Így keresi Orbán Viktor kegyeit az ellenzék egykori kedvence

  • narancs.hu
  • 2021. július 7.

Narancsblog

Egy öregedő magyar popsztár drámájának újabb felvonása.

„Én nem abban látom az unión belüli érvényesülés lehetőségét, hogy szabadságharcot vívunk. Ez ugyanolyan, mint amikor bemegyek a bokszringbe, és elkezdek panaszkodni, hogy miért nem lehet itt rugdosni! Ember, beléptél az unióba?! Világosan elmondták, mihez kell tartanod magad: nincs szabadságharc, te a magad akaratából jelentkeztél – nyilatkozta kilenc évvel ezelőtt lapunknak Dopeman, akit nem sokkal később a Milla nevű ígéretes, ám hamar megbukott civil kezdeményezés alternatív köztársaságielnök-jelöltjévé is megválasztottak.

A rapper azonban ellenzékiként mégsem mint Schmitt Pál potenciális vetélytársa vált a korai Orbán-rendszer mumusává,

hanem azért, mert 2013 szeptemberében, az azóta szintén elfelejtett Magyar Szolidaritási Mozgalom tüntetésén belerúgott a demonstratív céllal ledöntött hungarocell Orbán Viktor-szobor fejébe – ebből még felmentéssel záruló bírósági ügye is volt.

Dopeman ellenzéki karrierje vett egy kisebb fordulatot, amikor 2017-ben a józsefvárosi időközi önkormányzat képviselő választáson az MSZP támogatásával indult és szerezte meg a második helyet, ám a 2018-as országgyűlési választás után már a vesztes és összefogásra képtelen ellenzéknek ment neki egy videoklipben.

„Esküszöm nekem kellemetlen/Hogy ezekkel együtt szobrot döntöttem/Mert nincsen másom, mint a tököm meg a szavam/Ezt a bíróságon is megmutattam”

– rappelte dühösen, bár ez düh mintha abból a felismerésből fakadt volna, hogy főleg azért szánja-bánja korábbi ellenzéki „kilengéseit”, mert így igencsak távol került az egyre inkább rendszerfüggő hazai szórakoztatóipartól.

Úgy tűnik, hogy a 2018-as klip még inkább afféle tapogatózás volt, hogy hogyan lehetne arcvesztés nélkül bejelentkezni a nemzeti együttműködés rendszerébe, de idén januárban a rapper már nem volt gátlásos és olyat nyilatkozott a Mandinernek, hogy Szikora Róbert vagy Pataky Attila sem mondhatta volna szebben. „A miniszterelnök nagyon jól lát a pályán. Minden igényt felmér, tudja, kinek mi kell, és azt megadja neki. Nagyvonalakban. Ráadásul van egy olyan csibészes észjárása, amivel már európai szinten, a nagykutyák között is jól működik. Egy utolsó mohikán” – lelkesedett a rapper, aki most azzal próbál feltűnni, hogy Facebook-oldalán majd’ egy órán keresztül cinkeli az ellenzéket, fennen hangoztatva, hogy Orbánnál nincs jobb választás.

„Most az emberek egyik fő motivációja az aggódás, a félelem, hogy

hogyan lesz, mennyim lesz, mi lesz

a vállalkozásommal, a gyerekemet miből fogom felnevelni, ha fölnőtt, akkor mit fog csinálni” – mondta Dopeman a 2012-es Narancs-interjúban, kizárólag másokra vonatkoztatva, ám úgy tűnik, ezt ma sokkal komolyabban veszi, mint a cikkünk elején idézett részletet ugyanabból a beszélgetésből. Minden jel arra utal, hogy öregedő popsztárként kénytelen volt belátni, a magyar könnyűzenében nincs más út, és egy bizonyos életkor fölött kizárólag azoknak áll a zászló, azok részesülhetnek miniszteri illetve egyéb állami kegydíjakban, akik hűségnyilatkozatot tesznek Orbán Viktor mellett.

Csakhogy túl sokan tolonganak annál a fazéknál, és ha az illetékesek észre is veszik, hogy valahol hátul vadul ugrál egy újabb, valahonnan nagyon is ismerős jelentkező, akkor annak nem az aktuális mondókájára figyelnek, inkább az fog az eszükbe jutni, hogy honnan olyan ismerős ez a krapek…

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.