A bíróságok nem tudnak mit kezdeni Orbán ámokfutásával, ezért is Gyurcsány a hibás

  • narancsblog
  • 2017. március 11.

Narancsblog

Elvileg nem nehéz megmondani, hogy mi számít közpénznek, a gond akkor van, amikor a Fidesz szándékosan felülírja az észszerűség és a tisztesség szabályait.

A magyar közéletben már hosszú hónapok, sőt évek óta folyik a vita arról, hogy a társasági adókedvezményből (tao) származó százmilliárdok közpénznek minősülnek vagy sem. Pedig a helyzet egyszerű: a tao-rendszer 2011-es bevezetése óta a cégek dönthetnek, az államnak fizetik be, avagy egy általuk kiválasztott sportklubnak, kulturális egyesületnek adják oda a társasági adójuk egy részét. Attól, hogy a cégek adójának egy része nem az államkasszába folyik be, hanem a kedvezményezett társaságokhoz jut el, még nehéz lenne hitelt érdemlően azt állítani, hogy az így már nem közpénz (Matolcsy óta: elveszítette közpénzjellegét). Pedig Orbán Viktor és a Fidesz-kormány nagyon szeretné elhitetni az emberekkel, hogy a tao minden, csak nem közpénz.

Felcsútért bármit

Orbánék érvelése, miszerint a tao-források azért nem számítanak közpénznek, mert fizikailag nem jutnak el az államkasszába, egészen abszurd. Magyarországon nincs az az ellenzéki politikus és nem kormányközeli jogvédő, átláthatóságért küzdő civil szervezet, aki szerint ez az eszement szöveg elfogadható lenne. Ennek ellenére a kormány tavaly októberben az Országgyűlés elé vitte a tao-pénzek adótitokká minősítését, a többség pedig megszavazta – és azóta kisebb káosz van azokon a bíróságokon, amelyeken az adatigénylési perek folynak.

Vannak, akik szerint azért próbáltak titkosítani Orbánék, mert már akkor ismert volt, hogy a felcsúti akadémiát üzemeltető alapítvány ellen adatigénylési per van folyamatban, amelyet a DK-s Varju László indított azért, mert kikérte, de nem kapta meg a klub azon szerződéseit, amelyek a tao-pénzekből finanszírozott költések részleteit tartalmazzák. A tavaly októberi jogszabály-módosítás előtti ítélet, amelyet a Felcsúttól nem messzi Székesfehérvári Törvényszék bírája hozott, azt mondta ki, hogy a tao egyértelműen közpénz, ki kell adni a szerződéseket. A fellebbezés után jött a másodfok, idén februárban a Fővárosi Ítélőtábla határozatában meghagyta az elsőfokú törvényszék ítéletét, de nem azért, mert szerintük a tao közpénz, hanem mert a Puskás Akadémiát működtető alapítvány közhasznú jogállású.

Mégis közpénz

A Gyurcsány Ferenc által vezetett DK székesfehérvári önkormányzati képviselője, Földi Judit időközben beperelt többtucatnyi sportklubot, hogy adják ki, mire mentek el a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából hozzájuk befolyt összegek. A felcsúti akadémiát érintő eljárás, pontosabban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja után arra lehetett számítani, hogy a DK pereit mindenhol elkaszálják, de nem – most a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy a tao mégis közpénz, ezért a Vasas Akadémiának be kell mutatnia a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából érkező pénzek felhasználását.

Bár a Vasas Akadémiát érintő ítélet még csak elsőfokú, de bíróság legyen a talpán, amely el tud igazodni az Orbánék által szándékosan előidézett helyzetben. És az egész csak azért kezdődött, hogy a miniszterelnök felcsúti homokozójából, a Puskás Akadémiából nehogy kikerüljenek a horribilis összegeket rejtő szerződések. Ilyen az, amikor egy ország vezetőjének többet jelent a foci, mint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a józan ész.

Ravasz átadások

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.