Lelkünk mélyen mindnyájan a rendszer ellen lázadó gyerekek maradtunk

  • narancs.hu
  • 2019. december 20.

Narancs30

És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a felvétel.

Csütörtökön mutattuk be, miért és hogyan váltott plakátolva narancsszínről citromsárgára a Narancs. Hiszen tudják a kedves olvasók: a Magyar Narancs voltaképpen citrom. Ha nem emlékeznek, miért is van ez így, nézzék újra a Tanú című filmet, ahonnan a nevünket vettük az 1989-es alapításkor.

De nemcsak plakátokkal nyomultunk, volt nekünk egy jópofa kis reklámfilmünk is az 1990-es évekből. Amivel valami olyasmit próbálunk elmondani, hogy mitől gonzó a Narancs. Olyan, mint egy lázadó gyerek. Azóta persze felnőttünk, tudják: tapossuk a 30-at. De ez a kis filmecske kedves emlékünk, s mivel tartottunk attól, hogy megcsal a memóriánk, megkerestük azt a reklámszakembert, akinek a műhelyében készült.

A filmet az Akció reklámügynökség készítette, amelynek Geszti Péter volt a kreatív vezetője. Maga a reklám Fazakas Péter rendezőhöz köthető, akinek ez volt ez első önálló munkája, bár a hangszerelést már az ügynökség vezetője végezte. Geszti azt mesélte lapunknak, Vágvölgyi B. András akkori főszerkesztő kereste meg, „eljött személyesen az irodába”.

Magyar Narancs_h264.mov

magyar narancs reklám pofonokkal

Szerinte – szaknyelven kifejezve –, a hirdetés „rajta volt a briefen”, mert amit a megrendelők kértek tőle, az mind be is került a filmbe. Éppen ezért csak egy filmterv készült, nem volt szükség többre. „Szókimondó, pimasz – megfelel annak, amit akkoriban úgy hívtak: gonzó újságírás. Ilyen értelemben a Narancs megelőzte mindazt, amit az online sajtó sok egyéb bugyra a későbbiekben hozott a médiába” – fogalmaz Geszti.

Retró ország lázadói

A reklámszakember úgy emlékszik, a film frissesége és őszintesége miatt elég nagy visszhangra talált. „Arra a retró érzésre dolgozott rá, ami a pár évvel korábbi rendszerváltás miatt még nagyon élénken ott élt az emberek emlékezetében. Fura, hogy ma is, ami valamilyen értelemben retró, megtalálja Magyarországon a maga közösségét – akár az újabb és újabb generációkban is. Olyan, mintha Magyarország egy örökös és halhatatlan retró-ország lenne” – mondja.

false

A reklám elején van egy utalás a Golden Drum nevű nemzetközi reklámfesztiválra, ezért rákérdeztünk a Gesztinél erre is: úgy emlékszik, hogy díjat nyert a film, de „ezt nem tudja dokumentumokkal bizonyítani”. A videó végén hallgató a három szó (szókimondó, informatív, független), amivel a készítők jellemezték a Narancsot. Megkérdeztük, hogy ezt ő mondta-e fel (hiszen a hangszín eléggé hasonló), de azt mondta, tuti nem ő volt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.