Áh, nem, dehogy László Petra kapta a rangos Lakiteleki Filmfesztivál (zsűrielnök: Sára Sándor) különdíját, a világért sem, csak a tények figyelembevételét mindig oly kedvvel elhagyó baloldali sajtó és a nevetséges kis baloldali pártok kaptak itt megint vértolulást, mert meglátták a művésznő nevét valahol, és máris epét hánytak. Ahelyett, hogy forráskritikát gyakoroltak volna, hiszen nem kapott semmit László Petra – ezt a legilletékesebbtől tudjuk. A híres operatőrnő kedves férjétől, aki a rémes hír hallatán, hogy tudniillik felesége díjat vett át Lezsák Sándortól a mondott nemzetközi léptékű filmes seregszemlén, nos, azonnal felkerekedett, s meg sem állt a Habony-galaxis vezető orgánumáig, ahol elmondta, hogy „a filmet mindig a rendező jegyzi, tehát a díj az enyém”. László Petra a díjazott mű (a Nemzetidegenek című televíziós doku) szerkesztője volt, ami a férje szerint ugyan fontos pozíció, de díj az kurvára nem jár érte, vagy ha jár is, nem az enyimé. Az okozta a bajt, hogy a díj jogos tulajdonosa „nem volt jelen”, ezért a feleségének adta oda Lezsák Sándor.
| ||
Lehet egy ilyen szabálya a lakiteleki mustrának, hogy a díjat akadályoztatás esetén a legközelebbi hozzátartozó veheti csak át. S a szabály, az szabály. Úgyhogy tessék szíves a tisztelt baloldali törpepártocskáknak és a sajtójuknak elkussolni, és legfőként tanulni az esetből.
Mert nem az történt, hogy Lezsák Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, a parlament egyik alelnöke a kezibe nyomott az állami menekültpolitika arcának egy szép kitüntetést, Sára Sándor kitartó asszisztenciájával. Hanem az, hogy egy rangos filmfesztivál díjazott egy kiváló alkotást.
Nem az történt, hogy Sára Sándor és az általa – már jó ideje hamis módon – megtestesített nagy és kellőképpen ájtatos nemzeti gondolat összeért László Petrával és az általa teljesen önazonos módon megtestesített tettlegességgel.
Nem az történt, hogy Lezsák Sándor s az általa megtestesített Fidesz végre önfeledten a keblére ölelhette üldözött eszmetársát.
Nem, nem ez, hanem az, hogy László Petrát megkérte a hites ura, hogy hozza már fel a postaládából a szokásos hülyeségeket, de vigyázzon, mert lehet, hogy nehéz lesz, ugyanis megint kitüntette valamelyik filmfesztivál.
Nos, ennél még az is őszintébb lett volna, ha László Petrát direktben tüntetik ki azért, mert úgy felrúgott egy gyerekével menekülő apát, mint egy lyukas vödröt. Az érte járó díjat pedig ugyanúgy átadhatta volna Sára Sándor és Lezsák Sándor, hisz az ő gondolataik, cselekedeteik, utóbbi időbeli kiállásuk is ösztönözte László Petrát nemes küldetésében. Köszönőbeszédében el is mondhatta volna a kitüntetett: ők és a hozzájuk hasonlók vezérelték a lábam.
