A Fidesz gyomorforgató hiénaakciója a terroristáknak kedvez

  • - palosm -
  • 2017. május 23.

Narancsblog

Ez akkor is így van, ha kiderül, hogy az Iszlám Állam terroristahálózata aktívan részt vett a manchesteri robbantás kivitelezésében, és akkor is, ha az derül ki, hogy magányos merénylő robbantott.

Hiszen a terroristák célja pontosan a pánikkeltés, a káosz és a fenyegetettség érzésének növelése. Tudják ezt az ilyen esetekről tudósító szerkesztőségek is, ezért nem nevezik hivatalosan meg nem erősített információk alapján a robbantást az Iszlám Állam terrorakciójának, még esetleg akkor sem, ha az magára vállalta a merényletet (ugyanis terrorszervezetek propagandaközleményeit nem szokás hiteles hírforrásnak tekinteni).

És tudják ezt a brit politikusok és hatósági személyek is, akik nyilatkozatukban kerülik a fölösleges pánikkeltést, és ehelyett „bátor orvosokról, nővérekről és civilekről” beszélnek — pont így tett Theresa May is. „Ahogy halad az idő, ezekre a bátrakra fogunk emlékezni”, nem pedig a gyáva merénylőre, mondta. Arról nem is beszélve, hogy a brit politikusok azonnal megállapodtak a kampány felfüggesztéséről – nem is látni nyomait annak, hogy politikai haszonszerzésre használják fel a tragikus eseményt.

Nem így a Fidesz, amelyik seperc alatt beleállt a pánikkeltésbe, pont úgy, ahogy a terroristák elképzelik az ilyesmit: a Fidesz első megnyilvánulásai alapján a terroristáknak nagy hatalma van, az európai vezetők viszont tehetetlenek és ostobák. A Fidesz 22 ember, köztük több gyerek halálában tehát meglátta a lehetőséget, hogy kampányoljon saját politikája mellett. Kósa Lajos egy keddi sajtótájékoztatón, tehát akkor, amikor még egyetlen áldozatot sem azonosítottak, már el is kezdte rátolni a felelősséget a Fidesz aktuális ellenségeire, épp csak azt nem mondta ki, hogy Soros György áll a merénylet mögött. A 22 ember halálához Kósa szerint az európai vezetők döntései vezettek: „Még hány ártatlan embernek kell meghalnia, hogy elgondolkodjanak az idevezető bevándorlási politikájukon?” – kérdezte. Ezek után még a menekülteket segítő szervezeteket is idekeverte: „A terrorizmus nem azzal kezdődik, mikor egy terrorista felrobbantja magát, hanem azzal, mikor Európába jön és ezt különböző szervezetek segítik.” Persze a párt közleménye az Iszlám Állam szókapcsolatot is leírja, hogy riogathasson, miközben a világsajtó délutánig várt az információ hitelesítésére.

Ráadásul ha be is bizonyosodik az elkövető és az Iszlám Állam közötti kapcsolat, az sem jelenti feltétlenül, hogy nőtt volna a terrorszervezet ütőképessége, ugyanis az Iszlám Állam maga is egyéni, ezért lenyomozhatatlan dzsihádakciókra buzdít, és maga csak ötletet ad, ideológiai támogatást nyújt.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője is az orlandói esetre emlékeztette a 24.hu-t: azt az akciót mindenki terrorizmusnak nevezte, az Iszlám Állam is magára vállalta, később azonban kiderült, hogy „inkább egy mentális és magánéleti problémákkal küzdő fiatalról volt szó, aki a saját öngyilkosságának akart valamilyen ideológiai fontosságot adni”.

Kedd délután nem tudjuk, hogy Manchesterben pontosan mi történt, ki és milyen indítékkal, milyen segítséggel követte el szörnyű tettét. Így azt sem, mit kell tenni ahhoz, hogy ilyesmi soha ne történhessen. De azt tudjuk, hogy a Fidesz politikai hullarablása szégyenteljes: a terroristák malmára hajtja a vizet, és nem adja meg az áldozatoknak járó méltóságot.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.