Tévétorrent

The Truth About the Harry Quebert Affair

Mikrofilm

Patrick Dempsey messze merengve ír az óceánparton, arra jár egy (túl!) ifjú múzsa, akibe nevezett menten, de sármosan beleőszül. Legalábbis ez a főlátványosság, míg a háttérben egy már a felállásból is adódóan Lolitába ojtott Stephen King-krimi pereg, mely két írót is a középpontjába állít: Harry Quebert (Dempsey) nagynevű szerzőként egy eldugott óceánparti házban él és alkot, de betoppan mentoráltja, az elsőkönyves sikertől válságba borult reménység (Ben Schnetzer). A fiú épp témát keres az új regényéhez, s a legvadabb sztori hullik az ölébe: előkerül a csontváz, egyenest a neves tanerő kertjéből. Az évtizedekkel ezelőtt eltűnt, 15 éves Nola meggyilkolásáért a szépen vénülő írót azonnal lecsukják, ifjú barátja pedig nem veszélytelen nyomozásba kezd azért, hogy tisztára mossa mentora őszülő nevét, és közben azért keressen is valamit. Szépen fejlődik is kifelé a dráma, a különféle – mégis elsősorban kistérségi – viszonyok megrajzolása is egész pofásra sikeredik. A krimi krimiként működik, részről részre (melyek közt éppúgy találunk időhúzó, mint szándékosan félretájékoztató epizódokat) több a gyanúsított: a féltékeny volt szerelmes, a lányuknak jó férjet fogni akaró vendéglősék, de még egy furcsa milliomos is, akinél valamiért egy aktkép lóg a szende leányról – melyet sofőrje, a tehetséges Quasimodo vitt vászonra (itt mintha már túl sok is lenne a jóból). Szóval bőven megvan minden ahhoz, hogy végig kíváncsiak legyünk: ki ölte meg Laura Palmert? Bocs, az egy másik kisvárosi gyilkosság.

Magyar felirat: Lucille

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.