Dokumentumfilm

Tanítóm, a polip

  • SzSz
  • 2021. április 7.

Mikrofilm

A polipok fura teremtmények: három szívük van, a vérük kék, képesek kinyitni egy gyerekbiztos kupakot is és több mint 300 fajtájuk létezik.

Ezek közül van, amely remek gyógyszer depresszióra és életközepi válságra, sőt, még a gyerekünkkel tartott kapcsolatot is képes javítani. Az előbbi érdekességek egy kétperces internetes kereséssel kideríthetők, az utóbbiakhoz viszont meg kell néznünk ezt a dokut.

A személyes hangvételű film azt mutatja be, hogyan kötött Craig Foster filmkészítő barátságot egy, a közelében tanyázó polippal. Foster már-már naplószerűen idézi fel az első kapcsolatfelvétel, az apró közeledések, majd látványos ölelkezések alkalmait. Mint kiderül, neki nagyobb szüksége volt az állatra, mint fordítva: kiábrándultan, idegi fáradtság miatt kezdett búvárkodni, az óceán élővilága szép lassan magába szippantotta, s igazi polipszakértővé képezte ki magát. A hol magával ragadó lelkesedéssel, hol elhaló hangon a kamerába motyogott beszámolók mellett szinte észrevétlenül csepegtet információkat és érdekességeket az állattal kapcsolatban is, így a dokumentumfilmek aranyszabálya, a szórakoztatva tanítás is érvényesül. De közben egy rakás, a dokumentumfilmek megszületése óta létező kérdés is felmerül: beleavatkozhat-e az ember a természet rendjébe? Van-e joga például megmenteni kis kedvence életét? Foster jól láthatóan kötődik érzelmileg is polippajtásához, így egy idő után választania kell, filmkészítőként vagy barátként viselkedjen-e. Az előbbi mellett dönt, és ez emeli ki a filmet a hasonló, állatos dokuk közül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.