Szijjártó egyértelművé tette, hogy nem a szurkolók oldalán áll

  • narancs.hu
  • 2021. július 12.

Narancsblog

A dicsőséges menetelés vége: egy ország csúcsdiplomatája őrjöngő fociultrákért akciózik.

Véget ért a Nagy Torna, de a válogatott produkciója rég a feledés homályába veszett. Noha pár hete még előszeretettel emlegették, hogy a magyar csapat „az Eb legnagyobb meglepetése”, amely az ún. halálcsoporton kívül bárhonnan továbbjutott volna, a folytatás jelentősen árnyalta a képet: csoportellenfeleink mindegyike repült a következő körben, s a cseh, a dán vagy az osztrák válogatott játéka és eredményei mellett pedig a győzelem nélkül, csoportutolsóként kiesett magyar csapat teljesítménye már cseppet sem tűnik akkora szenzációnak.

Még akkor sem, ha a maradék független sajtó is arról zengett ódákat, hogy „Magyarország visszakerült a futballtérképre”, és a kormánypárti propagandisták még azt sem restellték leírni, hogy miután „1-1-re győztünk Franciaország ellen”. S természetesen mindez annak köszönhető, hogy

„ha van egy eltökélt, leleményes vezetőnk, aki jól vezeti a seregeinket, a lehetetlennek is vakmerőn nekifeszülünk”.

Ugyanekkor persze a „eltökélt, leleményes vezető” nem mert Németországba utazni, hogy megnézze a sorsdöntő meccset, de a gyávaságot ellensúlyozandó hiszti és toporzékolás Szijjártó Péterre lett bízva.

A külügyminiszter a válogatott müncheni szereplése idején afféle háborús hősként emlegette azokat a hazai futballhuligánokat, akiket a német rendőrség őrizetbe vett – természetesen annak említése nélkül, hogy a letartóztatások pirotechnikai eszközök és kábítószer birtoklása, valamint alkotmányellenes szervezetek jelképeinek használata miatt történtek.

Szijjártó levelet is írt Joachim Herrmann bajor belügyminiszternek, hogy a müncheni mérkőzésén „példátlan inzultus érte” a magyar válogatottat, mivel egy szivárványszínű zászlót lobogtató szurkoló beszaladt a pályára.

Mondhatnánk erre, hogy addig jó, míg csak ilyen „példátlan inzultusok” érik Magyarországot, az viszont egyáltalán nem jó, de

sokkal inkább példátlannak nevezhető, ha egy ország csúcsdiplomatája őrjöngő fociultrákért akciózik.

De Szijjártó nem bír leállni.

Szerepzavara kiteljesedésének is tekinthetjük, hogy miután kiderült, hogy az UEFA három zárt kapus meccsre és 100 ezer euróra büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget diszkriminatív szurkolói magatartás miatt, megint csak ő volt az, aki óvodai szinten kommentálta a történteket. „Úgy látszik, az UEFA továbbra is alkalmazza a már korábban megismert munkásőr-hajlamú nézőtéri besúgókat, akiknek nincs más dolguk, csak jelentéseket írni arról, hogy ki, mit mondott (vagy nem mondott) a nézőtéren. Mint a kommunizmusban: bizonyíték nem kell, elég a besúgó feljelentése” – írta Szijjártó Facebook bejegyzésében, külön is kiemelve, hogy

„teltházas meccset csinálni, szurkolni, fergeteges hangulatot teremteni: na, amiatt be kell zárni a stadiont”.

Szijjártó ezzel zárja az UEFA-nak címzett bejegyzését: „Az a bizottság, amelyik ilyen döntést hoz, szánalmas és gyáva testület. Szégyelljék magukat!” Csakhogy a miniszter, miközben az UEFA-val helyettesítette Brüsszelt, s mondanivalójának lényege nagyjából ugyanaz volt („megint bántják a magyart”), mint amikor az uniós intézményeknek megy neki, egyvalamiről megfeledkezett: az európai labdarúgó szövetség elnökségében nincsenek túlreprezentálva a „térdelős-szivárványos” országok képviselői. A szervezet elnöke Aleksander Čeferin szlovén, a főtitkár görög, az alelnökök pedig lengyel, spanyol, portugál, svéd, brit nemzetiségűek. És van egy magyar alelnök is: Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke.

Ennek fényében nem is annyira meglepő, hogy Szijjártó szavait épp az MLSZ cáfolta meg, amikor honlapján tételesen közzétette, hogy pontosan miért büntetett az UEFA, és azt, hogy milyen szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésükre (kép- és hangfelvételek).

Ilyenformán a zárt lelátókat azoknak köszönhetik meg a magyar szurkolók, akiket általában ultráknak, legfeljebb futballhuligánoknak szokás nevezni, de valójában garázda bajkeverők, akik a náci karlendítésekkel, az antiszemita és homofób rigmusok skandálásával, a szomszédos országok gyalázásával minden időben szégyent hoztak és hoznak Magyarországra. Meg Szijjártónak és mindenkinek, aki hergeli őket.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.