DVD

Úriember revolverrel

  • - kg -
  • 2019. szeptember 22.

Mikrofilm

Robert Redford figyelmes önünneplő. Birtokában van az egyik legfontosabb tudásnak, amit ember ezen a Földön csak megszerezhet: ha mi vagyunk az ünnepeltek, soha, semmilyen körülmények között ne hagyjuk másra a nekünk szóló ajándék kiválasztását, azt mindig magunk intézzük. Így esett, hogy filmszínészi karrierje betetőzéseként Robert Redford csináltatott magának (producerként) egy búcsúfilmet a réges-rég a világörökség részét képező mosolyáról, amely így 80 felett is tökéletesen működik.

De mit is üzen nekünk ez a pajkos mosoly? Leginkább azt, hogy amíg Robert Redford (83) nyugdíjaskorú, csintalan bankrablóként derűsen kacsint ki ránk, addig minden rendben van. Ezzel persze lehet vitatkozni, elvégre nyakunkon a klímaválság és a Star Wars újabb része, szóval vannak érvek amellett is, hogy a lemenő nap fényében fürdőző szépkorú Sundance Kölyök bankrablós filmje főleg a színészikonnak és rokoni körének fontos fegyvertény, de ezzel figyelmen kívül hagynánk egy igen fontos körülményt. Jelesül azt, hogy miért is kéne másról szólnia Robert Redford bármely filmjének is az elmúlt 25 évből, legyen az bankrablós, lósuttogós vagy hajótöréses, mint a Sundance Kölyöknek állított lovas szobor ismételt felavatásáról. Az Úriember relvolverrel e lovas szobros műfaj kifejezetten kellemesen csordogáló díszpéldánya, a derűs percekért a 83 éves kölyök mellett a lótulajdonos szépasszonyt adó Sissy Spacek, a szomorúan csüngő bajszú nyomozót játszó Casey Affleck és Tom Waits rekedtes mormogása szavatol. Alig várjuk Robert Redford következő utolsó filmjét.

Forgalmazza a Bontonfilm

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.