Tech-óriások marakodnak a maradék hollywoodi stúdiókon

  • Szabó Ádám
  • 2020. január 31.

Mikrofilm

A nagy hal rég megette a kis halat, már bálnák civakodnak cápák felett.

Hollywood aranykorában, amikor a legenda szerint még magyar csevejtől voltak hangosak a forgatási szünetek, 5 nagy (Paramount, Warner Bros., 20th Century Fox, MGM, RKO) és 3 kisebb (Universal, Columbia, United Artists) stúdió uralkodott a filmes ízlés felett. A 90-es évekre aztán kialakult az a Big SIx-nek nevezett hatos óriás, amely az elmúlt évtizedekben meghatározta Hollywoodot:

Paramount

Warner Bros.

20th Century Fox

Universal

Columbia

Walt Disney Pictures

Az egyre kibogozhatatlanabb céghálók, felvásárlások, na és persze a digitális transzformáció miatt mára viszont úgy néz ki, hogy ismét átalakult az erősorrend. A CNBC beszámolója szerint az előttünk álló évek a következő Nagy Hatosról szólnak majd:

Apple

Amazon

AT&T

Comcast

Disney

Netflix

Az elmúlt években két, Hollywoodot és a médiavilágot érintő trend uralkodott. Az egyik szerint a hagyományos televíziós sugárzás korának annyi, itt vannak ugyanis a digitális streamingplatformok: ott a Netflix, elindult a Disney Plus, működik az Apple TV+, hamarosan indul az HBO Max és startra kész a Peacock is (ez a Comcast tulajdonában álló NBCUniversal streamingplatformja lesz). A másik jellemző az egyre több, óriási felvásárlásokra és összeolvadásokra vonatkozik: a Disney megvette a Foxot; a Comcast a Skyt; az AT&T a Time Warnert; a Viacom pedig összeolvadt a CBS-szel. Nincsenek már önmagukban álló stúdiók, mindegyik egy óriási, világot átívelő médiakonglomerátum része, vagy amelyik nem, az guppinak számít a cápák között: minden médiavállalkozás, amelynek értéke 50 milliárd dollár alatt van, komoly veszélynek van kitéve.

Épp ezért bármikor felvásárolhatják az AMC Networköt, a Discoveryt, a Lionsgate-et, a Sony Pictures, sőt, még az eleve összeolvadással létrejött ViacomCBS is kicsinek számít az új Big Six tagjaihoz képest. A legkelendőbb prédának azonban a CNBC cikke szerint nem ők, hanem az oroszlános filmstúdió, az MGM számít. A cég az AMC-vel, vagy a ViacomCBS-szel ellentétben nem médiamágnás családok birtokában áll, akik igyekszenek megóvni örökségüket; a 2010-es csőd után az MGM arctalan fedezeti alapokhoz került, akiknek igazából egy dolog számít: minél nagyobb pénzt szeretnének kisajtolni a szebb napokat megélt stúdióból.

A stúdiónak bár vannak kisebb-nagyobb sikerei, de meg sem közelíti mondjuk a Disney felhozatalát: övéké a James Bond-, a Rocky- és a Mad Max-franchise, náluk készült a Hulun sugárzott A szolgálólány meséje című sorozat, legnagyobb tévés sikerük viszont egy Live PD nevű zsarus reality. Az MGM a hírek szerint két céggel tárgyalt komolyabban a felvásárlásról: az Apple-lel és a Netflixszel. Miért pont velük? Mert ők (valamint az Amazon, aki szintén benne van a pakliban) a hollywoodi színtér legfiatalabb játékosai: a Disneynek ott van a teljes Disney-filmtár, az AT&T-nek a Warner felhozatala, és a CBSUniversal is önálló tartalmak tömegével rendelkezik, ráadásul ezeknek a cégeknek csak most épül ki a streaming-ágazatuk, bőven van bevételi forrásuk ezen kívül is.

A Netflix azonban kizárólag a streaming-előfizetésekből él, és hónapról hónapra új tartalmat kell produkálnia; az Amazonnak és az Apple-nek pedig bár nincs filmes múltja, van azonban emberi ésszel felfoghatatlan pénztartaléka az ilyen játékokra. Ahogy a saját platformot építő stúdiók szép lassan kivonják tartalmaikat az ő felületeikről, úgy nő az igény a saját termékek iránt. Ezért a digitális sugárzók rohamléptékben gyártják az új műsorokat (a Netflix évi 95 új filmet szeretne készíteni, ez a négyszerese annak, ahány premierje mondjuk a Universalnak van egy évben); és igyekszenek felvásárolni azokat a meggyengült stúdiókat, amelyeknek felhozatalával felturbózhatják saját könyvtárukat.

Az egyetlen bökkenő, hogy a streamingplatformok eddig nem nagyon folytak bele hatalmas felvásárlásokba. A Netflix konkrétan soha nem csinált még ilyet; az Apple legnagyobb üzlete pedig a dr. Dre-féle Beats 3 milliárdos megvétele volt még 2014-ben. Az, hogy még nem csináltak ilyet, persze semmit sem jelent: a fogyasztás minden terén világhatalomra törő Amazon is csak az elmúlt években kezdte el őrült módon felvásárolni konkurenciáját.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.