Mire idáig jutunk Esty Shapiro történetében, már olyan közelről láthattuk New York Williamsburg nevű városrészének szatmári haszid közösségét, mint Brooklynba látogató turistaként sohasem. Láthattuk, hogy e jiddist beszélő, szigorú szabályok szerint működő világban hogy megy a lánykérés, hogyan zajlik egy esküvő, ki mit ért szexuális felvilágosítás alatt, milyen bensőséges egy pészah és milyen otromba tud lenni az elmaradt lakbér behajtása. Jártunk mikvében és nászéjszakán, és megjelent a jiddise máme közmondásos alakja is, a maga szigorú, haszid valóságában. A Williamsburg Bridge manhattani végén a pastrami szendvicsek világi örömei, a brooklyni végen a haszidok zárt világa, amiből a prém fejfedőkön, a strájmlin kívül alig lát valamit a kívülálló. Esty története viszont egy igazi belül álló sztorija: Deborah Feldman a saját életét írta meg az Unorthodox című bestsellerben. Alcíme: A haszid gyökereim botrányos elutasítása.
A Netflix négyrészes sorozatában hamar ki is tör Williamsburgben a botrány, elég annyi hozzá, hogy Esty Berlinig meneküljön környezete elvárásai elől. Bár Feldman elárulta, a sorozatbeli strájmlik nem eredetik, mert a nercprém drága, Esty haszid világa izgalmasan autentikusnak tűnik így is, legfeljebb a strájmliszakértők moroghatnak. De nemcsak a nercek járnak jól, a nézők is: a williamsburgi jelenetekben éppolyan izgalmas elnézni azokat, akik boldogan élnek a szigorú szabályok között, mint Estyt, akit ugyanez a világ a kiugrásra késztet. Ez sem kevés, hiszen láttuk, milyen az, amikor Hollywood egy egzotikumra vadászó turista érzékenységével veszi elő a haszidokat: Sidney Lumet kevés botlásainak egyike az Idegenek közöttünk, vagy másképpen Melanie Griffith esete a rebbével.
Ami Lumet-vel megesett Brooklynban, az történik az Unorthodox készítőivel Berlinben. Míg a 19 éves feleség kínjai az elrendezett házassággal és annak minden megaláztatásával kezdődnek, a nézőé a berlini landolással. A Williamsburg vs. Berlin meccsen messze az utóbbi húzza a rövidebbet, ami azért is furcsa, mert a sorozat készítői mind kipróbált helyi erők.
Az önmegvalósítás felé tartva Esty átvág a Potsdamer Platzon és belefut a multikultiba, kicsit úgy, mint Rejtő naiv hőse, aki az alvilágot keresi. A sors egy elviteles kávé képében ifjú berlini zenészek tarka és derűs társaságába sodorja a brooklyni menekültet, aki innentől akármerre is néz, tiszta és megértő tekintetekkel találkozik négy részen át. Ferde szemmel csak egy marcona legény néz, de őt a williamsburgi rabbi küldte lánykeresőbe: a hite mellett pisztolya is van és szerencsejáték-függősége. Az idő sürget, Estyé is, de a sorozaté még inkább: felbukkan a rég nem látott anya és a férj is kap plusz egy vonást a már meglévő mellé, de a náci múltról, a zene erejéről és az elfogadásról is mondani kell valamit. A felszabadult ifjúság ezt meg is teszi, tán csak a curry wurst kulturális relevanciáját nem szövik bele üde szavaikba. Minden spontánul elhadart üzenetre gyógyír azonban az Estyt játszó Shira Haas jelenléte: a Netflix másik ortodoxos sorozatából, a Shtiselből ismert izraeli színésznőnek van 9, 19, 49 és 99 éves arca is.
Elérhető a Netflixen
