A közpénzzel kitömött CÖF civil missziónak nevezi azt, amikor a mi pénzünkből fék nélkül ajnározzák a Fideszt

  • narancs.hu
  • 2017. június 10.

Narancsblog

Nem bírnak leállni.

A napokban a hvg.hu mutatta be a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány tavalyi beszámolóját, amelyben Csizmadia Lászlóék egyebek közt azt írták, hogy a kormánypárti plakátkampányokra, uniós szerveknek írt petíciókra, továbbá az MTI-nek küldött közleményekre is költöttek abból az 582 millió forintból, ami tavaly vándorolt a kasszájukba. A kormánypárt álciviljei az MVM által átutalt 508 millió forinton túl a Fidesz pártalapítványától is kaptak egy nagyobb támogatást, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 45 millió forintot dobott át nekik.

A napnál is világosabb, hogy a Fidesz álciviljei közpénzből szaladnak a kormány segítségére, ha a helyzet úgy hozza, de a CÖF a mai napig nem képes legalább úgy tenni, hogy csak véletlenül hiszik: itt mindenki idióta, aki nem fideszes. Szombaton az MTI-n megjelent közleményükben – amelyet nyilván közpénzből készítettek el – a Jobbik plakátkampányába szálltak bele, de közben ismét kinyitották a hülyeségládát azzal, ahogy megmagyarázták, miért is tömték őket ki közpénzzel. Íme, az első kör: „(…) a támogatást 2017-ben kizárólag civil missziónk népszerűsítésére költjük”. Szép és "civil" (sic!) is az a misszió, amiben hatalmas kreténségekkel igyekeznek csaholni a kormánypropagandát, csak kicsit drága.

A közleményben aztán a CÖF úgy kezeli az állami Magyar Villamos Művek Zrt.-t, mintha az egy multi lenne, amely a saját pénzével azt csinál, amit akar, ahhoz az egyszerű adófizetőnek nincs semmi köze. „Az MVM, társadalmi felelősségét felismerve, üzleti szempontjaira figyelemmel, vállalati gazdálkodásából nyújthat civil szervezeteknek támogatást. A tulajdonosok érdekei ezzel nem sérülnek akkor, ha a tervezett osztalék teljesül, és az adóbefizetés törvényi szabályai betartásra kerülnek. Az állam befektet, és az úgynevezett közpénz az osztalékból és az adózásból képződik”.

Igen, az úgynevezett civilek azt mondják: „az úgynevezett közpénz”. Van még hova süllyedni, de nem féltjük Csizmadia Lászlót és honvédő társait, lehet még miből bohóckodni.

Állítólag önszántából adott az MVM 508 millió forintot a CÖF-CÖKA „civiljeinek"

Szívjóságból. „Nagyon nincsen rendjén, hogy egy állami vállalat, ami adóforintokkal gazdálkodik, így szórja el az állampolgárok pénzét" - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke, akinek azon kérdésére, miszerint utasították-e az állami vállalatot a CÖF támogatására, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a hétfői plenáris ülésen annyit mondott: „A minisztérium nem utasította az MVM-et."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.