Magyar kisfilm a Cannes-i programban

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 2.

Mikrofilm

A vizsgafilmek válogatásába került be Beleznai Márk Agapé című alkotása.

Egy magyar vizsgafilmet, Beleznai Márk Agapé című rendezői diplomafilmjét is beválogatták a 73. cannes-i fesztiválnak a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába - közölték csütörtökön a szervezők Párizsban.

Bár a koronavírus-járvány miatt a seregszemlét a Croisette-en a megszokott formájában nem tartják meg, a beválogatott filmek megkapják a cannes-i filmfesztivál hivatalos programjának névjegyét és azokat más nemzetközi fesztiválokon világszerte vetíteni fogják.

A 16 perces alkotás a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) végzősének másodéves vizsgafilmje. Az Agapé című rövidfilm Gryllus Dorka és Kenéz Ágoston főszereplésével készült, operatőre Barna Máté, vágója Kőváry Dániel, zeneszerzője Obbágy Máté volt.

A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint a kis költségvetéssel készült rövidfilm szűkre szabott képekkel és portrészerű beállításokkal mutatja meg egy majdnem hétköznapi kapcsolat kialakulását, ahogy az a főszereplők arcán lejátszódik. Kornél, a tizenéves filmőrült és Hanna, a kissé elvarázsolt negyvenes egyedülálló nő találkoznak. Aztán pár nap múlva találkoznak még egyszer és lassan ráébrednek, hogy több közös van bennük, mint gondolták. A két, elsőre eltérő személyiség között hasonló múltbeli élményeik miatt - vagy éppen azok ellenére - egy valószínűtlen viszony alakul ki.

Az Agapé forgatókönyvét is jegyző Beleznai Márk idén diplomázik a METU mozgókép és média szakirányán, diplomafilmjét készíti elő és hétvégenként a főváros legkisebb mozijában, a Cirko-Gejzírben dolgozik, ahol ő a mozigépész. Szeptemberben az Agapé látható lesz a budapesti Friss Hús rövidfilmfesztivál versenyprogramjában.

A Cinéfondation programba egyébként a benevezett 1952 alkotás közül 17 vizsgafilmet, közülük 13 fikciós és 4 animációs művet választott ki a szelekciós bizottság. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programba korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja, Szentpéteri Áron és Moldovai Katalin korai alkotásai szerepeltek.

Agapé excerpt from Márk GB on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.