Bohém rapszódia alkotója Michael Jacksonról készít életrajzi filmet

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 30.

Mikrofilm

Vajon ebben sem lesznek benne a botrányok?

A Neverland elhagyása című dokumentumfilm után úgy tűnt, a pop királyának csillaga halála után egy évtizeddel végleg leáldozott: több rádió jelezte, hogy nem hajlandók játszani dalait; a Disney csak azért cenzúrázott egy Simpson család részt, mert abban szerepel Jacko. Végül napvilágra került egy beszélgetés Marlon Brando és az énekes között, ami szintén nem vetett rá túl jó fényt. Hollywoodot persze

ilyen apróságok nem állítják meg, ha pénzszagot érez.

A zenés életrajzi film-őrületet a Bohém rapszódia indította el, amely hiába volt a hasonszőrű mozik állatorvosi lova, világszinten több mint 900 millió dollárt hozott. S annak ellenére, hogy a film a tavalyi Oscar egyik rosszfiúja volt, végül öt jelöléséből négyet beváltott – még a vágásért is szobrot kapott, ami bizonyítottan tele van hibákkal.

Michael Jackson és híres majma egy szobron a The Broad nevű Los Angeles-i múzeumban

Michael Jackson és híres majma egy szobron a The Broad nevű Los Angeles-i múzeumban

Fotó: Unsplash.com

A siker hatására idén megérkezett az egy fokkal jobban sikerült Elton John-film, de készül már a David Bowie-biopic is egy rakás egyéb legenda élettörténetével együtt. És akkor még nem is szóltunk az olyan, zenés, ám nem életrajzi filmekről, mint a Beatles-inspirálta Yesterday, vagy a Bruce Springsteen slágerei mentén tekergő Blinded by the Light.

A sort a Deadline értesülései szerint Jacko folytatja majd, akiről a Bohém rapszódia mögött álló Graham King készül filmet készíteni – már meg is szerezte a jogokat az énekes örököseitől. A forgatókönyvet a háromszoros Oscar-jelölt John Logan írja majd. King azt ígéri,

nem szépítik és idealizálják majd a sztárt,

hanem teljes képet kapunk róla, a botrányaival együtt. A producer-forgatókönyv páros együtt dolgozott a Scorsese-féle Aviátoron is, ami valóban nem kendőzte el Howard Hughes rigolyáit és mentális leépülését sem – a legtöbben a Bohém rapszódia után mégis kétségbe vonják, mennyire lehet belemenős egy Jacko-film, amire Jacko családja is áldását adta.

A Queen-mozi olyannyira kesztyűs kézzel nyúlt az alapanyagához, hogy a köztudottan meleg Freddie Mercury homoszexuális kalandjairól nem is mert beszámolni – csodálkoznánk tehát, ha a Jackson ellen felhozott vádak közül bármi bekerülne a róla szóló filmbe.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.