Rákkórház 2: a tévedhetetlenség látszata fontosabb a vezetésnek, mint egy nem túl bonyolult rendszerhiba kijavítása

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 3.

Narancsblog

De azért a közbizalom záloga még mindig az igazmondás.

„Augusztus elsejére megszűnt a sorszámhúzás az Országos Onkológiai Intézetben, helyette elektronikusan regisztrálják az érkező betegeket” – írja az Index, amit örömteli fejleménynek is mondhatnánk az elmúlt napok várótermi őrületének tükrében, bár ebben az esetben az „örömteli fejlemény” szókapcsolat nem a legmegfelelőbb kifejezés. Már csak azért sem, mert ami megelőzte ezt a lépést, nemcsak szégyenletes volt és teljességgel felesleges, de félelmetes is, mivel azt mutatta meg, hogy

a tévedhetetlenség látszata sokkal fontosabb a kórház vezetése számára, mint egy nem is annyira bonyolult rendszerhiba elismerése egy kijavítása.

Tudomásunk szerint felelősségteljes és lelkiismeretes munka zajlik az Országos Onkológiai Intézetben, már csak ezért is végtelenül szomorú, hogy egy látszólag könnyen korrigálható probléma, a várótermi sorszámhúzás és az azzal kapcsolatos anomáliák váljanak az intézmény különös ismertetőjelévé. Most mégis itt tartunk, és ez kizárólag annak köszönhető, hogy az intézet vezetése megmakacsolta magát, a hiba megszüntetése helyett

nemcsak mellébeszélt, de megpróbálta letagadni, mi több, hazugságként beállítani azokat a nyilvánvaló dolgokat,

amiről a sajtó beszámolt, sőt felvételt is készített.

Normális esetben annyit kellett volna tennie az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójának, hogy elmondja, mi okozza a várótermi kellemetlenségeket, hogy milyen lépéseket tesznek ennek kiküszöbölésére, esetleg elnézést kér a betegektől.

Nos, ehelyett az történt, hogy előbb a TV2 híradósa, Szentpéteri Eszter (aki az intézet főigazgatójának a párja) rohant ki egy azóta már törölt Facebook-bejegyzésben „baloldali uszításnak” beállítva az áldatlan állapotokról szóló tudósításokat, majd a TV2 sugárzott „ellenriportot”, ami azt mutatja, hogy a töküres váróterembe csak olykor-olykor szállingózik egy-egy maximálisan elégedett beteg.

Ennél csak az a szomorúbb, hogy nagyjából ugyanezt nyilatkozta Polgár Csaba főigazgató is a Népszavának. „Július 25-én 6 óra 50 perckor személyesen ellenőriztem a helyzetet, és az előző napi helyszínen 3 beteg és egy »hozzátartozó« várakozott” – mondta Polgár, alátámasztva a TV2 tudósítását, csakhogy azóta kiderült – legalábbis az idézett Index-cikk szerint –, hogy „kemoterápiás kezelések kéthetente vannak, az intézetbe minden második hét hétfőjén és szerdáján érkeznek főképp a betegek, akkor alakul ki tehát a nyomorgó tömeg”. Ezt pedig azért fontos információ, mert

Polgár – hasonlóan a TV2 stábjához – egy csütörtöki napon vizitelt a helyszínen.

„Tehát azon a csütörtökön, amikor a főigazgató elmondása szerint személyesen ellenőrizte az állapotokat, információink szerint nem is volt kezelés a daganatos betegeknek” – írja az Index, és ha ez igaz – márpedig eddig nem cáfolta senki –, akkor a főigazgató nyilvánvalóan becsapta a közvéleményt, mert azt mégsem feltételeznénk róla, hogy ne tudná, mikor vannak a várótermi kritikus napok.

Polgár Csaba mindössze annyit üzent az ezt firtató újságírónak, hogy „nem akar” a kérdéseire válaszolni, noha azóta ombudsmani vizsgálat is indult.

És persze ismét működésbe lépett a kormánysajtó is, ami nyilvánvaló politikai ügynek próbálja beállítani mindazt, ami az elmúlt napokban történt. „Különösen érthetetlen vagy inkább elborzasztó, hogy

napjaink hibrid háborújában, ahol a küzdő felek kezében az egyik legpusztítóbb fegyver a nyilvánosság,

azaz a média ereje, szándékosan támad valaki egy kórházat” – szörnyülködik a Magyar Nemzetben Földi László „titkosszolgálati szakértő”, majd megállapítja, hogy mindazért, ami az Országos Onkológiai Intézetben történik, kizárólag az „egyértelműen balliberális érdekeket szolgáló média” a felelős.

„Szándékosan, előre megfontolt politikai érdek mentén állítottak pellengérre egy gyógyítóintézményt. (...) Mi ez, ha nem a háború egy már-már végső stádiuma? Hisz kórházat és más civilobjektumokat még a klasszikus háborúkban is legfeljebb az utolsó szakaszban érhet el a rombolás szele” – írja, majd arra a következtetésre jut, hogy „ha megzavarják egy magas presztízsű és szakmailag elismert gyógyászati intézmény működési rendjét, azzal éppen hogy a betegeknek ártanak a legtöbbet”, illetve,hogy „a zavarkeltés megszüntetése és a közbizalom helyreállítása közérdek”.

Mit lehet ehhez még hozzátenni? Legfeljebb annyit, hogy a közbizalom záloga még mindig az igazmondás, bármit is gondol erről Polgár Csaba, Földi László meg a TV2 stábja, no meg a főnökeik.

Helyreigazítás

A magyarnarancs.hu internetes portálon 2019. augusztus 03. napján 13 óra 04 perckor „Rákkórház 2: a tévedhetetlenség látszata fontosabb a vezetésnek, mint egy nem túl bonyolult rendszerhiba kijavítása” címmel megjelent cikkünkben:

  • Valótlanul híreszteltük, hogy azon a csütörtökön, amikor a főigazgató ellenőrizte a várótermi állapotokat nem is volt kezelés a daganatos betegeknek. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Országos Onkológiai Intézet minden kemoterápiás osztályán minden munkanap történik kemoterápiás kezelés, sok esetben munkaszüneti napokon is, a főigazgató ellenőrzésének időpontjában is történt kemoterápiás kezelés.
  • Valótlanul állítottuk, hogy főigazgató becsapta a közvéleményt a kezelések időpontjával kapcsolatban.
  • Valótlanul állítottuk, hogy a kemoterápiás kezelések kéthetente vannak, az intézetben minden második hét hétfőjén és szerdáján. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Országos Onkológiai Intézet minden kemoterápiás osztályán minden munkanap történik kemoterápiás kezelés, sok esetben munkaszüneti napokon is.
  • Valótlanul állítottuk, hogy hazugságként próbálta beállítani a főigazgató azokat a cikkeket, amelyek keretében az Országos Onkológia Intézetben zajló kezelésekkel kapcsolatban a sajtó beszámolt illetve felvételt készített.

 

(Borítóképünk illusztráció)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.