Egy kis adalék ahhoz, hogy lett a 8-ból kézen-közön 100 milliárd – Úszó-vb vagy szimpla gengszterizmus

  • narancs.hu
  • 2017. január 7.

Narancsblog

Orbán szereti Gyárfást, Gyárfás szereti Orbánt: senki nincs ám itt hülyének nézve, dehogy.

Tegnap az Országházban fogadta Orbán Viktor Gyárfás Tamás leköszönt úszóelnököt. „Orbán Viktor a találkozón hangsúlyozta, hogy a sportdiplomata itthoni és nemzetközi tevékenységére a jövőben is kiemelten számít…” – idézi a hvg.hu Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivőt. A portál interjút is készített az elcsapott (pardon, önként lemondott) elnökkel, ahol Gyárfás azt bírta mondani, hogy politikáról ugyan nem beszélt Orbánnal, de a miniszterelnök az úszás terén támogatta őt. „A miniszterelnök úr politikáról soha nem beszélt velem, miért is tette volna. A sportban az úszás viszont minden támogatást megkapott tőle, mint ahogy én is.”

Szóval itt van ez a két fidélis cimbora, esznek egymás tenyeréből „a jövőben is kiemelten”.

false

 

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Az úszó-vb ára mindeközben rendületlenül

kúszik fölfelé, 8 milliárdról indult (ezt az összeget anno épp Gyárfás dobta be), aztán lett 14 (ez a kormány felől érkezett), majd valaki összeadta a kettőt, s lett 22, kisvártatva 49, valamivel később 64 milliárd lett, végül már mindenki 90-100-ról beszél, az egész gyalázat itt elolvasható.

De van ennek egész történetnek egy mozzanata, ami mikroszkopikus pontossággal mutatja meg, hogy mi is folyik ott a legnyíltabb orcátlansággal. S ez nem is az, hogy az eredetileg belengetett úszó mesepalota helyére végül valami rettenetet húztak fel ebből a pénzből, hanem tényleg csak valami apróság.

Történetesen az, hogy Gyárfás Tamás, mint ennek a csodálatos sportünnepnek a legfőbb előkészítője, 28 millió forintból (ugye, pimf tétel ez a nagy egészhez képest) felújíttatta a szép emlékű Nap TV Angol utcai székházát, hogy az majd milyen rohadt jó lesz főhadiszállásnak vagy mi az anyja kínjának, a tőle a francba messze megrendezendő világbajnokságnak. Ő aztán 1 forintért úgy bérbe adja a jó ügy oltárán, mint a sicc.

Aztán – hogy, hogy nem: fellázadt Hosszú Katinka vagy az összes magyar uszoda – Gyárfás lemondott az úszóelnökségről, lemondott az Angol utcai főhadiszállásról, alkalmasint Mészáros Lőrinc tett neki visszautasíthatatlan ajánlatot. Aki aztán bele is ült a készbe – a régi jó Fidesz-módi szerint. Hamarosan innen virágoztatja fel az Echo TV-t, amit ugyancsak készen vett egy hasonszőrű figurától, Széles Gábortól.

Ismerik a viccet Don Corleonéval,

meg az ő énekes keresztfiával (Johnny Fontaine), illetve a zenekarvezetővel, aki nem akarta elengedni a pacsirtát? Talán csak annyi a különbség, hogy Gyárfás nem zenekarvezető, bár ha ebben az orbáni, mészárosi kontextusban azt mondjuk rá, hogy szintén zenész, nem tévedünk nagyot (csak jóval kisebb a hangszere, úgyszólván egy tilinkó).

Tehát volt itt némi elszámolási vita, lerendezték. Persze, a maguk módján. De legyen, még azt is értjük valahogy, hogy most van képük kiállni a nyilvánosság elé, s az egyik veregeti a másik hátát, az meg odanyal egyet – ők így csinálják. De azt már végképp fel nem foghatjuk, hogy miért kellett ebbe a mocsokba a sportolókat is belekeverni. Hacsak nem merő romlottságból.

S ha ez így ment ebben ügyben, miért ment volna bármi más máshogyan e vébé bármely fázisában. S miért ne menne így majd az olimpia esetében? Csak, ugyebár, százas vagy inkább ezres szorzóval.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.