Lázár János kastélyügye megmutatja, hogy ebben az országban mit ér egy politikus (szava)

  • Magyar Krisztián
  • 2018. június 9.

Narancsblog

„Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”

Amikor március 19-én parlamenti dolgozószobájában fogadott Lázár János, már több hónapja kutattam olyan bizonyítékok után, amelyek alátámaszthatják, hogy az akkori csúcsminiszternek van köze a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Batidánál felépített luxuskastélyhoz. Számos olyan emberrel beszéltem, aki vagy dolgozott a területen, vagy rálátása volt a munkálatokra, netán ismerte azt a Kulik Jenőt, akinek a nevén futott kezdetben az egész beruházás, és mindenki arról számolt be, hogy információi szerint Lázár János nem csak egyszerű telekszomszéd.

false

A kastéllyal kapcsolatban – vagyis a „prémiumkategóriás létesítményről”, ahogy Lázár János nevezi – kiderült, hogy az ingatlan körül a miniszter és családja az építkezés előtt nem sokkal vásárolta fel a földeket, és azt is kiszúrtam, hogy a Lázár édesanyja nevén lévő terület jelentős részét bekerítették és parkosították „Kulikék”, mi több, a kastélyt is csak úgy lehet megközelíteni, ha Lázárék birtokán is áthaladnak az oda érkezők. Légi felvételeket is készítettünk a helyszínen, amelyeken jól látszik, hogy nem egy átlagos vadászházról van szó.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Ahogy a témában sorra írtam a cikkeket, egyre több informátorom lett, néhányan maguktól vagy közvetítőn keresztül kerestek meg, köztük voltak olyanok is, akik dokumentumokkal próbálták nekem igazolni, hogy közük volt az építkezéshez, ahol nyilvánvaló volt számukra Lázár János szerepe. Így találkoztam egy vállalkozóval, aki az épületegyüttes terveit is megmutatta, és beszéltünk egy tervezővel, akinek állítása szerint információi voltak arról, hogy kollégái személyesen Lázár Jánossal egyeztettek a tervezési folyamat során. Olyasvalakivel is találkoztam, aki az ismerőseinek mesélt arról, hogy Lázár János személyesen kereste fel és kért tőle egy olyan munkát, amelynek végül a batidai vadászkastélyban lett meg a végső helye – hogy ez tényleg így történt-e, azt természetesen nem tudtam hitelt érdemlően ellenőrizni.

Ekkor jött el az interjú napja, amelyre azt követően volt lehetőség, hogy néhány nappal korábban megkerestem Hódmezővásárhelyen Lázár János édesanyját, hogy személyesen tudjam meg tőle, nem zavarja-e, hogy vesz egy földet, amelyet azért nem tud használni, mert arra épült egy vadászkastély parkolója, mi több, el is kerítettek belőle egy jókora darabot úgy, hogy ennek a földhivatali dokumentumok között nincs semmi nyoma. Lázárné az első kérdésemet kedvesen meghallgatta, majd úgy döntött, inkább nem beszélget velem. A fiának beszámolt a találkozásról, Lázár János az egyik beosztottján keresztül nem sokkal később megkereste a Narancsot, és jelezte, inkább válaszol ő, csak ne kérdezősködjek a családtagjainál.

„Nincsenek százmillióim”

Az interjú során először arról kérdeztem Lázár Jánost, hogy komolyan gondolta vagy csak ironizált akkor, amikor a batidai vadászházra vonatkozó újságírói kérdésre februárban így reagált: két választása van, vagy beszáll a kastélyt tulajdonló cégbe, vagy azon lesz, hogy a családtagjai és ön minél előbb adják el a környező földjeiket. Így válaszolt:

„Egy politikusnak hozzá kell szoknia, hogy bármit csinál a szűkebb vagy tágabb környezetében, bármilyen gazdasági típusú lépést tesz, például földet vásárol vagy ad el, az mindig felkelti a köz érdeklődését. Ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben – csupán erre gondoltam” – válaszolta.

Vagyis arra utalt, hogy nem fog céget vásárolni, vagyis tulajdonrészt. Aztán most pénteken a politikus vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy Lázár János áprilisban bevásárolta magát abba a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, amely jelenleg a kastély tulajdonosa és üzemeltetője. Ha jóhiszemű szeretnék lenni, akkor azt mondhatnám, Lázár áprilisra rájött, neki mégis tetszik az a kastély, amely a családi birtokaik között nőtt ki a földből, amelyet az ő ingatlanjaikon keresztül lehet megközelíteni, amelyet kezdetben a Miniszterelnökségnek is bedolgozó ügyvéd, Kulik Jenő vett a nevére, és amelyről boldog-boldogtalan azt csiripelte a környéken, hogy az bizony a politikusnak épült.

Az épületek messziről

Az épületek messziről

Fotó: Bankó Gábor

Ha nem szeretnék jóhiszemű lenni – és a fentiek után miért is lennék az –, akkor azt mondanám: Lázár János szemrebbenés nélkül az emberek szemébe hazudta, hogy neki semmi köze nincs az egészhez, majd amikor már kiderült, hogy semmi szerepe nem lesz az új kormányban, nem érezte kockázatosnak papíron is beszállni.

Hogy mi volt a valódi oka az időzítésnek, az minden bizonnyal sosem fog kiderülni, mindenesetre érdemes felidézni a márciusi interjú egy másik részletét, amellyel Lázár János igazolni szerette volna, hogy neki tényleg semmi köze a földjeik közötti luxushoz: „A vadászház körül lévő földek egy részén édesanyám, a gyerekeim és én együtt gazdálkodunk: a családunk. Itt szinte teljes egészében erdőgazdálkodás folyik, de a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.

Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket, amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”

„Szerették volna, ha beszállok” – Lázár Jánost kérdeztük a földjeik között épült kastélyról

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja: végig tudta, mi épül a családi földjeik között, de neki nincs köze a beruházáshoz. Lázár Jánossal még a választások előtt beszéltünk, miután a miniszter jelezte, hajlandó egy interjúra a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, a család földjei között felépített batidai vadászkastély ügyében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.