Szeged ismét az operatőrök városa lett

  • narancs.hu
  • 2022. május 29.

Mikrofilm

Hatodjára rendezték meg május 24-28. között a Zsigmond Vilmos Filmfesztivált, amely nevéhez illően az operatőrök fesztiválja. A szombaton átadott díjakat sem a rendezők kapták, hanem az operatőrök.

„A névadó személye világossá teszi, hogy operatőri szempontból vizsgáljuk a filmet. Ugyanakkor, talán a legfontosabb, amit megtanulhattunk Vilmostól, hogy az operatőri teljesítményt, a képet nem lehet önmagában értékelni. Az ő életműve a legjobb példa, hogy a kép, az operatőri teljesítmény mindig csak a film egészének üzenete szempontjából, a rendezői szándék szemszögéből vizsgálható. Így, bár az operatőri teljesítményt díjazzuk, a filmek egészét is honoráljuk a díjakkal” – nyilatkozta  a fesztivál előtt Szabó Gábor operatőr, a zsűri elnöke. Az idén 419 film érkezett a világ minden tájáról a szegedi válogatóra, amelyek közül az előzsűri 8 nagyjátékfilmet, 21 rövidfilmet, 7 kísérleti filmet, illetve 14 dokumentumfilmet választott ki, de nemcsak újdonságokat: például Enyedi Ildikó filmje a Feleségem története is versenyben volt.

A virtuális valóság és a Gyilkos arany

A szegedi fesztivál hagyományainak megfelelően az idei életmű-díjas személye már az esemény elején tudható volt: Grunwalsky Ferenc kapta az elismerést, a jeles alkalomból Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjét láthatta ismét a közönség, amelynek a díjazott volt az operatőre.

A május 24-i nyitóelőadáson az 1000 álom című kirgiz filmet vetítették, amelynek egyik szereplője a maga teremtette számítógépes világ foglyává válik. Ezt nemcsak Borisz Trosev nagyszerű operatőri munkáját méltatva érdemes feleleveníteni, de azért is, mert pár nappal később a virtuális valóság (virtual reality – VR) és a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) filmvilágra gyakorolt hatásait próbálták feltárni a Filmkészítés és kevert valóság című kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Erdély Mátyás operatőr, Takács Barnabás kutató informatikus; virtuális valóság szakértő és Szabó Viktória kreatív producer. Ugyancsak „feltáró jelleggel” került sor Szabó Gábor operatőr, Gigor Attila rendező és Varró Attila filmkritikus A bűnfilmek atmoszférája, a hatáskeltés képi eszközei című beszélgetésére, amely a műfaj magyar vonatkozásait tekintette át. Ennek jegyében a fesztiválon  olyan sikeres hazai filmeket is levetítettek, mint a Dögkeselyű (1985), A nyomozó (2008) és az Isteni műszak (2013). Erich von Stroheim 1924-es némafilmjének, a Gyilkos aranynak 1 órásra kurtított változatát Darvas Kristóf zongorakíséretével tekinthette meg a közönség, a vetítés után pedig Vágvölgyi B. András Greed című új könyvének bemutatójára került sor, amely „az új nemzedék nyelvén jeleníti meg az öncélúan mohó világot, amelyben minden kiárusítható: a jellem, a világnézet, az igazság, a szerelem, a kaland, a politika, az érzelem, a gondolat, a gyilkosság, a barátság, a valóság, a képzelet, a korszellem, a hagyomány…”

Dijeső

A szakmai zsűri, melynek tagjai Szabó Gábor mellett Török-Illyés Orsolya színművész, Pálfi György és Gigor Attila rendezők, Claire Mathon és Nyoszoli Ákos operatőrök vltak, a legjobb operatőrnek járó Zsigmond Vilmos-díjat Ezequiel Salinasnak ítélték, aki Bíró Bálint Félhomály című filmjét fényképezte. A legjobb nagyjátékfilm díját a Természetes fény (rendezte: Nagy Dénes, operatőr: Dobos Tamás) és az Animals című belga film (r.: Nabil Ben Yadir, o.:Frank van den Eeden) kapta, a legjobb kisfilm a Gyere (r.: Lengyel Balázs, o.:Réder György), a legjobb dokumentumfilm a Mesék a zárkából (r.: Visky Ábel, o.:Kürti István és Nagy Zágon), a legjobb kísérleti film a spanyol Otra Luna lett, amelynek rendezője és operatőre is Juanma F. Pozzo volt.

 
Grunwalsky Ferencnek Szabó Éva fesztiváligazgató adta át az életmű-díjat
 

 

A kritikusok zsűrije, Pozsonyi Janka, Kolozsi László és Varró Attila szerint a Mesék a zárkából volt a fesztivál legjobb filmje, a diákzsűrinek az amerikai Willing Go There (r.: Laura Beckner, o.: Ludovica Isidori) tetszett a legjobban. A Magyar Operatőrök Társaságának díját Galambos Eszter vehette át, A baleset című film (r.: Bohdan Herkaliuk) operatőri munkájáért.

A VisionTeam és a Special Grip Hungary legjobb fiatal operatőrnek járó díját Hudák Dániel kapta, aki az Elmegyek (r.: Gál András) és a Mama büszkesége (r.: Tóth Lili Laura) című filmekben működött közre. Szeged város a lengyel-svéd Sweatet (r.:,Magnus von Horn, o.: Michał Dymek) értékelte a legtöbbre.

Nyitókép: Nagy Zágon, a Mesék a zárkából operatőre

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.