Wim Wenders jön a Budapesti Klasszikus Film Maratonra

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 3.

Mikrofilm

Díjat kap, és tizenkét filmjét vetítik a rendezvény egyik szekciójában.

Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben –jelentette be a Nemzeti Filmintézet szerdán.

A német rendező Budapesten veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért.

A FIAF 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentésében, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnés Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro.

A budapesti díjátadó gála a Film Maraton keretében lesz szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

Wim Wenders a hetvenes évek új német filmművészetének fontos úttörője, a kortárs egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb képviselője. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik a cannes-i Arany Pálmát és a velencei Arany Oroszlánt is elnyerték. Világszerte díjazott korszakos játékfilmjei mellett forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként, fotósként és íróként is tevékeny, számos innovatív dokumentumfilmet készített világszerte. Az Európai Filmakadémia alapító tagja, 1996-tól 2020-ig elnöke is volt. 2015-ben a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve díjjal tüntette ki életművéért, 2022-ben megkapta a Praemium Imperiale „művészeti Nobel-díjat” a Japán Művészeti Szövetségtől.

A 7. Budapesti Klasszikus Film Maraton Budapest felett az ég: Fókuszban Wim Wenders szekciójában a rendező tizenkét filmjét láthatja a magyar közönség a kezdetektől a kilencvenes évekig. A válogatás a korai korszakot képviselő Alice a városokban című road movie-val indul, majd olyan klasszikusokat is bemutat, mint a cannes-i rendezői díjas és európai filmdíjas Berlin felett az ég, vagy az 1984-es Arany Pálmát elnyerő Párizs, Texas. A programban szerepelnek ritkán látható alkotásai is, köztük az 1977-ben készült Az amerikai barát, amely a nemzetközi áttörést jelentette a rendező pályáján.

Wenders életművében különösen fontos a filmkészítés témája, alkotásai gyakran szólnak a filmtörténetről, filmörökségről. Ilyen témájú játékfilmjei mellett (A dolgok állása, Az erőszak vége) fontos filmtörténeti dokumentumfilmjeit is láthatja szeptemberben a Film Maraton közönsége. A Tokyo-Ga a japán rendező mestert, Ozut idézi meg, a Villanás a víz felett Nicholas Ray-től búcsúzik, A 666-os szoba című interjúfilm a filmkultúra átalakulására reflektál.

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-től 22-ig rendezik meg, a vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket, emellett lesznek szabadtéri vetítések is a Szent István téren, a bazilika előtt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.