet irányában.

Az elutasító al-Káida 2003-as bagdadi bombamerénylete zárta le ezt a korszakot. Támadásuk célpontja kifejezetten az ENSZ-misszió, illetve a több háborús konfliktus békés lezárásában is kulcsszerepet játszó De Mello volt.

false

 

Fotó: Netflix

A címszereplő egyénisége, hitvallása s nem utolsósorban életé­nek számos csomópontja felettébb alkalmas arra, hogy egy róla szóló film fontos állításokat tegyen korunkról, beavasson valamilyen szinten a világpolitikát meghatározó játszmákba – körömrágós izgalmak közepette. Az eseményekkel, adatokkal, helyszínekkel zsúfolt film mégis felszínes biopic kézenfekvő klisékkel.

A számos külső történés közepette belül nem mozdul semmi. A film Sérgiója tudja, mit akar, és azt hogyan érje el. Önbizalma stabil, erkölcsi tartása szilárd. Na jó, a családját el kell hanyagolnia, és ez fáj neki, de mindenért kárpótolják a küldetéseivel elért sikerek, a megmentett emberéletek. A barátnőjével folytatott szenvedélyes viszony bemutatása a magán­élet/közélet szokványos konfliktusának szokványos megidézése.Hogy miben állnak különleges képességei, sajnos nem tudjuk meg. Az, hogy a vörös khmerek egyik főemberével meg tud egyezni, még érthető, ha egyszer ’68-ban együtt dobálták a párizsi macskaköveket, de amikor a felháborodott indonéz elnöktől azt kéri, hogy vonja ki csapatait Kelet-Timorból, mert akkor majd nagyobb lesz a respektusa a világban, az a naiv vicc kategóriájába tartozik.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.