Érdeklődő kérdés a kormány hivatásos főkatolikusához

  • narancs.hu
  • 2018. március 24.

Narancsblog

Persze, elfogadjuk, ha ilyenekről igazán őszintén beszélni csak a díványon fekve lehet.

A svédországi vadászat (= egy háziállat kilövése) botránya abban áll, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiruccanását egy állami megbízásokkal kitömött vállalkozó szervezte és pénzelte. Ez önmagában is elég (lenne) ahhoz, hogy Semjén a büdös életben még csak fel se bukkanhasson az Országház minimum két kilométeres körzetében – de azért lenne itt még valami.

Semjén Zsolt nagyon szeret vadászni. Ez annyit tesz, hogy Semjén Zsolt nagyon szeret állatokat ölni. Saját bevallása szerint is járt e célból Afrikában (és sejtelmesen fogalmazott arról, hogy tán Kanadában) is, és a napokban például az is kiderült, hogy szívesen menne fókára. Ezt adják össze: a tengerparton heverésző fókákra lődözni, hát… Innen nézve kissé más megvilágításba kerül az is, amikor az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként Semjén a hazai védett állatok körének felülvizsgálatáért lobbizott.

false

 

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Semjén Zsoltról ezenkívül azt is tudjuk, hogy gyakorló katolikus hívő, szívesen és kedvvel beszél az örök értékekről.

Továbbá azt is tudjuk, hogy a Jóisten szavai szerint az ember „uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon”, vagyis akár mondhatnánk azt is, hogy Semjén csak komolyan veszi Mózes könyvének vonatkozó szakaszát. És bár egyes – nyilván szélsőliberális – nézetek és legújabb kori irányzatok, mint például az állati jogok, illetve az ökoszisztéma felborulása ismeretében úgy véljük, a Mindenható alighanem elmérte e kinyilatkoztatását, abban azért biztosak vagyunk, hogy nem az állatok hobbigyilkolászására adott felhatalmazást.

Mindezeket végiggondolva tényleg kíváncsiak lennénk arra, hogy

tisztelt miniszter miniszterelnök-helyettes úr, honnan ered, miből táplálkozik önben ez a szenvedélyes ölési vágy?

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.