A bíróságok nem tudnak mit kezdeni Orbán ámokfutásával, ezért is Gyurcsány a hibás

  • narancsblog
  • 2017. március 11.

Narancsblog

Elvileg nem nehéz megmondani, hogy mi számít közpénznek, a gond akkor van, amikor a Fidesz szándékosan felülírja az észszerűség és a tisztesség szabályait.

A magyar közéletben már hosszú hónapok, sőt évek óta folyik a vita arról, hogy a társasági adókedvezményből (tao) származó százmilliárdok közpénznek minősülnek vagy sem. Pedig a helyzet egyszerű: a tao-rendszer 2011-es bevezetése óta a cégek dönthetnek, az államnak fizetik be, avagy egy általuk kiválasztott sportklubnak, kulturális egyesületnek adják oda a társasági adójuk egy részét. Attól, hogy a cégek adójának egy része nem az államkasszába folyik be, hanem a kedvezményezett társaságokhoz jut el, még nehéz lenne hitelt érdemlően azt állítani, hogy az így már nem közpénz (Matolcsy óta: elveszítette közpénzjellegét). Pedig Orbán Viktor és a Fidesz-kormány nagyon szeretné elhitetni az emberekkel, hogy a tao minden, csak nem közpénz.

Felcsútért bármit

Orbánék érvelése, miszerint a tao-források azért nem számítanak közpénznek, mert fizikailag nem jutnak el az államkasszába, egészen abszurd. Magyarországon nincs az az ellenzéki politikus és nem kormányközeli jogvédő, átláthatóságért küzdő civil szervezet, aki szerint ez az eszement szöveg elfogadható lenne. Ennek ellenére a kormány tavaly októberben az Országgyűlés elé vitte a tao-pénzek adótitokká minősítését, a többség pedig megszavazta – és azóta kisebb káosz van azokon a bíróságokon, amelyeken az adatigénylési perek folynak.

Vannak, akik szerint azért próbáltak titkosítani Orbánék, mert már akkor ismert volt, hogy a felcsúti akadémiát üzemeltető alapítvány ellen adatigénylési per van folyamatban, amelyet a DK-s Varju László indított azért, mert kikérte, de nem kapta meg a klub azon szerződéseit, amelyek a tao-pénzekből finanszírozott költések részleteit tartalmazzák. A tavaly októberi jogszabály-módosítás előtti ítélet, amelyet a Felcsúttól nem messzi Székesfehérvári Törvényszék bírája hozott, azt mondta ki, hogy a tao egyértelműen közpénz, ki kell adni a szerződéseket. A fellebbezés után jött a másodfok, idén februárban a Fővárosi Ítélőtábla határozatában meghagyta az elsőfokú törvényszék ítéletét, de nem azért, mert szerintük a tao közpénz, hanem mert a Puskás Akadémiát működtető alapítvány közhasznú jogállású.

Mégis közpénz

A Gyurcsány Ferenc által vezetett DK székesfehérvári önkormányzati képviselője, Földi Judit időközben beperelt többtucatnyi sportklubot, hogy adják ki, mire mentek el a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából hozzájuk befolyt összegek. A felcsúti akadémiát érintő eljárás, pontosabban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja után arra lehetett számítani, hogy a DK pereit mindenhol elkaszálják, de nem – most a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy a tao mégis közpénz, ezért a Vasas Akadémiának be kell mutatnia a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából érkező pénzek felhasználását.

Bár a Vasas Akadémiát érintő ítélet még csak elsőfokú, de bíróság legyen a talpán, amely el tud igazodni az Orbánék által szándékosan előidézett helyzetben. És az egész csak azért kezdődött, hogy a miniszterelnök felcsúti homokozójából, a Puskás Akadémiából nehogy kikerüljenek a horribilis összegeket rejtő szerződések. Ilyen az, amikor egy ország vezetőjének többet jelent a foci, mint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a józan ész.

Ravasz átadások

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.