Lelkünk mélyen mindnyájan a rendszer ellen lázadó gyerekek maradtunk

  • narancs.hu
  • 2019. december 20.

Narancs30

És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a felvétel.

Csütörtökön mutattuk be, miért és hogyan váltott plakátolva narancsszínről citromsárgára a Narancs. Hiszen tudják a kedves olvasók: a Magyar Narancs voltaképpen citrom. Ha nem emlékeznek, miért is van ez így, nézzék újra a Tanú című filmet, ahonnan a nevünket vettük az 1989-es alapításkor.

De nemcsak plakátokkal nyomultunk, volt nekünk egy jópofa kis reklámfilmünk is az 1990-es évekből. Amivel valami olyasmit próbálunk elmondani, hogy mitől gonzó a Narancs. Olyan, mint egy lázadó gyerek. Azóta persze felnőttünk, tudják: tapossuk a 30-at. De ez a kis filmecske kedves emlékünk, s mivel tartottunk attól, hogy megcsal a memóriánk, megkerestük azt a reklámszakembert, akinek a műhelyében készült.

A filmet az Akció reklámügynökség készítette, amelynek Geszti Péter volt a kreatív vezetője. Maga a reklám Fazakas Péter rendezőhöz köthető, akinek ez volt ez első önálló munkája, bár a hangszerelést már az ügynökség vezetője végezte. Geszti azt mesélte lapunknak, Vágvölgyi B. András akkori főszerkesztő kereste meg, „eljött személyesen az irodába”.

Magyar Narancs_h264.mov

magyar narancs reklám pofonokkal

Szerinte – szaknyelven kifejezve –, a hirdetés „rajta volt a briefen”, mert amit a megrendelők kértek tőle, az mind be is került a filmbe. Éppen ezért csak egy filmterv készült, nem volt szükség többre. „Szókimondó, pimasz – megfelel annak, amit akkoriban úgy hívtak: gonzó újságírás. Ilyen értelemben a Narancs megelőzte mindazt, amit az online sajtó sok egyéb bugyra a későbbiekben hozott a médiába” – fogalmaz Geszti.

Retró ország lázadói

A reklámszakember úgy emlékszik, a film frissesége és őszintesége miatt elég nagy visszhangra talált. „Arra a retró érzésre dolgozott rá, ami a pár évvel korábbi rendszerváltás miatt még nagyon élénken ott élt az emberek emlékezetében. Fura, hogy ma is, ami valamilyen értelemben retró, megtalálja Magyarországon a maga közösségét – akár az újabb és újabb generációkban is. Olyan, mintha Magyarország egy örökös és halhatatlan retró-ország lenne” – mondja.

false

A reklám elején van egy utalás a Golden Drum nevű nemzetközi reklámfesztiválra, ezért rákérdeztünk a Gesztinél erre is: úgy emlékszik, hogy díjat nyert a film, de „ezt nem tudja dokumentumokkal bizonyítani”. A videó végén hallgató a három szó (szókimondó, informatív, független), amivel a készítők jellemezték a Narancsot. Megkérdeztük, hogy ezt ő mondta-e fel (hiszen a hangszín eléggé hasonló), de azt mondta, tuti nem ő volt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.