Film

Önbizalma stabil, erkölcsi tartása szilárd

  • 2020. július 4.

Mikrofilm

Sérgio Vieira de Mello fontos alakja volt az ENSZ-nek azokban az időkben, amikor még a legelvetemültebb háborús bűnösök is mutattak némi respektust a világszervezet irányában.

Az elutasító al-Káida 2003-as bagdadi bombamerénylete zárta le ezt a korszakot. Támadásuk célpontja kifejezetten az ENSZ-misszió, illetve a több háborús konfliktus békés lezárásában is kulcsszerepet játszó De Mello volt.

false

 

Fotó: Netflix

A címszereplő egyénisége, hitvallása s nem utolsósorban életé­nek számos csomópontja felettébb alkalmas arra, hogy egy róla szóló film fontos állításokat tegyen korunkról, beavasson valamilyen szinten a világpolitikát meghatározó játszmákba – körömrágós izgalmak közepette. Az eseményekkel, adatokkal, helyszínekkel zsúfolt film mégis felszínes biopic kézenfekvő klisékkel.

A számos külső történés közepette belül nem mozdul semmi. A film Sérgiója tudja, mit akar, és azt hogyan érje el. Önbizalma stabil, erkölcsi tartása szilárd. Na jó, a családját el kell hanyagolnia, és ez fáj neki, de mindenért kárpótolják a küldetéseivel elért sikerek, a megmentett emberéletek. A barátnőjével folytatott szenvedélyes viszony bemutatása a magán­élet/közélet szokványos konfliktusának szokványos megidézése.Hogy miben állnak különleges képességei, sajnos nem tudjuk meg. Az, hogy a vörös khmerek egyik főemberével meg tud egyezni, még érthető, ha egyszer ’68-ban együtt dobálták a párizsi macskaköveket, de amikor a felháborodott indonéz elnöktől azt kéri, hogy vonja ki csapatait Kelet-Timorból, mert akkor majd nagyobb lesz a respektusa a világban, az a naiv vicc kategóriájába tartozik.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)