Újra előkerülhetnek az X-akták

  • narancs.hu
  • 2023. március 29.

Mikrofilm

Lehet, hogy ezúttal Mulder és Scully nélkül.

Az elmúlt pár évben számos klasszikus sorozat támadt fel hamvaiból: a Dexter; az Azok a 70-es évek; a Bír-lak; a Twin Peaks, nemrég pedig bejelentették a Monk újráját is. Ehhez a sorhoz csatlakozhat most egy újabb kultsorozat: Chris Carter, az X-akták készítője szerint a széria vadiúj változatban térhet vissza, mégpedig Ryan Coogler, A megálló, a Creed: Apollo fia, valamint a Fekete Párduc-sorozat rendezőjének irányításával.

Nem ez lenne az első alkalom Mulder és Scully újraegyesülésére: a sorozat eredetileg 1993 és 2002 között futott kilenc évadon keresztül. A tizedik, rövidített, hatrészes szezon 2016-ban ment le, ennek sikerére pedig rendeltek még egy felvonást 2018-ban, melyen a főhősök végre lezártak életük egyik legsötétebb és legnyomasztóbb fejezetét. A tévén kívül két film is készült: az 1998-as X-akták – Szállj harcba a jövő ellen, valamint a 2008-as X-akták: Hinni akarok.

A sorozat hatását nem lehet túlbecsülni: generációkat rémített halálra a gumiember és egyéb rémségek; divatba jöttek és azóta is virágoznak a természetfelettivel foglalkozó műsorok (egyik örököse, az Odaát tizenöt évad után nemrég köszönt le); de Carter sorozata sokat tett azért is, hogy a tévéműsorokra ne csak egyfajta lesajnált produktumként tekintsenek, hiszen az epizódok dramaturgiája, vagy épp a látványvilága nemcsak megközelítette, de sokszor felül is múlta a filmekét; nem beszélve arról, hogy Scully figurája nők tömegei számára jelentett inspirációt.  

„Mára mindent átitattak az összeesküvés-elméletek. Az X-akták is egy központi összeesküvéssel foglalkozott, de mára a világ tele van ilyenekkel, épp ezért napjainkban egy teljesen más műsor lenne” – jegyezte meg Carter, utalva arra, hogy annak idején még csak az UFO-k foglalkoztatták az embereket, ma azonban a QAnontól kezdve a választással kapcsolatos vad teóriákon át az ukrajnai háborúig mindent átitatnak az ilyen zavaros összeesküvés-elméletek. Carter szerint viszont nem csak emiatt van szükség változtatásra: elmondása szerint Coogler új, diverz főszereplőkkel brandelné újra a műsot. Így könnyen lehet, hogy Mulder és Sculy nem térnek vissza benne.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.