Film

Someone Great

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 5.

Mikrofilm

Hol vannak már azok az idők, amikor a romantikus vígjátékok hősnői tétlenül vártak a nagy Ő-re, hogy aztán a frissen talált szerelem másfél órán belül házasságban kulmináljon! Napjaink romkomüdvöskéi Meg Ryan vagy Katherine Heigl bohózataiban maximum egy vicces mellékszerepet vihettek volna: nagyszájúak, szókimondóak és nagyon is készek a tettek mezejére lépni, ha kell nekik a kiválasztott pasi – vagy éppen csaj.

Itt egyikük egy kilencéves kapcsolat végét siratja, a másik unalmas barátja elől menekülne, a harmadik még nem áll készen az elköteleződésre. Minderre egyedül a gátlástalan bulizás jelenthet megoldást – legalábbis hőseink egy rövidke közjáték után ide lyukadnak ki. Hamar rá kell azonban jönniük, hogy közelebb állnak a harmadik, mint a második x-hez, így bármilyen szórakoztató torokhangon azt ordítani, hogy tequila, nem biztos, hogy ez a leghelyesebb válasz az élet nagy kérdéseire.

A film végig az idegesítő és szórakoztató határmezsgyéjén táncol, szereposztásában viszont van annyi kraft, hogy átsegítse a nézőt a legerőltetettebb jeleneteken is.
A főhősök ugyanis minden létező filmes közhelyet végigzongoráznak, mire kilyukadnak oda, ahova minden, kapunyitási pánikkal és a húszasok életfájdalmával foglalkozó vígjáték ki szokott. Legeredetibb mindvégig a Szeplőtlen Jane című szappanoperával befutott Gina Rodriguez: összetört szívű naivából úgy válik öntudatos nővé, hogy el is hisszük neki. Ráadásul sztorijának tanulsága is könnyen emészthető: a felnövés és a szakítás is félelmetesnek tűnik, de egyik sem jelenti a világ végét.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.