Így alázta meg a Fidesz a saját alkotmánybíróit

  • narancsblog
  • 2014. szeptember 23.

Narancsblog

Felkészül a szintén a fideszes többség által kinevezett ombudsman.

„Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbb ügyész helyettest a kormányoldal jelölte.

Az MSZP már korábban jelezte, hogy az egyoldalú jelölés elleni tiltakozásul nem vesz részt az igazságügyi bizottság ülésén.

Hétfőn a kormánypárti képviselőkön kívül egyedül Szabó Szabolcs független, az Együtt–PM színeiben mandátumot szerzett képviselő jelent meg, aki nem tagja a testületnek, de szót kapott. Megkérdezte a jelöltektől, miként tudnak elszámolni lelkiismeretükkel az egyoldalú jelöltállítás után, ám Rubovszky György, a bizottság kereszténydemokrata elnöke félbeszakította, és megvonta tőle a szót.”

Czine, Varga, Sulyok

Czine, Varga, Sulyok

Fotó: Beliczay László/MTI

A fenti három bekezdést nem holmi norvég pénzből finanszírozott zuglap, hanem a kormánnyal szemben nem kifejezetten ellenséges, viszont híresen tárgyilagos MTI tudósításából idéztük. Pontosabban: az egész tudósítást idéztük. Látható, hogy ezt még a távirati iroda avatott szakemberei sem tudják úgy tupírozni, hogy a jogállamiság látszata keltődjön az olvasókban.

Az Index beszámolója ennél jóval részletesebb, és ezért hátborzongatóbb is. Csak pár sort idézünk:

A bizottság tagjai nem kérdeztek semmit Czinétől, Papcsák Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke örömének adott hangot, hogy büntetőjogász taggal bővülhet az Alkotmánybíróság. Czine jelölését a bizottság egyhangúan támogatta.

Mikor Czine Ágnes felállt, Rubovszky észrevette, hogy mögötte ül Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, akitől azonnal elnézést kért, amiért korábban nem üdvözölte.

És így tovább, röhögni is lehetne meg kacsingatni, hogy „tisztára mint A tanúban”, mert hát mit tegyünk, a magyar hírfogyasztó is élni akar, ezért aztán egyre inkább hajlamos nevetni az ilyen szánalmas színjátékon, aminek keretében a világból semmit nem értő fideszes lótifutik megpróbálják eljátszani, hogy az ő akaratuk bármit is számít, sőt nekik is van véleményük, illetve hogy az ellenzék is a közélet része. Ezt hívjuk ma Magyarországon politikának.

Nem is olyan régen alkotmánybírónak lenni a jogi pálya csúcsa volt, és olyan méltóság, ami előtt mindenki megemelte képzeletbeli kalapját – még akkor is, ha nem értett egyet valamelyik döntéssel, vagy ha alantas politikai motivációkat vélt felfedezni egy-egy bíró döntései mögött. Az Alkotmánybíróság egykori elnökéből a legfőbb közjogi méltóság, vagyis köztársasági elnök lett, ez minden ízében méltó és igazságos volt akkoriban, nem is olyan régen, amikor még a köztársasági elnöki tisztségnek is volt tekintélye.

Sokakkal ellentétben mi látjuk a jog szépségét és pátoszát, az alkotmánybíráskodás ethoszát, és ettől hajlamosak vagyunk az igazi tirpákokkal szemben is megengedőbbek lenni, de mi a bánatot mondjunk arra, ha egy leendő alkotmánybírónak ebben a minőségében az első – és vélhetőleg még sokáig az egyetlen – közlése a széles nyilvánosság felé, hogy „az aktivista alkotmánybíráskodás korszaka az Alaptörvény elfogadásával véget ért, az alkotmánybírák az Alaptörvényre esküsznek fel, nem a saját szakmai meggyőződésükre”.

Nem is a szolgalelkűség mértéke a megdöbbentő, hanem hogy milyen intellektuális színvonalon gondolkodik a magyar alkotmányosság leendő bástyája, Varga Zs. András, aki jelenleg amúgy – oh, irgalom atyja, ne hagyj el – a Pázmány jogi karának dékánja.

Újra az Indexet idézzük: „A meghallgatás végén Rubovszky tolmácsolta a sajtónak a jelöltek kérését, hogy a megválasztásukig ne kérdezzenek tőlük. Mint mondta: kíméljék meg az alaptalan próbálkozásaiktól a jelölteket.”

És ezen a ponton válik végképp nyilvánvalóvá, hogy a fideszes gombnyomogatók nemcsak magukat tették nevetségessé, hanem a három reménybeli alkotmánybírót is, amikor ebbe a kutyakomédiába kényszerítették őket – még akkor is, ha láthatóan nagy buzgalommal vesznek részt benne. Miközben a történet minden szereplőjét, a kormánypárti honatyákat és az alkotmánybírókat egyaránt megalázza a hatalom, amelynek behódoltak.

Az igazságügyi bizottság másik mai döntése értelmében jövő héten sorra kerülhet a Fidesz által pozícióba helyezett ombudsman is, aki kimondta, amit mindenki tud, ezért koncepciós eljárás indult ellene.

Ha valaki esetleg lemaradt volna, most szólunk: mindenki, akit a hatalom ültetett be a székébe, nézzen maga mögé, fogja be a pofáját, és mutassa, hogy retteg. Ha jól sejtjük, ez nem esik majd nehezükre.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.