Az ősz frakcióvezető szerint az a hazaszeretet, ha vakon engedelmeskedünk a legaljasabb vezetők esztelen parancsainak

  • narancs.hu
  • 2017. január 14.

Narancsblog

Aki máshogy gondolja, hazaáruló.

Nagyot alakított ma Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, amikor a Magyar Királyi I. huszárhadosztály emlékművét koszorúzta meg Vérteskozmán, és persze sort kerített egy jó kis komcsizásra, migránsozásra – civilezni alighanem elfelejtett, vagy csak nem figyeltünk rendesen.

Mert ma már ott tartunk, hogy szemünk se rebben, ha egy tök felesleges, végeredményben a nácik oldalán végrehajtott haditett emlékművet kap, s az ott felbukkanó szónokok úgy beszélnek róla, mint a hazaszeretet csimborasszójáról. Az I. huszárhadosztálynak például azért emeltek emlékművet, mert „1945 januárjától mint az egyetlen magyar lovas seregtest több mint két hónapig tartotta állásait a túlerőben lévő ellenséges csapatokkal szemben. A

4700 fős, 9 zászlóaljnyi erőt és 9 tábori tüzérüteget

számláló hadosztály ellenállásának a szovjet Vörös Hadsereg 1945. március 18-i nagyobb támadása vetett véget”.

Nos, ennek

a teljesen értelmetlen, kizárólag halált hozó akciónak

az emlékétől gerjedt be Harrach. S ezt mondta: „Azok a fiatal huszárok, akik itt adták az életüket, azért haltak meg, mert élt bennük az eskühöz való hűség és a hazaszeretet”, ami így elsőre tényleg roppant patetikus meg minden, de azért csak el kellene gondolkodni néhány dolgon.

false

 

Fotó: MTI

Főleg azon, hogy 1945 januárjában még a legfafejűbb szabálykövető katonának is be kellett (volna) látnia, hogy az a bizonyos hűségeskü, amit egykor Magyarország védelmére tett, már nem Magyarországra,

hanem a nyilas kormányra, illetve az országot megszálló nácikra vonatkozik,

s neki mint magyar katonának kizárólag a nyilas kormány meg a nácik kedvéért kell ontania vérét.

Harrach Péternek láthatóan nincsenek ilyen dilemmái. Szerinte ez a vértesi vágóhíd volt a hősiesség és hazaszeretet netovábbja, ez a követendő példa, ezt kell ma is mindenkinek megtanulni, hiszen „aki szereti a hazáját ma, az Európa, az európai béke érdekében megvédi határait és biztosítani igyekszik az ország szuverenitásának maradékát”.

Tulajdonképpen

már az is tiszta téboly,

hogy valaki a mai helyzetet az 1945. januárihoz méri, csakhogy a téboly nem Harrach saját fejéből pattant ki, hanem pártutasításra jött neki. Mert mire futott ki végül a frakcióvezető mondókája? Természetesen a komcsikra.

Ahogy mondta: „Sokan elképednek azon, hogy egy-egy baloldali magyar európai parlamenti képviselő hogyan vélekedik a saját hazájáról. Nemcsak hazaszeretet nincs bennük, sok esetben a saját hazájukat gyalázzák.”

Nem úgy, mint 1945 januárjának hősei.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.