A szerk.

Orbán Viktor feje

A szerk.

Hol van még a Dopeman nevű szörnyeteg ellen – garázdaság bűntette miatt – folyó bírósági eljárás vége, amikor újabb fejsértési esettel kell szembenézni a magyar embereknek. Most Nemes Gyula Zéró című filmjében történt – majdnem – olyan, hogy valami anarchista-terrorista Orbán Viktor dinnyére erősített arcképére lőtt volna célba. Szerencsére résen volt a Magyar Nemzeti Filmalap, s a vezető képét golyóstollal felismerhetetlenségközelire firkálták.

S akkor most kezdjük elölről.

Dopeman még a 2014-es választási kampányban vett részt egy performansszal feldúsított politikai gyűlésen, ahol Orbán Viktor leginkább a Generalisszimuszra hasonlító, hungarocellből készült szobrát döntötték le a tisztelt egybegyűltek, különös tekintettel Bajnai Gordonra. A hungarocell pedig közmondásosan rosszul tűri a döntést, így ez alkalomból is összetörte magát, de olyan súlyosan, hogy a szoboralak feje is levált, amit nevezett Pityinger László azonmód odébb is rúgott. A vádlott állítása szerint a performansz részeként, az ügyészség szerint meg biztos fájdalmat akart okozni neki. Alapjáraton nem kéne túl komolyan venni a dolgot, már a legelső kormányoldali felhördülések pillanatában tudni lehetett ugyanis, hogy Dopeman nem érdekel senkit, a játék Bajnai bőrére megy. És persze nettó karaktergyilkossági szándékkal: az ő védnöksége alatt érte halálos fenyegetés Magyarország miniszterelnökét. Mér’, mi más az, ha valakinek a fejével fociznak? Még ha a jelképes feje is az neki… Bajnaitól félni ma már nehezen megítélhető politikai éleslátásra vallott – akinek persze rossz a lelkiismerete, az mindentől és mindenkitől fél. Bajnai azóta rég eltűnt a balfenéken, ám Dopeman felségsértése még vidáman a hétköznapjaink része, s az is marad, hisz az akkor épp aktuális kampánycélok beterelték az esetet az igazságszolgáltatás ügykörébe, s az meg őröl a maga módján: a következő tárgyalási nap szeptember 15.

A Dopeman fejrugdosása körül keltett hisztéria tehát idestova másfél esztendeje velünk van, s meg is hozta a gyümölcsét, mely gyümölcs nem a bírósági ítélet maga, pláne nem annak ilyensége vagy olyansága, hanem egy újabb, nem is olyan apró változás a fejekben. Nem Orbán védett fejében, hanem mindenki más védtelen fejében.

E változás csupán annyi, mint sok egyéb hasonló esetben is, hogy többé – automatikusan – ne tekints egy dolgot annak, ami. Hanem tekintsed másnak, annak, aminek mi mondjuk. Félj mindig egy kicsit jobban!

Nemes Gyulának 180 millió forintot ítélt meg és csengetett ki Andy Vajna Magyar Nemzeti Filmalapja, ám amikor e szerv megneszelte, hogy mi készül a filmjében (Orbán-fejű dinnyére tüzelnének), azonnal belengette, hogy visszaveszi a pénzt, ha ezt meg merik csinálni. A mechanizmus elég durva, mert adott esetben – s mint azt a jövő fényesen igazolta is – Andy Vajna félt, jaj, mi lesz, ha benne marad a filmben ez a gyalázat, kirúgnak az állásomból, elveszik a kaszinóimat vagy csak ellehetetlenítik őket, mehetek vissza parókát faragni. Ám szerencsére Vajnának megvannak a magához való eszközei ahhoz, hogy elhárítson egy ekkora – előre jól látható! – veszedelmet. Arra tényleg ki gondolt volna, hogy ez a hülyegyerek (Nemes) kiáll Karlovy Varyban nem is az ország, de a világ és Richard Gere elé, és besusogja a mikrofonba, hogy mi történt.

Hogy Andy Vajna félelme mennyire megalapozott volt, arról Gulyás Gergely – az ember­arcú, az européer fideszes archetípusa maga – szállította a megdönthetetlen bizonyítékot. Ő ugyanis valamiért még Vajnánál is jobban fél, nem érhette hát be a kisatírozással. Szerinte ugyanis eleve nem kellett volna egy vasat sem adni ennek a felforgatónak, s csak azért kaphatott végül, mert a Nemzeti Filmalap nem volt eléggé résen. „A »Magyar Nemzeti Filmalap«-nál vagy a tevékenységet kellene az első két szóhoz, vagy – az őszinteség jegyében – az elnevezést a gyakorlathoz igazítani. Az előbbi jobb lenne” – fenyegeti el magát Facebook-posztja végén Gulyás, az őszinteség jegyében. Szerinte tehát egyértelműen nem attól nem­zeti és magyar valami, ha sívó oroszlánként védelmezi Orbán Viktor fejét, hanem attól, ha jó előre kiszűri az Orbán Viktor fejére irányuló ártó szándékot. Ez viszont több mint paranoia, ez világnézet. Mégpedig a legszörnyűbb.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.