Steven Spielberg végre befejezné Kubrick Napóleon-projektjét

  • narancs.hu
  • 2023. február 22.

Mikrofilm

Spielberg korábban készített már filmet a Ragyogás rendezőjének ötletéből – ezúttal minisorozatban gondolkodik.

Steven Spielberg A Fabelman család című önéletrajzi ihletésű mozijában (kritikánk) azt mutatta be, hogyan vált filmrendezővé. Még sorba sem állt érte az Oscarért, de máris következő, nagyívű tervén dolgozik: szeretné végre befejezni Stanley Kubrick Napóleon-projektjét. Spielberg türelmes ember hírében áll, A Fabelman család elkészítésére is hosszú éveket várt, a Naplóleont pedig közel egy évtizede tervezgeti. Talán épp előbbi sikerére volt szükség ahhoz, hogy végre utóbbi is zöld lámpát kapjon.

A Berlini Filmfesztiválon ugyanis Spielberg bejelentette, hogy az 1999-ben elhunyt Kubrick feleségének, Christiane Kubricknak, valamint az ő bátyjának, Jan Harlan filmproducernek a segítségével, az HBO égisze alatt azon dolgoznak, hogy összehozzák a produkciót Kubrick eredeti forgatókönyve alapján: egy hétrészes minisorozatot.

Maga Kubrick a 2001: Űrodüsszeia munkálatai közben ásta bele magát Bonaparte Napóleon életébe; írt is egy 148 oldalas forgatókönyvet és azt tervezte, hogy Franciaországban kezd el forgatni. Többek között egy 50 ezer statisztát felvonultató csatajelenettől álmodozott, és kijelentette: „Ez lesz a legjobb film, amit valaha készítettek!”. Az MGM stúdió viszont soha nem bólintott rá az ötletére, így inkább nekiállt elkészíteni a Mechanikus narancsot.

Jan Harlan, aki nemcsak a legendás rendező sógora, de több filmjének producere is volt, még 2019-ben nyilatkozta, hogy a tévé tökéletes formátum lenne a Napóleon-filmterv megvalósítására, hiszen technikailag szuper, és alkalmas arra, hogy több órában, fejezetekre bontva mesélje el a francia hadvezér életét. Pont úgy, ahogy arról Kubrick álmodott.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy az ikonikus rendező valamelyik ötletét Spielberg fejezi be. Az A.I. – Mesterséges értelem című mozi Brian Aldiss 1969-es novelláján alapszik. Ennek jogait Kubrick még a 70-es években vásárolta meg, majd felbérelt egy csapat írót, hogy készítsenek forgatókönyvet belőle. A terv aztán sehogy sem haladt előre, főleg azért, mert Kubrick úgy érezte, nincs elég fejlett technológia ahhoz, hogy megalkothassa a főszereplő karakterét. 1995-ben aztán ötletét átnyújtotta Spielbergnek, de a film munkálatai csak Kubrick 1999-es halála után indultak be, 2001-ben pedig be is mutatták a mozit.

Kérdés, a Napóleon bemutatójáig mennyit kell várnunk – egyelőre semmi konkrétat nem jelentettek be. Az azonban biztos, hogy soha nem volt ekkora igény a méregdrága kosztümös sorozatok iránt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.