Itt a Fidesz újabb „leleplezése”: Soros György most a magyar bírókat akarja zsebre tenni

  • narancs.hu
  • 2018. május 26.

Narancsblog

Közben pedig a hős Orbán Viktor embereinek kell megvédeni a bíróságok függetlenségét.

Egészen elképesztő kommunista tempóba kapcsolt megint a Fidesz, a kétharmados országgyűlési többség birtokában minden jel szerint tovább alakítgatnák érdekeiknek megfelelően a hazai bíráskodás rendszerét, és bevezetnék a közigazgatási bíróságot, amely – a kormánynak kényes ügyekkel együtt – minisztériumi fennhatóság alatt állhat majd. Az utóbbi időben a párt egyes politikusai a nekik nem tetsző bírói döntéseket nyíltan kritizálták, például akkor, amikor a Kúria kimondta, hogy a tao igenis közpénznek számít. (Miközben korábban maga Orbán Viktor mondta ki, hogy nem közpénz!)

A kommunizmus miatt lesz közigazgatási bíróság

A bírák és a bíróságok elleni újabb hadjárat előkészítése is elindult, szombat reggel a Magyar Idők közölt egy interjút Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, aki egyebek közt kijelentette, szerinte a jogállamiság egyik alapköve a közigazgatási bíráskodás, majd közölte: „Az, hogy 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása, jól tükrözi, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül. Ma lehetőségünk van arra, hogy a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük.”

Trócsányi fontosnak tartja, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. Majd a miniszter közölte, hogy a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.

Soros ide is berepült

Nem sokkal ezután megjelent az origo.hu-n egy cikk, amelyben „leleplezték” a bírói kar és a bírósági alkalmazottak egy részét, akik közvetetten Soros György kezében vannak azáltal, hogy részt vettek a Helsinki Bizottság oktatásán, amelyen a portál szerint az elsődleges téma a migránsok, a homoszexuálisok és egyéb, a „társadalom peremén élő” csoportok helyzete volt. Ebből egyebek közt erre a következtetésre jutottak: „Soros katonái itt is a nagy terven, azaz Európa etnikai megváltoztatásán dolgoztak. Az érzékenyítő kurzusok számláját természetesen Brüsszel és a nagylelkű álfilantróp »házi kincstára«, az Open Society Foundation állta.”

Működik az agymosó propagandagépezet

Ezek után jött a Fidesz szombati sajtótájékoztatója, amelyen Hollik István szóvivőnek kellett felmondani a leckét. A politikus közölte: a Fidesz–KDNP frakciószövetség szerint a Soros-hálózat a magyar igazságszolgáltatást is befolyásolja azzal, hogy „migránspárti” érzékenyítő tanfolyamokat tart bírósági dolgozóknak. Elmondta, hogy tudják: „A Helsinki Bizottság olyan bevándorláspárti érzékenyítő tréningeket tart, amelyek egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy a migránsok szemszögéből, az ő érdekeiket képviselve érzékenyítsék a bíróságok dolgozóit.”

Elmondása szerint a tanfolyamokon a menekültjoggal, a bevándorlás egyes jogi eseteivel kapcsolatban adnak tanácsokat, ami egyszerre felháborító és megengedhetetlen. Hollik hozzátette: a menedékkérelmekkel, kiutasítással kapcsolatos ügyek többsége a bíróságokra kerül. Nem nehéz feltételezni, hogy ezzel a Helsinki Bizottság célja az igazságszolgáltatás befolyásolása, a bírók megtévesztése azért, hogy minél több bevándorlót tudjanak Európába hozni.

Hollik István hangsúlyozta, fennáll a veszélye annak is, hogy egy-egy konkrét ügyben egy „Soros által fizetett jogász”, aki migránsokat képvisel, adott ügyben olyan bíróval kerüljön szembe, akinek az „érzékenyítését ő végezte”. Ezzel egyértelműen veszélybe kerül a bírói függetlenség.

A Fidesz szerint tehát nem azért kerül veszélybe a bírói függetlenség, mert Orbánék évek óta szisztematikusan alakítják át az igazságszolgáltatás rendszerét a maguk szája íze szerint. Ha ezt befejezték, a „megreformált” bíróság talán rádöbben végre, hogy a tao-pénz igenis elveszíti közpénz jellegét. Ahogyan azt Orbán Viktor akarta.

Az igazságügyi miniszter szerint a kommunisták miatt állítják fel a kormány által felügyelt közigazgatási bíróságot

Még véletlenül sem azért, hogy könnyebben elsimítsák a Fidesznek kényes ügyeket. Fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus – erről is beszélt Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyar Időknek adott interjúban, amelyet szombat reggel az MTI szemlézett.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.