Tech-óriások marakodnak a maradék hollywoodi stúdiókon

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 31.

Mikrofilm

A nagy hal rég megette a kis halat, már bálnák civakodnak cápák felett.

Hollywood aranykorában, amikor a legenda szerint még magyar csevejtől voltak hangosak a forgatási szünetek, 5 nagy (Paramount, Warner Bros., 20th Century Fox, MGM, RKO) és 3 kisebb (Universal, Columbia, United Artists) stúdió uralkodott a filmes ízlés felett. A 90-es évekre aztán kialakult az a Big SIx-nek nevezett hatos óriás, amely az elmúlt évtizedekben meghatározta Hollywoodot:

Paramount

Warner Bros.

20th Century Fox

Universal

Columbia

Walt Disney Pictures

Az egyre kibogozhatatlanabb céghálók, felvásárlások, na és persze a digitális transzformáció miatt mára viszont úgy néz ki, hogy ismét átalakult az erősorrend. A CNBC beszámolója szerint az előttünk álló évek a következő Nagy Hatosról szólnak majd:

Apple

Amazon

AT&T

Comcast

Disney

Netflix

Az elmúlt években két, Hollywoodot és a médiavilágot érintő trend uralkodott. Az egyik szerint a hagyományos televíziós sugárzás korának annyi, itt vannak ugyanis a digitális streamingplatformok: ott a Netflix, elindult a Disney Plus, működik az Apple TV+, hamarosan indul az HBO Max és startra kész a Peacock is (ez a Comcast tulajdonában álló NBCUniversal streamingplatformja lesz). A másik jellemző az egyre több, óriási felvásárlásokra és összeolvadásokra vonatkozik: a Disney megvette a Foxot; a Comcast a Skyt; az AT&T a Time Warnert; a Viacom pedig összeolvadt a CBS-szel. Nincsenek már önmagukban álló stúdiók, mindegyik egy óriási, világot átívelő médiakonglomerátum része, vagy amelyik nem, az guppinak számít a cápák között: minden médiavállalkozás, amelynek értéke 50 milliárd dollár alatt van, komoly veszélynek van kitéve.

Épp ezért bármikor felvásárolhatják az AMC Networköt, a Discoveryt, a Lionsgate-et, a Sony Pictures, sőt, még az eleve összeolvadással létrejött ViacomCBS is kicsinek számít az új Big Six tagjaihoz képest. A legkelendőbb prédának azonban a CNBC cikke szerint nem ők, hanem az oroszlános filmstúdió, az MGM számít. A cég az AMC-vel, vagy a ViacomCBS-szel ellentétben nem médiamágnás családok birtokában áll, akik igyekszenek megóvni örökségüket; a 2010-es csőd után az MGM arctalan fedezeti alapokhoz került, akiknek igazából egy dolog számít: minél nagyobb pénzt szeretnének kisajtolni a szebb napokat megélt stúdióból.

A stúdiónak bár vannak kisebb-nagyobb sikerei, de meg sem közelíti mondjuk a Disney felhozatalát: övéké a James Bond-, a Rocky- és a Mad Max-franchise, náluk készült a Hulun sugárzott A szolgálólány meséje című sorozat, legnagyobb tévés sikerük viszont egy Live PD nevű zsarus reality. Az MGM a hírek szerint két céggel tárgyalt komolyabban a felvásárlásról: az Apple-lel és a Netflixszel. Miért pont velük? Mert ők (valamint az Amazon, aki szintén benne van a pakliban) a hollywoodi színtér legfiatalabb játékosai: a Disneynek ott van a teljes Disney-filmtár, az AT&T-nek a Warner felhozatala, és a CBSUniversal is önálló tartalmak tömegével rendelkezik, ráadásul ezeknek a cégeknek csak most épül ki a streaming-ágazatuk, bőven van bevételi forrásuk ezen kívül is.

A Netflix azonban kizárólag a streaming-előfizetésekből él, és hónapról hónapra új tartalmat kell produkálnia; az Amazonnak és az Apple-nek pedig bár nincs filmes múltja, van azonban emberi ésszel felfoghatatlan pénztartaléka az ilyen játékokra. Ahogy a saját platformot építő stúdiók szép lassan kivonják tartalmaikat az ő felületeikről, úgy nő az igény a saját termékek iránt. Ezért a digitális sugárzók rohamléptékben gyártják az új műsorokat (a Netflix évi 95 új filmet szeretne készíteni, ez a négyszerese annak, ahány premierje mondjuk a Universalnak van egy évben); és igyekszenek felvásárolni azokat a meggyengült stúdiókat, amelyeknek felhozatalával felturbózhatják saját könyvtárukat.

Az egyetlen bökkenő, hogy a streamingplatformok eddig nem nagyon folytak bele hatalmas felvásárlásokba. A Netflix konkrétan soha nem csinált még ilyet; az Apple legnagyobb üzlete pedig a dr. Dre-féle Beats 3 milliárdos megvétele volt még 2014-ben. Az, hogy még nem csináltak ilyet, persze semmit sem jelent: a fogyasztás minden terén világhatalomra törő Amazon is csak az elmúlt években kezdte el őrült módon felvásárolni konkurenciáját.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.