Tech-óriások marakodnak a maradék hollywoodi stúdiókon

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 31.

Mikrofilm

A nagy hal rég megette a kis halat, már bálnák civakodnak cápák felett.

Hollywood aranykorában, amikor a legenda szerint még magyar csevejtől voltak hangosak a forgatási szünetek, 5 nagy (Paramount, Warner Bros., 20th Century Fox, MGM, RKO) és 3 kisebb (Universal, Columbia, United Artists) stúdió uralkodott a filmes ízlés felett. A 90-es évekre aztán kialakult az a Big SIx-nek nevezett hatos óriás, amely az elmúlt évtizedekben meghatározta Hollywoodot:

Paramount

Warner Bros.

20th Century Fox

Universal

Columbia

Walt Disney Pictures

Az egyre kibogozhatatlanabb céghálók, felvásárlások, na és persze a digitális transzformáció miatt mára viszont úgy néz ki, hogy ismét átalakult az erősorrend. A CNBC beszámolója szerint az előttünk álló évek a következő Nagy Hatosról szólnak majd:

Apple

Amazon

AT&T

Comcast

Disney

Netflix

Az elmúlt években két, Hollywoodot és a médiavilágot érintő trend uralkodott. Az egyik szerint a hagyományos televíziós sugárzás korának annyi, itt vannak ugyanis a digitális streamingplatformok: ott a Netflix, elindult a Disney Plus, működik az Apple TV+, hamarosan indul az HBO Max és startra kész a Peacock is (ez a Comcast tulajdonában álló NBCUniversal streamingplatformja lesz). A másik jellemző az egyre több, óriási felvásárlásokra és összeolvadásokra vonatkozik: a Disney megvette a Foxot; a Comcast a Skyt; az AT&T a Time Warnert; a Viacom pedig összeolvadt a CBS-szel. Nincsenek már önmagukban álló stúdiók, mindegyik egy óriási, világot átívelő médiakonglomerátum része, vagy amelyik nem, az guppinak számít a cápák között: minden médiavállalkozás, amelynek értéke 50 milliárd dollár alatt van, komoly veszélynek van kitéve.

Épp ezért bármikor felvásárolhatják az AMC Networköt, a Discoveryt, a Lionsgate-et, a Sony Pictures, sőt, még az eleve összeolvadással létrejött ViacomCBS is kicsinek számít az új Big Six tagjaihoz képest. A legkelendőbb prédának azonban a CNBC cikke szerint nem ők, hanem az oroszlános filmstúdió, az MGM számít. A cég az AMC-vel, vagy a ViacomCBS-szel ellentétben nem médiamágnás családok birtokában áll, akik igyekszenek megóvni örökségüket; a 2010-es csőd után az MGM arctalan fedezeti alapokhoz került, akiknek igazából egy dolog számít: minél nagyobb pénzt szeretnének kisajtolni a szebb napokat megélt stúdióból.

A stúdiónak bár vannak kisebb-nagyobb sikerei, de meg sem közelíti mondjuk a Disney felhozatalát: övéké a James Bond-, a Rocky- és a Mad Max-franchise, náluk készült a Hulun sugárzott A szolgálólány meséje című sorozat, legnagyobb tévés sikerük viszont egy Live PD nevű zsarus reality. Az MGM a hírek szerint két céggel tárgyalt komolyabban a felvásárlásról: az Apple-lel és a Netflixszel. Miért pont velük? Mert ők (valamint az Amazon, aki szintén benne van a pakliban) a hollywoodi színtér legfiatalabb játékosai: a Disneynek ott van a teljes Disney-filmtár, az AT&T-nek a Warner felhozatala, és a CBSUniversal is önálló tartalmak tömegével rendelkezik, ráadásul ezeknek a cégeknek csak most épül ki a streaming-ágazatuk, bőven van bevételi forrásuk ezen kívül is.

A Netflix azonban kizárólag a streaming-előfizetésekből él, és hónapról hónapra új tartalmat kell produkálnia; az Amazonnak és az Apple-nek pedig bár nincs filmes múltja, van azonban emberi ésszel felfoghatatlan pénztartaléka az ilyen játékokra. Ahogy a saját platformot építő stúdiók szép lassan kivonják tartalmaikat az ő felületeikről, úgy nő az igény a saját termékek iránt. Ezért a digitális sugárzók rohamléptékben gyártják az új műsorokat (a Netflix évi 95 új filmet szeretne készíteni, ez a négyszerese annak, ahány premierje mondjuk a Universalnak van egy évben); és igyekszenek felvásárolni azokat a meggyengült stúdiókat, amelyeknek felhozatalával felturbózhatják saját könyvtárukat.

Az egyetlen bökkenő, hogy a streamingplatformok eddig nem nagyon folytak bele hatalmas felvásárlásokba. A Netflix konkrétan soha nem csinált még ilyet; az Apple legnagyobb üzlete pedig a dr. Dre-féle Beats 3 milliárdos megvétele volt még 2014-ben. Az, hogy még nem csináltak ilyet, persze semmit sem jelent: a fogyasztás minden terén világhatalomra törő Amazon is csak az elmúlt években kezdte el őrült módon felvásárolni konkurenciáját.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.