Wim Wenders jön a Budapesti Klasszikus Film Maratonra

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 3.

Mikrofilm

Díjat kap, és tizenkét filmjét vetítik a rendezvény egyik szekciójában.

Wim Wenders lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége szeptemberben –jelentette be a Nemzeti Filmintézet szerdán.

A német rendező Budapesten veszi át a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) 2024-es díját a filmmegőrzés jelentőségének népszerűsítéséért.

A FIAF 2001 óta évente díjazza azokat a kiváló filmes személyiségeket, akik elkötelezettek a világ filmörökségének megmentésében, támogatják és népszerűsítik a filmarchívumok értékmentő tevékenységét. A FIAF-díj korábbi kitüntetettjei közé tartozik többek között Martin Scorsese, Ingmar Bergman, Peter Bogdanovich, Liv Ullmann, Agnés Varda, Christopher Nolan, Jean-Luc Godard, Tilda Swinton vagy Guillermo del Toro.

A budapesti díjátadó gála a Film Maraton keretében lesz szeptemberben az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében.

Wim Wenders a hetvenes évek új német filmművészetének fontos úttörője, a kortárs egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb képviselője. Azon kevés alkotók közé tartozik, akik a cannes-i Arany Pálmát és a velencei Arany Oroszlánt is elnyerték. Világszerte díjazott korszakos játékfilmjei mellett forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként, fotósként és íróként is tevékeny, számos innovatív dokumentumfilmet készített világszerte. Az Európai Filmakadémia alapító tagja, 1996-tól 2020-ig elnöke is volt. 2015-ben a Berlinale tiszteletbeli Arany Medve díjjal tüntette ki életművéért, 2022-ben megkapta a Praemium Imperiale „művészeti Nobel-díjat” a Japán Művészeti Szövetségtől.

A 7. Budapesti Klasszikus Film Maraton Budapest felett az ég: Fókuszban Wim Wenders szekciójában a rendező tizenkét filmjét láthatja a magyar közönség a kezdetektől a kilencvenes évekig. A válogatás a korai korszakot képviselő Alice a városokban című road movie-val indul, majd olyan klasszikusokat is bemutat, mint a cannes-i rendezői díjas és európai filmdíjas Berlin felett az ég, vagy az 1984-es Arany Pálmát elnyerő Párizs, Texas. A programban szerepelnek ritkán látható alkotásai is, köztük az 1977-ben készült Az amerikai barát, amely a nemzetközi áttörést jelentette a rendező pályáján.

Wenders életművében különösen fontos a filmkészítés témája, alkotásai gyakran szólnak a filmtörténetről, filmörökségről. Ilyen témájú játékfilmjei mellett (A dolgok állása, Az erőszak vége) fontos filmtörténeti dokumentumfilmjeit is láthatja szeptemberben a Film Maraton közönsége. A Tokyo-Ga a japán rendező mestert, Ozut idézi meg, a Villanás a víz felett Nicholas Ray-től búcsúzik, A 666-os szoba című interjúfilm a filmkultúra átalakulására reflektál.

A Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 17-től 22-ig rendezik meg, a vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, a Budapesti Francia Intézetben és a Budapest Music Centerben várják a nézőket, emellett lesznek szabadtéri vetítések is a Szent István téren, a bazilika előtt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.