15 millió az istállónak – Balázs Fecó nem kapott pénzt, de örül

  • narancs.hu
  • 2013. december 10.

Narancsblog

„Sajnos hiányosak az információk, és ez is a kampány része. Nem én kaptam a fent említett összeget, hanem az a zenei »istálló«, amihez én is tartozom, illetve akik elvállalták a koncert szervezését. Én ebből egy fillért nem kapok, de örülök, hogy a mindenkori politika odafigyel a mi zenei műfajunkra is” – mondta Balázs Fecó, miután a Bors arról kérdezte, hogy milyen már az, hogy állam 15 millióval támogatja a koncertjét.

Nagyon örülünk, hogy örül, a végén még sajnálni kezdenénk, hogy nem ő, hanem az istálló kapta a 15 mikulást. De mégis, mit beszél ez az ember? Hogy abból ő egy fillért nem kapott? Ezek szerint Balog miniszter a lemezlovasoknak (ha már zenei istálló) meg a hopmestereknek, esetleg a plakátragasztóknak utalt ki tizenötmillió forintot, és ebből az est fénypontjának egy fillér haszna sincs? Úgy képzeljük el, hogy azok a csávók leosztották egymás közt a zsozsót, Fecó viszont megdolgozott érte a színpadon? És ha Balog miniszter nem adott volna, akkor azok ingyen lapátolják a trágyát ott, az istállóban? Ha meg nem, akkor miért csak nekik jutna a miniszteri keretből?

Balázs Fecó tisztikeresztje, 2011

Balázs Fecó tisztikeresztje, 2011

Fotó: MTI

Vegyük át még egyszer a leckét. Valakik megszerveztek egy Balázs Fecó-koncertet a Sportarénába. Nemcsak a művész iránti lelkesedésből, de azért is, sőt főleg azért, mert ebből élnek. És persze ebből él Balázs Fecó is. Mindannyian abban érdekeltek, hogy eladják az összes jegyet, amiből a közönségnek élménye, nekik meg hasznuk lesz, vagyis nettó kereskedelmi tevékenységről beszélhetünk. Ám abban a pillanatban, hogy a miniszter megküldte ezt a kulturális termékforgalmazást, csak jó lenne tudni, mire ment el a pénz. Nem úgy áll a dolog, hogy Balog Zoltán közpénzkezelése nyomán 15 misivel lett több a koncertbevétel? A miniszter ugyanis nem a zenei istállónak adta a pénzt úgy általában lótenyésztésre vagy lemezkiadásra, hanem konkrétan a december 6-i Balázs Fecó-koncertre. És innentől az nem válasz, hogy „én ebből egy fillért nem kapok”, egyszerűen hazugság, hogy a művész úrnak nem érdekes a nagyobb haszon.

Vagy talán fix gázsiért dolgozik?

Mert ha így áll a dolog, akkor nem lett volna tisztességesebb a 15 milliót arra költeni, hogy a pénteki koncertre ne 6500–12 500 forintos jegyekkel, hanem olcsóbban jusson be a közönség? Csak hogy lássuk, a „kultúrafinanszírozás” címén kifizetett milliókkal valóban támogattak valamit.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.