Traub Viktória animációs filmjét díjazták Mexikóban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 29.

Mikrofilm

 Guanajuato nemzetközi filmfesztiválján a legjobb animációs filmnek járó díjat kapta a Cipők és paták.

A legjobb animációs filmnek járó díjat nyerte el Traub Viktória Cipők és paták című rövid animációja Mexikóban, Guanajuato nemzetközi filmfesztiválján – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-t hétfőn.

A mexikói díjnak köszönhetően a magyar animáció benevezhető a legjobb rövidfilm kategóriában az Oscar-versenybe.

Traub Viktória Cipők és paták című animációja egy szürreális, hibrid, ember-állat lényekkel benépesített világban játszódik, és a kapcsolódás, a megfelelések, az önelfogadás dilemmáit vizsgálja. Főhőse Paula, a kentaurlány, aki kisvárosi pedikűrösként emberi lábakra vágyik. Amikor megismerkedik Arnolddal, a krokodilférfival, első látásra egymásba szeretnek. Vajon képes-e a kentaurlány megtalálni az önazonosság felé vezető utat? Milyen ára van a megfelelésnek és az önfeladásnak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a 2D rajzanimációs technikával készült rövidfilm.

Traub Viktória rendező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán végzett 2008-ban. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz hallgatója multimédia szakirányon és az egri Eszterházy Károly Egyetem tanársegédje. 2008 óta szabadúszó tervezőként és animációs rendezőként dolgozik. A Vastojás és a Sellők és rinocéroszok című filmjei a világ számos fesztiválján szerepeltek sikerrel, utóbbit a Magyar Filmkritikusok Szövetsége 2018 legjobb animációs filmje díjával tüntette ki.

A Cipők és paták a legnagyobb presztízsű nemzetközi animációs seregszemlén, az Annecy-i Nemzetközi Fesztiválon mutatkozott be először júniusban, azóta világszerte járja a neves fesztiválokat, legközelebb Dániában, Viborgban, majd az ottawai fesztiválon száll versenybe.

A Cipők és paták az NFI támogatásával a Pi Produkció gyártásában készült a Solaz Media és a Paprika Studios koproduceri közreműködésével, továbbá a TV Paint támogatásával, utómunkálatait az NFI Filmlaborban végezték. Zenéjét Kalotás Csaba szerezte, a forgatókönyvet a rendező Bak Zsuzsannával és Dus Polettel közösen írta, az animáció sound designere Vadon Zoltán, producere Dus Polett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.