A Fidesz gyomorforgató hiénaakciója a terroristáknak kedvez

  • - palosm -
  • 2017. május 23.

Narancsblog

Ez akkor is így van, ha kiderül, hogy az Iszlám Állam terroristahálózata aktívan részt vett a manchesteri robbantás kivitelezésében, és akkor is, ha az derül ki, hogy magányos merénylő robbantott.

Hiszen a terroristák célja pontosan a pánikkeltés, a káosz és a fenyegetettség érzésének növelése. Tudják ezt az ilyen esetekről tudósító szerkesztőségek is, ezért nem nevezik hivatalosan meg nem erősített információk alapján a robbantást az Iszlám Állam terrorakciójának, még esetleg akkor sem, ha az magára vállalta a merényletet (ugyanis terrorszervezetek propagandaközleményeit nem szokás hiteles hírforrásnak tekinteni).

És tudják ezt a brit politikusok és hatósági személyek is, akik nyilatkozatukban kerülik a fölösleges pánikkeltést, és ehelyett „bátor orvosokról, nővérekről és civilekről” beszélnek — pont így tett Theresa May is. „Ahogy halad az idő, ezekre a bátrakra fogunk emlékezni”, nem pedig a gyáva merénylőre, mondta. Arról nem is beszélve, hogy a brit politikusok azonnal megállapodtak a kampány felfüggesztéséről – nem is látni nyomait annak, hogy politikai haszonszerzésre használják fel a tragikus eseményt.

Nem így a Fidesz, amelyik seperc alatt beleállt a pánikkeltésbe, pont úgy, ahogy a terroristák elképzelik az ilyesmit: a Fidesz első megnyilvánulásai alapján a terroristáknak nagy hatalma van, az európai vezetők viszont tehetetlenek és ostobák. A Fidesz 22 ember, köztük több gyerek halálában tehát meglátta a lehetőséget, hogy kampányoljon saját politikája mellett. Kósa Lajos egy keddi sajtótájékoztatón, tehát akkor, amikor még egyetlen áldozatot sem azonosítottak, már el is kezdte rátolni a felelősséget a Fidesz aktuális ellenségeire, épp csak azt nem mondta ki, hogy Soros György áll a merénylet mögött. A 22 ember halálához Kósa szerint az európai vezetők döntései vezettek: „Még hány ártatlan embernek kell meghalnia, hogy elgondolkodjanak az idevezető bevándorlási politikájukon?” – kérdezte. Ezek után még a menekülteket segítő szervezeteket is idekeverte: „A terrorizmus nem azzal kezdődik, mikor egy terrorista felrobbantja magát, hanem azzal, mikor Európába jön és ezt különböző szervezetek segítik.” Persze a párt közleménye az Iszlám Állam szókapcsolatot is leírja, hogy riogathasson, miközben a világsajtó délutánig várt az információ hitelesítésére.

Ráadásul ha be is bizonyosodik az elkövető és az Iszlám Állam közötti kapcsolat, az sem jelenti feltétlenül, hogy nőtt volna a terrorszervezet ütőképessége, ugyanis az Iszlám Állam maga is egyéni, ezért lenyomozhatatlan dzsihádakciókra buzdít, és maga csak ötletet ad, ideológiai támogatást nyújt.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője is az orlandói esetre emlékeztette a 24.hu-t: azt az akciót mindenki terrorizmusnak nevezte, az Iszlám Állam is magára vállalta, később azonban kiderült, hogy „inkább egy mentális és magánéleti problémákkal küzdő fiatalról volt szó, aki a saját öngyilkosságának akart valamilyen ideológiai fontosságot adni”.

Kedd délután nem tudjuk, hogy Manchesterben pontosan mi történt, ki és milyen indítékkal, milyen segítséggel követte el szörnyű tettét. Így azt sem, mit kell tenni ahhoz, hogy ilyesmi soha ne történhessen. De azt tudjuk, hogy a Fidesz politikai hullarablása szégyenteljes: a terroristák malmára hajtja a vizet, és nem adja meg az áldozatoknak járó méltóságot.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.