Wim Wenders jön a Budapesti Klasszikus Film Maratonra

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 3.

Mikrofilm

Díjat kap, és tizenkét filmjét vetítik a rendezvény egyik szekciójában.

Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben –jelentette be a Nemzeti Filmintézet szerdán.

A német rendező Budapesten veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért.

A FIAF 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentésében, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnés Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro.

A budapesti díjátadó gála a Film Maraton keretében lesz szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

Wim Wenders a hetvenes évek új német filmművészetének fontos úttörője, a kortárs egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb képviselője. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik a cannes-i Arany Pálmát és a velencei Arany Oroszlánt is elnyerték. Világszerte díjazott korszakos játékfilmjei mellett forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként, fotósként és íróként is tevékeny, számos innovatív dokumentumfilmet készített világszerte. Az Európai Filmakadémia alapító tagja, 1996-tól 2020-ig elnöke is volt. 2015-ben a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve díjjal tüntette ki életművéért, 2022-ben megkapta a Praemium Imperiale „művészeti Nobel-díjat” a Japán Művészeti Szövetségtől.

A 7. Budapesti Klasszikus Film Maraton Budapest felett az ég: Fókuszban Wim Wenders szekciójában a rendező tizenkét filmjét láthatja a magyar közönség a kezdetektől a kilencvenes évekig. A válogatás a korai korszakot képviselő Alice a városokban című road movie-val indul, majd olyan klasszikusokat is bemutat, mint a cannes-i rendezői díjas és európai filmdíjas Berlin felett az ég, vagy az 1984-es Arany Pálmát elnyerő Párizs, Texas. A programban szerepelnek ritkán látható alkotásai is, köztük az 1977-ben készült Az amerikai barát, amely a nemzetközi áttörést jelentette a rendező pályáján.

Wenders életművében különösen fontos a filmkészítés témája, alkotásai gyakran szólnak a filmtörténetről, filmörökségről. Ilyen témájú játékfilmjei mellett (A dolgok állása, Az erőszak vége) fontos filmtörténeti dokumentumfilmjeit is láthatja szeptemberben a Film Maraton közönsége. A Tokyo-Ga a japán rendező mestert, Ozut idézi meg, a Villanás a víz felett Nicholas Ray-től búcsúzik, A 666-os szoba című interjúfilm a filmkultúra átalakulására reflektál.

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-től 22-ig rendezik meg, a vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket, emellett lesznek szabadtéri vetítések is a Szent István téren, a bazilika előtt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.