A kimaxolt kisebbrendűségi komplexus: miénk lesz „Európa legnagyobb tűzijátéka”

  • narancs.hu
  • 2020. május 27.

Narancsblog

A nagy hamburger szép emlékének az árnyékában.

„Hivatalosan is elmondhatom, hogy ebben az évben, augusztus 20-án megrendezzük Európa legnagyobb tűzijátékát, amelynek helyszíne hagyományos módon Budapest Duna-partja. Programok tucatjaival, százaival várjuk majd a magyarokat, mindenkit Budapestre, hogy együtt ünnepeljük meg Magyarország születésnapját” – jelentette ki pár hete a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) podcastjában Guller Zoltán vezérigazgató.

Ekkor még érvényben volt a budapesti kijárási korlátozás, augusztus 15-ig az összes népünnepélyt lefújva (leszámítva a vásárokat, állatvásárokat, mert „a jogszabály szerint nem számítanak rendezvénynek”), így nem is tűnt bölcs ötletnek pár napra rá százezreket a fővárosba csábítani. Még akkor sem, ha Guller „több mint 4 kilométer hosszú” tűzijátékot ígért, természetesen az épp „aktuális járványügyi intézkedéseket” maradéktalanul szem előtt tartva. Azóta Guller szavait nem erősítették meg, s nem is cáfolták.

Az MTÜ a francia, az amerikai és az ír nemzeti ünnepi példákra hivatkozva annyit közölt, hogy a magyar nemzeti ünnep „szintén megérdemli, hogy méltó módon, többnapos eseménysorozat keretében megünnepeljük”. Gulyás Gergely pedig a kormányinfón annyit mondott, hogy szerinte jó döntés a tűzijáték, „mert jót tesz a turizmusnak is”. Így hát arról sem tudtunk meg semmit, hogy mit értsünk „Európa legnagyobb tűzijátéka” alatt? Egyáltalán: mitől lesz a „legnagyobb” egy tűzijáték? A puskapor mennyiségétől? A fényerőtől? A lövöldözés időtartamától? Vagy csak egyszerű bemondásra?

Mint ahogy Orbán Viktor március végén azzal jött, hogy „minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő csomagjára” készülnek... Abból is mi lett? Két dologban azért már most is biztosak lehetünk: az augusztus 20-i produkció nagyon sokba fog kerülni, aki pedig firtatja az összeg nagyságát, az Soros-ügynök. Lapzártánk idején már több mint 75 ezren írták alá a „A járvány után ne tűzijátékon égessük el az adófizetők pénzét!” című online petíciót. De tudjuk, hogy Guller nem véletlenül szellőztette meg, hogy a kormány augusztus 20-án minden eddiginél nagyobb ünneplésre készül.

Mert ha lehetősége lesz rá, akkor ünnepelni is fog. Nem Szent Istvánt, nem az államalapítást, hanem önmagát...S ha így lesz, elmondhatjuk azt is, hogy a történelem ismétli önmagát, s még a főszereplő sem változik. Meglehet, kevesen emlékeznek rá, pedig 20 évvel ezelőtt, augusztus 20-án ugyancsak minden idők legnagyobb tűzijátékát rendezték. Akkor a 2000. január 1-től 2001. augusztus 20-ig tartó „Millenniumi emlékév” volt a produkció apropója, de hiába lőttek fel 12 ezer rakétát, hiába énekelt Sebestyén Márta, hiába borították be háromezer neonégővel a Lánchidat, az esemény főleg a mai árfolyamon is elképesztő költségei miatt vált emlékezetessé, és persze azért, mert egy amerikai gyorsétterem-hálózat lejárt szavatosságú petárdakészletét lőtték fel, amelynek szebb példányai hamburgert formáztak. Néha meg egy sörmárka emblémáját.

A miniszterelnököt akkor is Orbán Viktornak hívták, aki ugyan a millenniumi emlékév kapcsán még arról beszélt, hogy szeretné, ha a történelemkönyvekbe azt jegyeznék fel 30-40 év múlva, hogy ez volt az az esztendő, amikor „sajátosan átváltozott lélekben Magyarország, illetve a magyar nemzet”, ám ehelyett valószínűleg „hamburgeres tűzijátékot” fogják feljegyezni, ha feljegyeznek bármit is.

Ma már nyilván szóba sem merik hozni a miniszterelnök előtt a 2000-es tűzijátékot, de a „történelemkönyvekbe kerülés” kényszeres óhajtása semmit sem csillapodott, inkább csak ágaskodott. Az elmúlt tíz évben számtalanszor találkozhattunk az önbizalomhiány eme szép megnyilvánulásával, és minden bizonnyal még találkozni is fogunk.

Ezért van szükség Európa legnagyobb tűzijátékára is, mely persze nem egyéb, mint méregdrága önfényezés az adófizetők pénzén. Valami olyasmi, ami a történelemkönyvek olvasói szemében megvetendő, visszataszító, röhejes.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.