Ha ezeket a törvénymódosításokat elfogadná a Fidesz, akkor becsődölne Mészáros Lőrinc

  • narancs.hu
  • 2017. április 29.

Narancsblog

És a politikusok többsége is elkezdhetne izgulni.

Négy törvénymódosító javaslatot nyújt be az LMP egyebek közt azért, hogy ne „néhány kiválasztott oligarcha” kapja meg a közpénzek jelentős részét. Heltai László, a párt gazdaságpolitikai szakszóvivője szombaton mutatta be az egyébként egyáltalán nem új elképzeléseket, amelyekről már most kijelenthető: a fideszes többség miatt a kukában landolnak majd. Mindenesetre érdemes elszörnyülködni azon, mi lenne, ha ezek az ajánlások a hazai joggyakorlat részei lennének.

Az LMP egyik felvetése az, hogy a köztéri plakátokkal kapcsolatos törvény módosításaként megtiltanák az állami vállalatok és szervek reklámjait. Vagyis: sok más mellett a Ripost, az Origo, a 888 vagy éppen a Mészáros Lőrincékhez került megyei lapok becsődölnének, leállna az ész nélküli kormánypropaganda, és lehet, hogy valódi híreket kellene közölni. Agyrém!

A párt szükségesnek tartja az azonnali, kötelező és évenkénti vagyonosodási vizsgálat bevezetését a politikusoknál, állami vezetőknél és mindenkinél, aki közpénzekről dönt. Ezek után még az is megtörténhetne, hogy a politikusoknak a tényleges vagyoni helyzetüket kellene feltüntetni a vagyonnyilatkozatukban, és talán az is kiderülne, hogy a jelenlegi miniszterelnöknek papíron miért csak 742 ezer forintnyi megtakarítása van. Ezt ugye senki se gondolja komolyan?

A harmadik javaslat a közbeszerzések átalakítására vonatkozik: ténylegesen szakmai szempontok alapján dőljön el, kik lehetnek a befutók. Nem úgy, mint most, amikor a közbeszerzések felénél nincs verseny, „egy szerelő jelentkezik csak”, és nagyon gyakoriak a meghívásos pályázatok. Képzeljük csak el, hogy Mészáros Lőrincnek versenyeznie kellene valódi, a piaci eredményeik jóvoltából gyarapodó vállalkozásokkal úgy, hogy a felcsúti milliárdosnak nem lenne politikai hátszele! Na ne, mi lenne ezután Orb…, hoppá, bocsánat, Mészáros Lőrinc vagyonával!

Az LMP negyedik törvényjavaslata alapján betiltanák, hogy az állam offshore céggel szerződést kössön, offshore hátterű cégnek közpénzt juttasson. Egyes fideszes körök rémálma lenne ez az újítás, Andy Vajna keresztet vetne, hogy még a törvénymódosítás előtt nyerte el az állami kaszinókoncessziókat kétes hátterű érdekeltségeivel. Ezt már csak Vajna Tímea boldogulása miatt sem akarhatjuk.

Nyilván az LMP is tudja, hogy ezek a javaslatok még addig se fognak eljutni, hogy a Gazdasági Bizottság tárgysorozatba vegye őket, és az Országgyűlés szavazhasson róla. De azért arra jók, hogy elmerenghessünk a tisztességes kormányzás mibenlétéről.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.