A magyar állatok miniszterelnöke

  • narancs.hu
  • 2022. december 14.

Narancsblog

"Az elmúlt évtizedek szuperböllére is jobbnak látja, hogy az elszabadult élelmiszerárak mellett inkább felelős kutyatartóként tekintsenek rá."

2016. február 23-án az országos választási irodánál egy 20 fős, futballhuligánokból álló különítmény megakadályozta Nyakó István MSZP-képviselő népszavazási kezdeményezését. Ma már persze megmosolyogtató, hogy az addig kizárólag diktatúrákban alkalmazott „eljárás” a vasárnapi boltbezárásokkal volt kapcsolatba hozható, az viszont kifejezett röhejes, hogy Orbán Viktor új arcát épp az akciót követő napon ismerhettük meg. A miniszterelnök Facebook-posztjában egy jókora kuvasszal domborított, az alábbi kísérő szöveggel: „Nárcisz és én is egyetértünk az állatvédők céljaival”. (Orbán itt arra utalt, hogy az állatvédők is ekkor tüntettek szigorúbb törvényekért.) A dolog ott sántított, hogy egész addig (vagyis 2016. február 24-ig) senkinek nem volt arról tudomása, hogy Orbán kutyát tartana. Persze a közönség Nárcisz kutyát hamar elfelejtette volna, ha a poszthoz a bulvársajtónak nem lett volna hozzáfűznivalója. Ebből pedig ugyanis az derült ki, hogy „Nárcisz 2010 óta van Orbánéknál”, sőtegy nap, amikor a miniszterelnök és családja hazaérkezett felcsúti házukba, azt látták, hogy a kutya vérbe fagyva fekszik a kertben”. „Azonnal bevittük a klinikára, ahová korábban is jártunk vele” – mondta akkor Orbán Viktor a Blikknek, nem is sejtve, hogy mekkora baklövést követett el. A kutyás szenzáció nyomán ugyanis újságírók légiója (2016-ban még jóval több újságíró volt) indult a kuvasz keresésére. Így jutottak el Orbán Győző hatvanpusztai birtokára is, melyet akkoriban Mészáros Lőrinc gépállomásaként emelgetettek, és nemhogy Nárciszt, de egy árva rotációs kapát sem találtak ott,

az viszont sikerült kideríteni, hogy megkezdődtek a ma már csak „Orbán-uradalomnak” nevezett, ám akkor hétpecsétes titokként kezelt kacsalábon forgó varázskastély-komplexum építési munkálatai.

A balul elsült cukiskodás után jó időre alábbhagyott az Orbán állatbaráti gerjedelme, a propagandisták inkább a disznóölési erőfeszítéseit domborították ki. Ám amikor tavaly februárban állatvédelmi konzultációt indított a kormány, a miniszterelnök Facebook-videójában immár az Alfi nevű, addig ismeretlen saját vizslájával népszerűsítette a kormányzati pótcselekvést. Noha e fellépés (mint maga konzultáció is) elsősorban a járványkezeléssel kapcsolatos anomáliákról igyekezett elterelni a figyelmet, Orbán Alfival nem szaladt bele újabb botrányba. Így ma már az elmúlt évtizedek szuperböllére is jobbnak látja, hogy az elszabadult élelmiszerárak mellett inkább felelős kutyatartóként tekintsenek rá, mint rutinos kolbásztöltőre. Erre utal az a minap kiposztolt miniszterelnöki videó is, amelyben Orbán jelentős mennyiségű táppal lepi meg az ürömi kutyamenhelyet: a „helló röfit” tehát a „helló blöki” váltotta fel. Persze az is nyilvánvaló, hogy a kutyatáp Róbert bácsiját ugyanúgy a figyelemelterelés Frankenstein doktora alkotta meg, mint Nárciszt és Alfit.

Ugyanakkor persze az is lehetséges, hogy Orbán valamelyik tanácsadója a számtalan „legnagyobb aranyköpések” honlap egyikén véletlenül beleszaladt az örök hollywoodi receptbe, mely szerint a gyerek, a kutya és a fóka szerepeltetése fél siker. S így már csak az okozhat fejtörést miniszterelnöki stábban, hogy mekkora kockázatot jelenthet egy fóka, pontosabban az a nehezen cáfolható tény, hogy őshonos fóka nem létezik a Kárpát-medencében. Kár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.