Spielberg kedvenc színésze a Narancsnak: "Semmelweis az emberiség nagy hősei­nek egyike"

Mikrofilm

A Kémek hídjáért Oscar-díjat kapott, most Semmelweis életéről készít darabot. Mark Rylance-szel beszélgettünk.

Ő volt a kém Spielberg filmjében, a Kémek hídjában, amiért Oscar-díjat kapott, és ő volt Thomas Cromwell a Farkasbőrben c. sorozatban. Jelenleg A chicagói 7-ek tárgyalásában látható, és ha levonul a vírus a színről, Mark Rylance Semmelweis Ignácként lép színpadra egy saját elképzelésein alapuló darabban. A magyar doktor „hozta össze” a beszélgetésünket is.

Az interjút Köves Gábor készítette, a  teljes szöveg a Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható. Ízelítő:

false

 

Fotó: MTI

Magyar Narancs: Közéleti kérdésekben is hallatja a hangját, aktivistaként is tevékeny. Az a publicitás, amivel az Oscar-díj megnyerése jár, segíti ezeket az ügyeket?

Mark Rylance: Érdekes, hogy az Oscar-díj többet jelent az embereknek, mint a lovagi cím, amit idehaza kaptam. Nem igazán fektettem energiát abba, hogy megkapjam az Oscart, jobb dolgom is volt annál, mint hogy részt vegyek a felhajtásban. Kínos, hogy az embereknek kampányolniuk kell, mindenféle vacsorákon hízelegni, hogy díjakat nyerjenek. Nevetséges! Olyan, mintha a maratont futnád, de minden 10 mérföldnél megállnál és meghívnád egy italra a versenybírókat és vicces történetekkel szórakoztatnád őket. Hogy ezzel bizonyítsad, te vagy a megfelelő ember a maraton megnyerésére. Amiben sokat segít az Oscar, az a felkészülés, most épp egy munkásosztálybeli szerepre készülök, és így, hogy ismerik a filmjeimet, könnyebben megnyílnak nekem az emberek, sőt örülnek, hogy én játszom az apjukat.

(...)

MN: Több filmet is forgatott Spielberggel. Amikor ráakadt Semmelweis alakjára, nem gondolta, hogy remek Spielberg-hős lehetne belőle?

MR: Említettem Stevennek, de egyelőre még tökéletesítjük a darabot. De amikor elnyeri végső formáját, elküldöm neki, s meglátjuk, mit gondol. Nagyon szereti az underdogsztorikat. Filmen jobban is megélne a történet, mint egy sorozatban. Persze készült már film Semmelweisről, láttam is részleteket a magyar filmből (Tóth Endre 1940-es filmje – a szerk.), de érdemes újra elmesélni, különösen most. Doktor Semmelweis az emberiség nagy hősei­nek egyike. Egy nehéz természetű hős.

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.