Lázár János kastélyügye megmutatja, hogy ebben az országban mit ér egy politikus (szava)

  • Magyar Krisztián
  • 2018. június 9.

Narancsblog

„Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”

Amikor március 19-én parlamenti dolgozószobájában fogadott Lázár János, már több hónapja kutattam olyan bizonyítékok után, amelyek alátámaszthatják, hogy az akkori csúcsminiszternek van köze a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Batidánál felépített luxuskastélyhoz. Számos olyan emberrel beszéltem, aki vagy dolgozott a területen, vagy rálátása volt a munkálatokra, netán ismerte azt a Kulik Jenőt, akinek a nevén futott kezdetben az egész beruházás, és mindenki arról számolt be, hogy információi szerint Lázár János nem csak egyszerű telekszomszéd.

false

A kastéllyal kapcsolatban – vagyis a „prémiumkategóriás létesítményről”, ahogy Lázár János nevezi – kiderült, hogy az ingatlan körül a miniszter és családja az építkezés előtt nem sokkal vásárolta fel a földeket, és azt is kiszúrtam, hogy a Lázár édesanyja nevén lévő terület jelentős részét bekerítették és parkosították „Kulikék”, mi több, a kastélyt is csak úgy lehet megközelíteni, ha Lázárék birtokán is áthaladnak az oda érkezők. Légi felvételeket is készítettünk a helyszínen, amelyeken jól látszik, hogy nem egy átlagos vadászházról van szó.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Ahogy a témában sorra írtam a cikkeket, egyre több informátorom lett, néhányan maguktól vagy közvetítőn keresztül kerestek meg, köztük voltak olyanok is, akik dokumentumokkal próbálták nekem igazolni, hogy közük volt az építkezéshez, ahol nyilvánvaló volt számukra Lázár János szerepe. Így találkoztam egy vállalkozóval, aki az épületegyüttes terveit is megmutatta, és beszéltünk egy tervezővel, akinek állítása szerint információi voltak arról, hogy kollégái személyesen Lázár Jánossal egyeztettek a tervezési folyamat során. Olyasvalakivel is találkoztam, aki az ismerőseinek mesélt arról, hogy Lázár János személyesen kereste fel és kért tőle egy olyan munkát, amelynek végül a batidai vadászkastélyban lett meg a végső helye – hogy ez tényleg így történt-e, azt természetesen nem tudtam hitelt érdemlően ellenőrizni.

Ekkor jött el az interjú napja, amelyre azt követően volt lehetőség, hogy néhány nappal korábban megkerestem Hódmezővásárhelyen Lázár János édesanyját, hogy személyesen tudjam meg tőle, nem zavarja-e, hogy vesz egy földet, amelyet azért nem tud használni, mert arra épült egy vadászkastély parkolója, mi több, el is kerítettek belőle egy jókora darabot úgy, hogy ennek a földhivatali dokumentumok között nincs semmi nyoma. Lázárné az első kérdésemet kedvesen meghallgatta, majd úgy döntött, inkább nem beszélget velem. A fiának beszámolt a találkozásról, Lázár János az egyik beosztottján keresztül nem sokkal később megkereste a Narancsot, és jelezte, inkább válaszol ő, csak ne kérdezősködjek a családtagjainál.

„Nincsenek százmillióim”

Az interjú során először arról kérdeztem Lázár Jánost, hogy komolyan gondolta vagy csak ironizált akkor, amikor a batidai vadászházra vonatkozó újságírói kérdésre februárban így reagált: két választása van, vagy beszáll a kastélyt tulajdonló cégbe, vagy azon lesz, hogy a családtagjai és ön minél előbb adják el a környező földjeiket. Így válaszolt:

„Egy politikusnak hozzá kell szoknia, hogy bármit csinál a szűkebb vagy tágabb környezetében, bármilyen gazdasági típusú lépést tesz, például földet vásárol vagy ad el, az mindig felkelti a köz érdeklődését. Ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben – csupán erre gondoltam” – válaszolta.

Vagyis arra utalt, hogy nem fog céget vásárolni, vagyis tulajdonrészt. Aztán most pénteken a politikus vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy Lázár János áprilisban bevásárolta magát abba a Grosswiese Befektetési Zrt.-be, amely jelenleg a kastély tulajdonosa és üzemeltetője. Ha jóhiszemű szeretnék lenni, akkor azt mondhatnám, Lázár áprilisra rájött, neki mégis tetszik az a kastély, amely a családi birtokaik között nőtt ki a földből, amelyet az ő ingatlanjaikon keresztül lehet megközelíteni, amelyet kezdetben a Miniszterelnökségnek is bedolgozó ügyvéd, Kulik Jenő vett a nevére, és amelyről boldog-boldogtalan azt csiripelte a környéken, hogy az bizony a politikusnak épült.

Az épületek messziről

Az épületek messziről

Fotó: Bankó Gábor

Ha nem szeretnék jóhiszemű lenni – és a fentiek után miért is lennék az –, akkor azt mondanám: Lázár János szemrebbenés nélkül az emberek szemébe hazudta, hogy neki semmi köze nincs az egészhez, majd amikor már kiderült, hogy semmi szerepe nem lesz az új kormányban, nem érezte kockázatosnak papíron is beszállni.

Hogy mi volt a valódi oka az időzítésnek, az minden bizonnyal sosem fog kiderülni, mindenesetre érdemes felidézni a márciusi interjú egy másik részletét, amellyel Lázár János igazolni szerette volna, hogy neki tényleg semmi köze a földjeik közötti luxushoz: „A vadászház körül lévő földek egy részén édesanyám, a gyerekeim és én együtt gazdálkodunk: a családunk. Itt szinte teljes egészében erdőgazdálkodás folyik, de a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.

Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket, amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”

„Szerették volna, ha beszállok” – Lázár Jánost kérdeztük a földjeik között épült kastélyról

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja: végig tudta, mi épül a családi földjeik között, de neki nincs köze a beruházáshoz. Lázár Jánossal még a választások előtt beszéltünk, miután a miniszter jelezte, hajlandó egy interjúra a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, a család földjei között felépített batidai vadászkastély ügyében.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.