Ha majd megy a Fidesz, visz mindent, ami mozdítható, ahogy azt a VIII. kerületi képviselőjük tette

Narancsblog

Aztán persze azt mondják, minden jogszerűen történt.

Bizonyára a VIII. kerület momentumos alpolgármestere, Sátly Balázs is meglepődött, amikor először látta meg a kerület egyik frissen üressé vált önkormányzati lakását: az ingatlan a legrosszabb albérlőkről szóló legendákat mintegy életre keltve konkrétan lakhatatlan állapotban volt. Bútor nem maradt benne, és semmi mozdítható: se egy ajtófélfa, villanykapcsoló vagy konnektor, de még a beépített konyhabútort is magával vitte az előző lakó. Persze a VIII. kerület eddig is híres volt a hasonló történetekről; főleg annak fényében nem volt meglepő az eset, hogy a kiköltözött lakó már jó régen használta illegálisan a lakást – először öt éve kellett volna kiköltöznie. A problémás lakó klasszikus alakja. Ami különleges a sztoriban az az, hogy a kirúghatatlan bérlő nem drogdíler, strici vagy lakbérekkel ügyeskedő egyéb bűnöző volt, hanem a kerület fideszes képviselője, Kecskeméti László.

Kecskeméti ügye önmagában nem is kapott volna sok figyelmet: a képviselő 2019-ig volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) névre hallgató önkormányzati cég vezetője a városrész fideszes vezetése idején, és persze a kecóért ezalatt kedvezményes bérleti díjat fizetett. Ám a szolgálati lakás megszűnt szolgálati lenni, miután az ellenzék átvette Józsefvárost Pikó András vezetésével, ugyanis Kecskeméti közös megegyezéssel háromhavi végkielégítésért cserébe távozott a posztjáról, és még egy évig maradhatott a lakásban.

Kecskemétinek 2020. október 31-ig kellett volna elhagynia az ingatlant, ehelyett inkább évekig harcolt, magát valamiféle politikai áldozatnak láttatva, akit üldöz a gonosz polgármester.

Ragaszkododott a történethez akkor is, amikor a jogerős bírósági ítélet megszületett arról, hogy el kell hagynia a lakást. S a kiköltözés továbbra sem történt meg arra hivatkozva, hogy feleségével egyéves gyereküket nevelik a lakásban, illetve azért, mert senki sem ellenőrizte még az ott található ingóságokat, illetve kétséges, hogy azok az ő vagy az önkormányzat tulajdonát képzik. A kerület már méltatlansági eljárást is kezdeményezett Kecskemétivel szemben, amire végül belement a költözésbe, de a Facebookon még kiírta az érzéseit „imádott otthonuk” elhagyására emlékezvén: „Miközben dobozoltunk, átfutott a fejemen, Laci, nincs ez rendjén, hát fizettétek a lakás rezsijét közel 10 évig, felújítottátok a lakást, tisztán tartottátok, fészket raktatok, a szomszédaitok szeretnek titeket, de hát akkor, hogy történhetett ez?! Tudom, FIDESZ-káder vagyok, megérdemlem” – írta, kiemelve, hogy „sajnos kisbabával nem egyszerű a lakásbérlés”, ráadásul nekik szétszakad a családjuk egy időre, mert a felesége a mamájához költözött ideiglenesen, ő pedig az apjához.

Az ember szinte meg is sajnálná Kecskemétit, ha nem derült volna ki elég gyorsan, hogy ez a nagyszerű ember, az ellenzéki terror áldozata úgy fizette a nyomott árú lakbért, hogy havi bruttó 1,8 millió forintot keresett, nem is akárhonnan:

a fővárosi kormányhivatal tanácsadóként havi 1,1 milliót, az önkormányzati munkájáért pedig 650 ezret, a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvány felügyelőbizottsági tagjaként pedig még bruttó 50 ezer forintot kap. Ez az a fizetés, amelyből öt év alatt nem sikerült találni három ember számára megfizethető bérleményt, hogy esetleg olyan lakó költözhessen be, aki tényleg rászorulónak számít. Ez a rászoruló lakó bizonyára még egy darabig várhat a lakásra: hiszen valakinek azt újra lakható állapotba kell hoznia, miután Kecskeméti teljesen kibelezte.

„Arra szeretném a JGK-val egyetemben kérni a képviselő urat, hogy a magával vitt villanykapcsolókat, konnektorokat, ajtófélfákat és a konyhabútort legyen szíves hozza vissza, és állítsa helyre ezt a lakást úgy, hogy lakható állapotba kerüljön, más be tudjon költözni az ingatlanba” – mondta videóüzenetében Sátly Balázs, talán nem is sejtve, hogy önmagán túlmutató történetbe keveredett bele. A Fidesz ugyanis az egész országgal ezt fogja csinálni távozásakor: visz minden mozdíthatót, hogy aztán a szerencsétlen hátramaradottak reménytelen tekintettel próbálják visszaszerezni legalább az ajtófélfát. S válaszul majd ők is papírokat lobogtatnak majd, hogy minden jogszerűen történt.

(Címlapképünkön: Kecskeméti László józsefvárosi fideszes képviselő. Forás: Kecskeméti László Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.