Tech-óriások marakodnak a maradék hollywoodi stúdiókon

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 31.

Mikrofilm

A nagy hal rég megette a kis halat, már bálnák civakodnak cápák felett.

Hollywood aranykorában, amikor a legenda szerint még magyar csevejtől voltak hangosak a forgatási szünetek, 5 nagy (Paramount, Warner Bros., 20th Century Fox, MGM, RKO) és 3 kisebb (Universal, Columbia, United Artists) stúdió uralkodott a filmes ízlés felett. A 90-es évekre aztán kialakult az a Big SIx-nek nevezett hatos óriás, amely az elmúlt évtizedekben meghatározta Hollywoodot:

Paramount

Warner Bros.

20th Century Fox

Universal

Columbia

Walt Disney Pictures

Az egyre kibogozhatatlanabb céghálók, felvásárlások, na és persze a digitális transzformáció miatt mára viszont úgy néz ki, hogy ismét átalakult az erősorrend. A CNBC beszámolója szerint az előttünk álló évek a következő Nagy Hatosról szólnak majd:

Apple

Amazon

AT&T

Comcast

Disney

Netflix

Az elmúlt években két, Hollywoodot és a médiavilágot érintő trend uralkodott. Az egyik szerint a hagyományos televíziós sugárzás korának annyi, itt vannak ugyanis a digitális streamingplatformok: ott a Netflix, elindult a Disney Plus, működik az Apple TV+, hamarosan indul az HBO Max és startra kész a Peacock is (ez a Comcast tulajdonában álló NBCUniversal streamingplatformja lesz). A másik jellemző az egyre több, óriási felvásárlásokra és összeolvadásokra vonatkozik: a Disney megvette a Foxot; a Comcast a Skyt; az AT&T a Time Warnert; a Viacom pedig összeolvadt a CBS-szel. Nincsenek már önmagukban álló stúdiók, mindegyik egy óriási, világot átívelő médiakonglomerátum része, vagy amelyik nem, az guppinak számít a cápák között: minden médiavállalkozás, amelynek értéke 50 milliárd dollár alatt van, komoly veszélynek van kitéve.

Épp ezért bármikor felvásárolhatják az AMC Networköt, a Discoveryt, a Lionsgate-et, a Sony Pictures, sőt, még az eleve összeolvadással létrejött ViacomCBS is kicsinek számít az új Big Six tagjaihoz képest. A legkelendőbb prédának azonban a CNBC cikke szerint nem ők, hanem az oroszlános filmstúdió, az MGM számít. A cég az AMC-vel, vagy a ViacomCBS-szel ellentétben nem médiamágnás családok birtokában áll, akik igyekszenek megóvni örökségüket; a 2010-es csőd után az MGM arctalan fedezeti alapokhoz került, akiknek igazából egy dolog számít: minél nagyobb pénzt szeretnének kisajtolni a szebb napokat megélt stúdióból.

A stúdiónak bár vannak kisebb-nagyobb sikerei, de meg sem közelíti mondjuk a Disney felhozatalát: övéké a James Bond-, a Rocky- és a Mad Max-franchise, náluk készült a Hulun sugárzott A szolgálólány meséje című sorozat, legnagyobb tévés sikerük viszont egy Live PD nevű zsarus reality. Az MGM a hírek szerint két céggel tárgyalt komolyabban a felvásárlásról: az Apple-lel és a Netflixszel. Miért pont velük? Mert ők (valamint az Amazon, aki szintén benne van a pakliban) a hollywoodi színtér legfiatalabb játékosai: a Disneynek ott van a teljes Disney-filmtár, az AT&T-nek a Warner felhozatala, és a CBSUniversal is önálló tartalmak tömegével rendelkezik, ráadásul ezeknek a cégeknek csak most épül ki a streaming-ágazatuk, bőven van bevételi forrásuk ezen kívül is.

A Netflix azonban kizárólag a streaming-előfizetésekből él, és hónapról hónapra új tartalmat kell produkálnia; az Amazonnak és az Apple-nek pedig bár nincs filmes múltja, van azonban emberi ésszel felfoghatatlan pénztartaléka az ilyen játékokra. Ahogy a saját platformot építő stúdiók szép lassan kivonják tartalmaikat az ő felületeikről, úgy nő az igény a saját termékek iránt. Ezért a digitális sugárzók rohamléptékben gyártják az új műsorokat (a Netflix évi 95 új filmet szeretne készíteni, ez a négyszerese annak, ahány premierje mondjuk a Universalnak van egy évben); és igyekszenek felvásárolni azokat a meggyengült stúdiókat, amelyeknek felhozatalával felturbózhatják saját könyvtárukat.

Az egyetlen bökkenő, hogy a streamingplatformok eddig nem nagyon folytak bele hatalmas felvásárlásokba. A Netflix konkrétan soha nem csinált még ilyet; az Apple legnagyobb üzlete pedig a dr. Dre-féle Beats 3 milliárdos megvétele volt még 2014-ben. Az, hogy még nem csináltak ilyet, persze semmit sem jelent: a fogyasztás minden terén világhatalomra törő Amazon is csak az elmúlt években kezdte el őrült módon felvásárolni konkurenciáját.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.