Film

Mit szólnátok az Adolfhoz?

  • 2020. július 4.

Mikrofilm

Szellemes és provokatív, fordulatos és színészbarát: az évtized egyik legjobb vígjátéka.

Az anyagi sikerei miatt titokban irigyelt, ám hiányos műveltsége miatt nyíltan lenézett üzletember megtréfálja sznob sógorát, a szellem emberének szerepét magánéletében is szívesen játszó egyetemi tanárt (meg saját nővérét, meg a család barátját), azt állítván, hogy születendő gyermekének az Adolf nevet tervezi adni.

A kellemesnek ígérkező vacsora előbb ádáz vitába, majd kölcsönös vádaskodásba fullad, leplek hullanak le, lenyelt véleményeket böfögnek fel, szőnyeg alá sepert problémák kerülnek elő.l

A Hogyan nevezzelek? c. francia film az évtized egyik legjobb vígjátéka volt. Szellemes és provokatív, fordulatos és színészbarát: a ki­egyensúlyozott szkript minden játszónak biztosít nagyjelenetet.

false

 

Fotó: HBO

 

Készült is belőle számos színházi előadás (csak Magyarországon négy) és több filmes remake (mint az ugyancsak egy baráti társaság álságosságát tárgyaló Teljesen idegenek esetében). A német verzió másként pikáns, mint a francia, az olasz vagy a spanyol.

Szembeötlő a professzor folyvást deklarált liberalizmusának határa (a saját családja az ő kivételes értelmiségi státusának kell alárendelje magát), a kedvesen a konyhába kényszerített asszony nemcsak fellázad, de kiderül róla, hogy az egyetemi karriert is jobban megérdemelné férjénél, a tréfacsináló, tahó sógor meg elmés érvelést kerít a névadás mögé (új értelmet kell adni a beszennyezett fogalmaknak), míg a professzor csak hápog.

A francia eredeti könnyedsége helyett németes mondanivaló-sulykolást kapunk, de azért így is nagyon szórakoztató a film. Vajon milyen lenne egy magyar verzió?

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.