Lázár János kastélyügye megmutatja, hogy ebben az országban mit ér egy politikus (szava)

  • Magyar Krisztián
  • 2018. június 9.

Narancsblog

„Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”

Amikor március 19-én parlamenti dolgozószobájában fogadott Lázár János, már több hónapja kutattam olyan bizonyítékok után, amelyek alátámaszthatják, hogy az akkori csúcsminiszternek van köze a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Batidánál felépített luxuskastélyhoz. Számos olyan emberrel beszéltem, aki vagy dolgozott a területen, vagy rálátása volt a munkálatokra, netán ismerte azt a Kulik Jenőt, akinek a nevén futott kezdetben az egész beruházás, és mindenki arról számolt be, hogy információi szerint Lázár János nem csak egyszerű telekszomszéd.

false

A kastéllyal kapcsolatban – vagyis a „prémiumkategóriás létesítményről”, ahogy Lázár János nevezi – kiderült, hogy az ingatlan körül a miniszter és családja az építkezés előtt nem sokkal vásárolta fel a földeket, és azt is kiszúrtam, hogy a Lázár édesanyja nevén lévő terület jelentős részét bekerítették és parkosították „Kulikék”, mi több, a kastélyt is csak úgy lehet megközelíteni, ha Lázárék birtokán is áthaladnak az oda érkezők. Légi felvételeket is készítettünk a helyszínen, amelyeken jól látszik, hogy nem egy átlagos vadászházról van szó.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Ahogy a témában sorra írtam a cikkeket, egyre több informátorom lett, néhányan maguktól vagy közvetítőn keresztül kerestek meg, köztük voltak olyanok is, akik dokumentumokkal próbálták nekem igazolni, hogy közük volt az építkezéshez, ahol nyilvánvaló volt számukra Lázár János szerepe. Így találkoztam egy vállalkozóval, aki az épületegyüttes terveit is megmutatta, és beszéltünk egy tervezővel, akinek állítása szerint információi voltak arról, hogy kollégái személyesen Lázár Jánossal egyeztettek a tervezési folyamat során. Olyasvalakivel is találkoztam, aki az ismerőseinek mesélt arról, hogy Lázár János személyesen kereste fel és kért tőle egy olyan munkát, amelynek végül a batidai vadászkastélyban lett meg a végső helye – hogy ez tényleg így történt-e, azt természetesen nem tudtam hitelt érdemlően ellenőrizni.

Ekkor jött el az interjú napja, amelyre azt követően volt lehetőség, hogy néhány nappal korábban megkerestem Hódmezővásárhelyen Lázár János édesanyját, hogy személyesen tudjam meg tőle, nem zavarja-e, hogy vesz egy földet, amelyet azért nem tud használni, mert arra épült egy vadászkastély parkolója, mi több, el is kerítettek belőle egy jókora darabot úgy, hogy ennek a földhivatali dokumentumok között nincs semmi nyoma. Lázárné az első kérdésemet kedvesen meghallgatta, majd úgy döntött, inkább nem beszélget velem. A fiának beszámolt a találkozásról, Lázár János az egyik beosztottján keresztül nem sokkal később megkereste a Narancsot, és jelezte, inkább válaszol ő, csak ne kérdezősködjek a családtagjainál.

„Nincsenek százmillióim”

Az interjú során először arról kérdeztem Lázár Jánost, hogy komolyan gondolta vagy csak ironizált akkor, amikor a batidai vadászházra vonatkozó újságírói kérdésre februárban így reagált: két választása van, vagy beszáll a kastélyt tulajdonló cégbe, vagy azon lesz, hogy a családtagjai és ön minél előbb adják el a környező földjeiket. Így válaszolt:

„Egy politikusnak hozzá kell szoknia, hogy bármit csinál a szűkebb vagy tágabb környezetében, bármilyen gazdasági típusú lépést tesz, például földet vásárol vagy ad el, az mindig felkelti a köz érdeklődését. Ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben – csupán erre gondoltam” – válaszolta.

Vagyis arra utalt, hogy nem fog céget vásárolni, vagyis tulajdonrészt. Aztán most pénteken a politikus vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy Lázár János áprilisban bevásárolta magát abba a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, amely jelenleg a kastély tulajdonosa és üzemeltetője. Ha jóhiszemű szeretnék lenni, akkor azt mondhatnám, Lázár áprilisra rájött, neki mégis tetszik az a kastély, amely a családi birtokaik között nőtt ki a földből, amelyet az ő ingatlanjaikon keresztül lehet megközelíteni, amelyet kezdetben a Miniszterelnökségnek is bedolgozó ügyvéd, Kulik Jenő vett a nevére, és amelyről boldog-boldogtalan azt csiripelte a környéken, hogy az bizony a politikusnak épült.

Az épületek messziről

Az épületek messziről

Fotó: Bankó Gábor

Ha nem szeretnék jóhiszemű lenni – és a fentiek után miért is lennék az –, akkor azt mondanám: Lázár János szemrebbenés nélkül az emberek szemébe hazudta, hogy neki semmi köze nincs az egészhez, majd amikor már kiderült, hogy semmi szerepe nem lesz az új kormányban, nem érezte kockázatosnak papíron is beszállni.

Hogy mi volt a valódi oka az időzítésnek, az minden bizonnyal sosem fog kiderülni, mindenesetre érdemes felidézni a márciusi interjú egy másik részletét, amellyel Lázár János igazolni szerette volna, hogy neki tényleg semmi köze a földjeik közötti luxushoz: „A vadászház körül lévő földek egy részén édesanyám, a gyerekeim és én együtt gazdálkodunk: a családunk. Itt szinte teljes egészében erdőgazdálkodás folyik, de a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.

Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket, amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”

„Szerették volna, ha beszállok” – Lázár Jánost kérdeztük a földjeik között épült kastélyról

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja: végig tudta, mi épül a családi földjeik között, de neki nincs köze a beruházáshoz. Lázár Jánossal még a választások előtt beszéltünk, miután a miniszter jelezte, hajlandó egy interjúra a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, a család földjei között felépített batidai vadászkastély ügyében.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.