A sötét disztópiák zászlóshajója, a Black Mirror nyilvánvalóan élen jár a szerelem féltésében, de nemrég az AMC is készített egy antológiasorozatot Soulmates címmel, ebben egy techcég kifejleszt egy tesztet, amely teljes bizonyossággal azonosítja a jelentkező igaz szerelmét.
A John Marrs regénye alapján készült The One szinte szóról szóra ezt az alaphelyzetet követi: két genetikus DNS-alapú teszteléssel segít megtalálni a jelentkezők lelki társait, a módszerből pedig többmilliárdos gigavállalatot építenek. A cég egyszerű megoldást kínál, azt ígéri, hogy lerövidíti a kínos, sikertelen randik sorát, megelőzi a csalódásokat, a megcsalásokat, sőt a válásokat is. Rengeteg izgalmas kérdés adódna: mi lesz, ha már házas emberek másban lelik meg lelki társukat? Megold-e bármit is az azonnali, szavak nélküli vonzalom? Feltétlen szükséges-e kapcsolatot kezdeményeznünk csupán az ellenállhatatlan kötődés alapján? A készítőket mégsem ezek izgatják, hanem egy mérsékelten izgalmas gyilkossági ügy, amely a hatalmas cég kezdeteihez vezet, és az alapító genetikus-CEO Rebecca Webb alakja, akit a nagy igyekezet ellenére sem sikerül bonyolulttá tenni. Howard Overman sorozata steril, letisztult képi világával legalább a szemünket gyönyörködteti, de nem sok újdonságot sikerül mondania.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
