A bíróságok nem tudnak mit kezdeni Orbán ámokfutásával, ezért is Gyurcsány a hibás

  • narancsblog
  • 2017. március 11.

Narancsblog

Elvileg nem nehéz megmondani, hogy mi számít közpénznek, a gond akkor van, amikor a Fidesz szándékosan felülírja az észszerűség és a tisztesség szabályait.

A magyar közéletben már hosszú hónapok, sőt évek óta folyik a vita arról, hogy a társasági adókedvezményből (tao) származó százmilliárdok közpénznek minősülnek vagy sem. Pedig a helyzet egyszerű: a tao-rendszer 2011-es bevezetése óta a cégek dönthetnek, az államnak fizetik be, avagy egy általuk kiválasztott sportklubnak, kulturális egyesületnek adják oda a társasági adójuk egy részét. Attól, hogy a cégek adójának egy része nem az államkasszába folyik be, hanem a kedvezményezett társaságokhoz jut el, még nehéz lenne hitelt érdemlően azt állítani, hogy az így már nem közpénz (Matolcsy óta: elveszítette közpénzjellegét). Pedig Orbán Viktor és a Fidesz-kormány nagyon szeretné elhitetni az emberekkel, hogy a tao minden, csak nem közpénz.

Felcsútért bármit

Orbánék érvelése, miszerint a tao-források azért nem számítanak közpénznek, mert fizikailag nem jutnak el az államkasszába, egészen abszurd. Magyarországon nincs az az ellenzéki politikus és nem kormányközeli jogvédő, átláthatóságért küzdő civil szervezet, aki szerint ez az eszement szöveg elfogadható lenne. Ennek ellenére a kormány tavaly októberben az Országgyűlés elé vitte a tao-pénzek adótitokká minősítését, a többség pedig megszavazta – és azóta kisebb káosz van azokon a bíróságokon, amelyeken az adatigénylési perek folynak.

Vannak, akik szerint azért próbáltak titkosítani Orbánék, mert már akkor ismert volt, hogy a felcsúti akadémiát üzemeltető alapítvány ellen adatigénylési per van folyamatban, amelyet a DK-s Varju László indított azért, mert kikérte, de nem kapta meg a klub azon szerződéseit, amelyek a tao-pénzekből finanszírozott költések részleteit tartalmazzák. A tavaly októberi jogszabály-módosítás előtti ítélet, amelyet a Felcsúttól nem messzi Székesfehérvári Törvényszék bírája hozott, azt mondta ki, hogy a tao egyértelműen közpénz, ki kell adni a szerződéseket. A fellebbezés után jött a másodfok, idén februárban a Fővárosi Ítélőtábla határozatában meghagyta az elsőfokú törvényszék ítéletét, de nem azért, mert szerintük a tao közpénz, hanem mert a Puskás Akadémiát működtető alapítvány közhasznú jogállású.

Mégis közpénz

A Gyurcsány Ferenc által vezetett DK székesfehérvári önkormányzati képviselője, Földi Judit időközben beperelt többtucatnyi sportklubot, hogy adják ki, mire mentek el a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából hozzájuk befolyt összegek. A felcsúti akadémiát érintő eljárás, pontosabban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja után arra lehetett számítani, hogy a DK pereit mindenhol elkaszálják, de nem – most a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy a tao mégis közpénz, ezért a Vasas Akadémiának be kell mutatnia a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából érkező pénzek felhasználását.

Bár a Vasas Akadémiát érintő ítélet még csak elsőfokú, de bíróság legyen a talpán, amely el tud igazodni az Orbánék által szándékosan előidézett helyzetben. És az egész csak azért kezdődött, hogy a miniszterelnök felcsúti homokozójából, a Puskás Akadémiából nehogy kikerüljenek a horribilis összegeket rejtő szerződések. Ilyen az, amikor egy ország vezetőjének többet jelent a foci, mint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a józan ész.

Ravasz átadások

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.