Visszatérnek a 90-es évek legendás animációi
Beavis-es-Butt-Head_top_story_lead.jpg
Beavis és Butt-head

Visszatérnek a 90-es évek legendás animációi

  • narancs.hu
  • 2020. július 6.

Mikrofilm

Beavis és Butt-head és a Tini nindsza teknőcök is újráznak.

Nincs új a nap alatt, Hollywood ismét reboot-hullámmal támad, ezúttal a 90-es évek népszerű animációs sorozatait próbálja felmelegítve ismét eladni nekünk. Visszatér például az idióta felnőttmesék alfája és omegája, Beavis és Butt-head. A Comedy Central két évadot rendelt az eredetileg 1993 és 2011 között futó showból, amiből 1996-ban egy mozifilm is született.

A heavymetal-rajongó baromarcok a 10-15 perces epizódokban főképp egymást sértegetik és saját unalmukat igyekszenek leküzdeni

– mindezt olyan sikeresen tették, hogy a műsor körül igazi kultstátusz alakult ki. Az alkotó, Mike Judge a sorozat sikerének köszönhetően az egyik legmenőbb névvé vált, akinek nem kellett lemondania infantilis humoráról sem: az 1997 és 2010 között futó Texas királyai Beavisék egyenesági leszármazottja, csak úgy, mint a Hülyék paradicsoma című mozifilm, ami 2006-os bemutatójakor még nem találta meg a közönségét, ma már azonban egyre többen emlegetik fájdalmasan pontos jóslatként a korunkra nézve. Legnagyobb sikere azonban így is munkahelyi komédiája, a Hivatali patkányok. Judge az elmúlt évek egyik legjobb szitkomján, a Szilícium-völgyön ügyködött, ami hatodik évadjával tavaly fejeződött be, így hát a felszabadult kreatív energiáit ismét a Beavis és Butt-headbe tudja feccölni, ő készíti a frissen berendelt két évadot. Sőt, siker esetén további spin-offok és speciális adások is készülhetnek. „Úgy néz ki, ismét megfelelő az idő hülyének lenni" – kommentálta Judge a hírt.

false

A Beavis és Butt-head-univerzum rebootolása azonban a fősorozattal nem ér véget.1996-ban, Judge nélkül készült a tévéműsornak egy spin-offja Daria címmel. Az 5 évados animáció a sorozat egyik női karakterére koncentrált, némileg komolyabb hangvétellel, mint az eredeti, hiszen a gyíkarcozás és banyekelés helyett a tinédszerkor valódi problémáira is szentelt némi időt. A hírek szerint a Comedy Central a Beavis és Butt-head mellé berendelte a Daria spin-offját, ami Jodie címen Daria barátnőjére koncentrál majd – magyarul spin-off készül a spin-offból. A sorozat a Dariához hasonlóan picit komolyabb hangvételű lenne és azt mutatná be, hogy milyen problémákkal küzd ma egy fekete nő a munkahelyén és a magánéletében. Míg a Beavis és Butt-head itthon is látható volt, a Daria teljesen elkerült minket. A South Park azonban Magyarországon is népszerű – a Deadline értesülései szerint a csatorna e köré szeretne felépíteni egy izmos animációs felhozatalt Beavisékkel és társaival.

Újraéled egy másik kultikus animációs sorozat is, az itthon jobbára ismeretlen Clone High – ebben a világ legnagyobb elméinek klónozott, tizenéves változatainak életét követhetjük nyomon. Az eredeti sorozat 2002-2003-ban futott az MTV-n és mindössze 13 részt élt meg, de alkotói, Phil Lord és Christopher Miller az elmúlt években az animációs filmek atyaúristenjeivé váltak, olyan sikerekkel mint a A Lego-kaland, vagy az Oscar-djas Pókember – Irány a Pókverzum.

false

Visszatérnek a Tini nindzsa teknőcök is, ezúttal ismét animációs formában, ráadásul a nagyvászonra.

Kevin Eastman és Peter Laird képregényének talán még mindig az 1987 és 1996 között futó animációs sorozat a legismertebb adaptációja, pedig készült belőle még három animációs tévéshow és egy élőszereplős is, 1990 óta pedig három stúdió hat mozifilmmel rukkolt elő a harcos teknőcökkel, melyek összesen több mint egy milliárd dollárnyi bevételt verekedtek össze. A legújabb próbálkozás ismét a mozikba érkezik, mégpedig Seth Rogan és Evan Goldberg stúdiójától, a Point Grey Pictures-től, amelynél az elmúlt években egy rakás remek komédia készült (Fifti-fifti, Itt a vége, A katasztrófaművész), eddig azonban mindössze egy animációt készítettek, a kritikusokat és a nézőket is megosztó, tabudöntögető Virslipartit. A Tini nindzsa teknőcöket a hírek szerint a Rejtélyek városkája rendezője, Jeff Rowe készíti.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.