Lelkünk mélyen mindnyájan a rendszer ellen lázadó gyerekek maradtunk

  • narancs.hu
  • 2019. december 20.

Narancs30

És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a felvétel.

Csütörtökön mutattuk be, miért és hogyan váltott plakátolva narancsszínről citromsárgára a Narancs. Hiszen tudják a kedves olvasók: a Magyar Narancs voltaképpen citrom. Ha nem emlékeznek, miért is van ez így, nézzék újra a Tanú című filmet, ahonnan a nevünket vettük az 1989-es alapításkor.

De nemcsak plakátokkal nyomultunk, volt nekünk egy jópofa kis reklámfilmünk is az 1990-es évekből. Amivel valami olyasmit próbálunk elmondani, hogy mitől gonzó a Narancs. Olyan, mint egy lázadó gyerek. Azóta persze felnőttünk, tudják: tapossuk a 30-at. De ez a kis filmecske kedves emlékünk, s mivel tartottunk attól, hogy megcsal a memóriánk, megkerestük azt a reklámszakembert, akinek a műhelyében készült.

A filmet az Akció reklámügynökség készítette, amelynek Geszti Péter volt a kreatív vezetője. Maga a reklám Fazakas Péter rendezőhöz köthető, akinek ez volt ez első önálló munkája, bár a hangszerelést már az ügynökség vezetője végezte. Geszti azt mesélte lapunknak, Vágvölgyi B. András akkori főszerkesztő kereste meg, „eljött személyesen az irodába”.

Magyar Narancs_h264.mov

magyar narancs reklám pofonokkal

Szerinte – szaknyelven kifejezve –, a hirdetés „rajta volt a briefen”, mert amit a megrendelők kértek tőle, az mind be is került a filmbe. Éppen ezért csak egy filmterv készült, nem volt szükség többre. „Szókimondó, pimasz – megfelel annak, amit akkoriban úgy hívtak: gonzó újságírás. Ilyen értelemben a Narancs megelőzte mindazt, amit az online sajtó sok egyéb bugyra a későbbiekben hozott a médiába” – fogalmaz Geszti.

Retró ország lázadói

A reklámszakember úgy emlékszik, a film frissesége és őszintesége miatt elég nagy visszhangra talált. „Arra a retró érzésre dolgozott rá, ami a pár évvel korábbi rendszerváltás miatt még nagyon élénken ott élt az emberek emlékezetében. Fura, hogy ma is, ami valamilyen értelemben retró, megtalálja Magyarországon a maga közösségét – akár az újabb és újabb generációkban is. Olyan, mintha Magyarország egy örökös és halhatatlan retró-ország lenne” – mondja.

false

A reklám elején van egy utalás a Golden Drum nevű nemzetközi reklámfesztiválra, ezért rákérdeztünk a Gesztinél erre is: úgy emlékszik, hogy díjat nyert a film, de „ezt nem tudja dokumentumokkal bizonyítani”. A videó végén hallgató a három szó (szókimondó, informatív, független), amivel a készítők jellemezték a Narancsot. Megkérdeztük, hogy ezt ő mondta-e fel (hiszen a hangszín eléggé hasonló), de azt mondta, tuti nem ő volt.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.