Wim Wenders jön a Budapesti Klasszikus Film Maratonra

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 3.

Mikrofilm

Díjat kap, és tizenkét filmjét vetítik a rendezvény egyik szekciójában.

Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben –jelentette be a Nemzeti Filmintézet szerdán.

A német rendező Budapesten veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért.

A FIAF 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentésében, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnés Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro.

A budapesti díjátadó gála a Film Maraton keretében lesz szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

Wim Wenders a hetvenes évek új német filmművészetének fontos úttörője, a kortárs egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb képviselője. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik a cannes-i Arany Pálmát és a velencei Arany Oroszlánt is elnyerték. Világszerte díjazott korszakos játékfilmjei mellett forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként, fotósként és íróként is tevékeny, számos innovatív dokumentumfilmet készített világszerte. Az Európai Filmakadémia alapító tagja, 1996-tól 2020-ig elnöke is volt. 2015-ben a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve díjjal tüntette ki életművéért, 2022-ben megkapta a Praemium Imperiale „művészeti Nobel-díjat” a Japán Művészeti Szövetségtől.

A 7. Budapesti Klasszikus Film Maraton Budapest felett az ég: Fókuszban Wim Wenders szekciójában a rendező tizenkét filmjét láthatja a magyar közönség a kezdetektől a kilencvenes évekig. A válogatás a korai korszakot képviselő Alice a városokban című road movie-val indul, majd olyan klasszikusokat is bemutat, mint a cannes-i rendezői díjas és európai filmdíjas Berlin felett az ég, vagy az 1984-es Arany Pálmát elnyerő Párizs, Texas. A programban szerepelnek ritkán látható alkotásai is, köztük az 1977-ben készült Az amerikai barát, amely a nemzetközi áttörést jelentette a rendező pályáján.

Wenders életművében különösen fontos a filmkészítés témája, alkotásai gyakran szólnak a filmtörténetről, filmörökségről. Ilyen témájú játékfilmjei mellett (A dolgok állása, Az erőszak vége) fontos filmtörténeti dokumentumfilmjeit is láthatja szeptemberben a Film Maraton közönsége. A Tokyo-Ga a japán rendező mestert, Ozut idézi meg, a Villanás a víz felett Nicholas Ray-től búcsúzik, A 666-os szoba című interjúfilm a filmkultúra átalakulására reflektál.

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-től 22-ig rendezik meg, a vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket, emellett lesznek szabadtéri vetítések is a Szent István téren, a bazilika előtt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.