Szeretted a Monkot? Ha igen, ezt a sorozatot egyszerűen imádni fogod!

  • Gera Márton
  • 2018. október 12.

Mikrofilm

A The Good Cop igazi nosztalgiabomba: nincs benne semmi újdonság, mégis szórakoztató.

Mivel el nem ítélhető módon manapság is elég gyakran adják a magyar csatornák, a Monk biztosan sokaknak jelent valamit itthon is.

Ez volt talán a 2000-es évek legjobb epizodikus krimisorozata, és mindezt úgy sikerült összehoznia, hogy nem akart többnek látszani annál, mint ami volt: ez a széria nem a Drót vagy a Luther helyére pályázott, egyszerűen csak szórakoztató volt, és persze a nyomozós vonalat is igyekezett csúcsra járatni. Megspékelték mindezt egy hiperokos, de komplexusos detektívvel (a most épp a Broadwayt meghódító musicalben, a The Band’s Visitben játszó Tony Shalhoub alakította Adrian Monkot), és megszületett az akkor tökéletes tökéletes recept.

A Monk nyolc évadon keresztül futott, 2009-ben ért véget, és ez még az az időszaka volt a televíziózásnak, amikor tudták a tévések, hogy mikor kell abbahagyni valamit, ez a sorozat például pont azelőtt fejeződött be, hogy elfáradt volna.

Csak hát a készítők szinte teljesen eltűntek: a Monkot összehozó Andy Breckman szinte nem is hallatott magáról, a szereplők nagy részét pedig nagyítóval kellett keresni a vásznon vagy a tévében. Azt persze most se lehet mondani, hogy a Monk visszatért, ugyanakkor a Netflixen pár hete elérhető The Good Cop mégiscsak olyan, mint egy Monk-pótló.

The Good Cop | Official Trailer [HD] | Netflix

From the creator of Monk comes The Good Cop, a new Netflix Original series starring Tony Danza and Josh Groban. All episodes available September 21st. Watch The Good Cop on Netflix: https://www.netflix.com/in/title/80157073 #Netflix #TheGoodCop #JoshGroban SUBSCRIBE: http://bit.ly/29qBUt7 About Netflix: Netflix is the world's leading internet entertainment service with 130 million memberships in over 190 countries enjoying TV series, documentaries and feature films across a wide variety of genres and languages.

Nem véletlen, hogy a streaming szolgáltató is igyekezett úgy hirdetni a sorozatot, hogy azt Andy Breckman, a Monk producere hozta össze. Ám a hasonlóságok nem állnak meg itt: itt is nyomoznak, itt is egy-egy ügyet járnak körül részről részre, megint erősen építenek a karakterekre, csak most nem a Golden Gate híd és San Francisco, hanem a Brooklyn híd és New York a háttér.

Az átívelős krimisorozatok, a The Killing és a True Detective korában persze mindez könnyen tűnhet meghaladottnak, de mégsem az: ma ugyanis a profin összerakott, ezernyi szálat megnyitó krimisorozatok mellett nagyon is hiányzik valami, ami elé le lehet ülni, és negyven percig tényleg kikapcsol. Úgy, hogy nem akarja átverni a nézőt, úgy, hogy lehet vele együtt gondolkodni és nevetni.

false

 

Fotó: Netflix

Ahogy a Monk, úgy a The Good Cop is a krimi és a komédia elegye: két kihallgatás között kapunk tucatnyi poént, és ezek elsősorban most is a figurákból fakadnak. A dolog pedig működik: tényleg lehet azon nevetni, hogyan éli mindennapjait a nyugdíj előtt álló nyomozó (őt éppen a Drótban is szereplő Isiah Whitlock alakítja), akinek ars poeticája, hogy a rendőr soha nem fut, de hasonlón jó a rossz zsaru figurája, aki a főszereplő apját játssza, és a karaktere arra épül, hogy a múltban nem vetette meg a törvénytelen módszereket.

Hogy van-e itt olyan színész, mint amilyen a Monkban Tony Shalhoub volt, az persze hamar kiderül: nincs, aki úgy vinné vállán ezt a sorozatot, mint ő, ám ez nem is akkora probléma, elvégre a színészek jól kiegészítik egymást.

false

 

Fotó: Netflix

A 10 részes évad ugyanakkor kissé hullámzó színvonalú, vannak olyan epizódok, amikor már a huszadik percben rájön a néző, hogy itt bizony a magát áldozatnak beállító férj a gyilkos, míg más sztorik tényleg képesek gondolkodásra késztetni az embert. Nem egy Monkkal van tehát dolgunk, a The Good Cop viszont mégis azt bizonyítja, hogy szükség van ilyen könnyed krimisorozatra.

The Good Cop első évadának összes része elérhető a Netflixen.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.