Kedélyesnek is mondható, színes riport jelent meg vasárnap. Az Index két újságírója biciklivel vágott neki Budapestről a Balatonnak, különböző útvonalakon. Az egyik a vonattal többé-kevésbé párhuzamosan haladva, a másik meg azon kijelölt pályán, melyet a témában illetékesek csak „balatoni kerékpárútként” emlegetnek, és amelyre – legalábbis a Magyar Közlöny szerint még 2017-ben – több milliárd forintot különítettek el. Az újságírók vállalkozásának kalandértéket elsősorban az jelentette, hogy a nevezett „balatoni kerékpárút” csak a térképen létezik.
Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot avval, ha leírjuk: csak az egyik újságírónak sikerült lejutnia a Balatonhoz, a másik valahol Ercsi környékén feladta. Mint írja: „Nemcsak azért teljesen elhibázott ötlet ez a nyomvonal, mert még nincs kész”.
Mivel a cikk e szomorú epizód miatt sem mondható drámainak, sokaknak talán fel sem tűnik, hogy ennek az egész kalandnak a hátterében megint a szokásos disznóság körvonalazódik, vagyis megint a köz lett hülyére véve.
Közpénzből.
Felmerülhet, hogy miért is rugózunk egy még el sem készült bicikliúton, ám ha hozzátesszük, hogy mit ígért két évvel ezelőtt a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos, mindjárt más megvilágításba kerül a balatoni túrakerékpározás. Nos, Révész Máriusz azt ígérte, hogy még 2017-ben elkészülnek a kerékpárutak engedélyes tervei, 2018-ban a szakaszok döntő többsége megépül, 2019-re pedig az összes tervezett kerékpárutat megépítik. Ehhez képest idén nagyjából semmi nem épült, a kivitelezésért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. a G7 megkeresésére csak annyit közölt, hogy a Budapest–Etyek szakaszon „a munkaterületet augusztusban adják át, és
5,6 kilométeren elkezdik az aszfaltburkolat helyreállítását,
illetve a táblák kihelyezését és a burkolati jelek festését”, s ez azt jelenti – írja a G7 – hogy a tervezett „108 kilométerből 5,6 kilométeren augusztusban elkezdik a festést/foltozást, de értelemszerűen csak azokon a részeken, ahol nincs szükség építési engedélyekre”.
| ||
Persze Révész Máriusz továbbra is optimistának tűnik, májusban például a Bringázz munkába! című kampány megnyitóján jelentette ki, hogy a „feltételek javítása hozzájárulhat a kerékpározás terjedéséhez, hiszen
többen váltanak két kerékre, ha fejlett biciklis infrastruktúrát találnak
a városokban”, de a balatoni bicikliútról egy árva hangot nem szólt. De nem mondott semmit pár hete Kapolcson sem ezzel kapcsolatban, inkább a tájról áradozott, no meg arról, hogy jövőre jön a Giro d’Italia. Első hangon 7,7 milliárdnyi közpénzből.
Ahelyett, hogy szomorkodni kezdenénk amiatt, hogy idén nyáron, de valószínűleg még jövőre sem mehetünk a fővárosból a Balatonra, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy
mindenki jobban járna, ha hagynák a fenébe ezt az egészet.
Az Index cikke alapján ugyanis a már kész szakaszokon (ezt úgy kell érteni, hogy régebbről meglévő bicikliutak) olyan emelkedők vannak, ahová egy gyerek vagy egy gyengébb ember képtelen feltekerni, máskor meg „vannak olyan szakaszai, amelyek életveszélyesek: például amikor egy iszonyú meredek és keskeny lejtő tele van ökölnyinél nagyobb sziklákkal”.
Tehát mielőtt hozzákezdenének e máris elcseszettnek tűnő bicikliút kivitelezésének sok-sok milliárdból, megkérdezhetnének pár biciklistát. Nyugi, nem kérdeznek.
