Itt a Fidesz újabb „leleplezése”: Soros György most a magyar bírókat akarja zsebre tenni

  • narancs.hu
  • 2018. május 26.

Narancsblog

Közben pedig a hős Orbán Viktor embereinek kell megvédeni a bíróságok függetlenségét.

Egészen elképesztő kommunista tempóba kapcsolt megint a Fidesz, a kétharmados országgyűlési többség birtokában minden jel szerint tovább alakítgatnák érdekeiknek megfelelően a hazai bíráskodás rendszerét, és bevezetnék a közigazgatási bíróságot, amely – a kormánynak kényes ügyekkel együtt – minisztériumi fennhatóság alatt állhat majd. Az utóbbi időben a párt egyes politikusai a nekik nem tetsző bírói döntéseket nyíltan kritizálták, például akkor, amikor a Kúria kimondta, hogy a tao igenis közpénznek számít. (Miközben korábban maga Orbán Viktor mondta ki, hogy nem közpénz!)

A kommunizmus miatt lesz közigazgatási bíróság

A bírák és a bíróságok elleni újabb hadjárat előkészítése is elindult, szombat reggel a Magyar Idők közölt egy interjút Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, aki egyebek közt kijelentette, szerinte a jogállamiság egyik alapköve a közigazgatási bíráskodás, majd közölte: „Az, hogy 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása, jól tükrözi, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül. Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük.”

Trócsányi fontosnak tartja, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. Majd a miniszter közölte, hogy a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.

Soros ide is berepült

Nem sokkal ezután megjelent az origo.hu-n egy cikk, amelyben „leleplezték” a bírói kar és a bírósági alkalmazottak egy részét, akik közvetetten Soros György kezében vannak azáltal, hogy részt vettek a Helsinki Bizottság oktatásán, amelyen a portál szerint az elsődleges téma a migránsok, a homoszexuálisok és egyéb, a „társadalom peremén élő” csoportok helyzete volt. Ebből egyebek közt erre a következtetésre jutottak: „Soros katonái itt is a nagy terven, azaz Európa etnikai megváltoztatásán dolgoztak. Az érzékenyítő kurzusok számláját természetesen Brüsszel és a nagylelkű álfilantróp »házi kincstára«, az Open Society Foundation állta.”

Működik az agymosó propagandagépezet

Ezek után jött a Fidesz szombati sajtótájékoztatója, amelyen Hollik István szóvivőnek kellett felmondani a leckét. A politikus közölte: a Fidesz–KDNP frakciószövetség szerint a Soros-hálózat a magyar igazságszolgáltatást is befolyásolja azzal, hogy „migránspárti” érzékenyítő tanfolyamokat tart bírósági dolgozóknak. Elmondta, hogy tudják: „A Helsinki Bizottság olyan bevándorláspárti érzékenyítő tréningeket tart, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy a migránsok szemszögéből, az ő érdekeiket képviselve érzékenyítsék a bíróságok dolgozóit.”

Elmondása szerint a tanfolyamokon a menekültjoggal, a bevándorlás egyes jogi eseteivel kapcsolatban adnak tanácsokat, ami egyszerre felháborító és megengedhetetlen. Hollik hozzátette: a menedékkérelmekkel, kiutasítással kapcsolatos ügyek többsége a bíróságokra kerül. Nem nehéz feltételezni, hogy ezzel a Helsinki Bizottság célja az igazságszolgáltatás befolyásolása, a bírók megtévesztése azért, hogy minél több bevándorlót tudjanak Európába hozni.

Hollik István hangsúlyozta, fennáll a veszélye annak is, hogy egy-egy konkrét ügyben egy „Soros által fizetett jogász”, aki migránsokat képvisel, adott ügyben olyan bíróval kerüljön szembe, akinek az „érzékenyítését ő végezte”. Ezzel egyértelműen veszélybe kerül a bírói függetlenség.

A Fidesz szerint tehát nem azért kerül veszélybe a bírói függetlenség, mert Orbánék évek óta szisztematikusan alakítják át az igazságszolgáltatás rendszerét a maguk szája íze szerint. Ha ezt befejezték, a „megreformált” bíróság talán rádöbben végre, hogy a tao-pénz igenis elveszíti közpénz jellegét. Ahogyan azt Orbán Viktor akarta.

Az igazságügyi miniszter szerint a kommunisták miatt állítják fel a kormány által felügyelt közigazgatási bíróságot

Még véletlenül sem azért, hogy könnyebben elsimítsák a Fidesznek kényes ügyeket. Fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus – erről is beszélt Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Időknek adott interjúban, amelyet szombat reggel az MTI szemlézett.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.