Magyar kórházat a magyaroknak. Romániában – Erdélyieket aláz, minket szívat az egészségügyi államtitkár

  • narancs.hu
  • 2015. június 6.

Narancsblog

Az Orbán-kormány szerint az erdélyi magyarok többsége annyira hülye, hogy 95 évvel Trianon után sem volt képes (hajlandó) megtanulni románul.

„Gyakran előfordul, hogy az erdélyiek nem a román, hanem a magyar egészségügyi ellátást veszik igénybe, ami viszont nem szabályos, bár a kórházak ezt mégis megoldják valahogy” – nyilatkozza a Magyar Nemzetnek Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, de úgy látszik, ez – mármint az, hogy az efféle ügymenet „nem szabályos” – egyáltalán nem okoz számukra álmatlan éjszakákat. Vagyis hogy okoz, de nem úgy. Az államtitkár szerint ugyanis „a jelenség oka, hogy a határon túl már alig maradt magyarul beszélő orvos és ápoló, ezért a határon túliak nem is tudják megértetni panaszaikat”.

Rámutatott a lábára, és keserves képet vágott a góbé

Mi következik ebből? Nem fogják elhinni. Építsünk egy magyar kórházat Erdélyben! Papíron: Romániában. Ahogy mondja: „állami finanszírozásból, Romániával együtt”. Ugye csak viccel? Ráadásul olyan indokokkal áll elő, ami nemcsak a románok, de az erdélyi magyarok számára is sértő.

Zombor Gábor

Zombor Gábor

Fotó: MTI

Kezdjük azzal, hogy Zombor arra természetesen nem tér ki, hogy például a Ceauşescu-időkben hogy a túróba vették volna igénybe a magyar egészségügyi ellátást a határon túliak, vagy arra, hogyan értették meg panaszaikat az akkori román kórházakban? Rámutatott a lábára és keserves képet vágott a góbé? Persze arról sem beszél az államtitkár, hogy ugyanez a „stikli” (vagyis a magyar ellátás igénybevétele) vajon hogy is sikerülhet annak az „erdélyinek”, aki a határtól több száz kilométerre él?

Elsétál Székelyudvarhelyről a püspökladányi SZTK-ba?

Ha ehhez még hozzátesszük a drámai kijelentést, „a határon túl alig maradt magyarul beszélő orvos és ápoló”, tényleg kezdünk zavarba jönni. Mert ez egyfelől azt sugallja, hogy az erdélyi magyarok többsége annyira hülye, hogy 95 évvel Trianon után sem volt képes (hajlandó) megtanulni románul, másrészt meg azt, hogy a román ajkú orvosok és ápolók egytől egyig sarlatánok, akik persze otthon maradnak a seggükön, mert majd’ pont a szőrös talpú orvos meg ápoló tudna külföldön munkát találni. Illetve még azt is, hogy direkt nem értik a székely ember szavát, mondja ki azt akármilyen nyelven is.

Még szerencse, hogy nálunk annyi orvos meg szakképzett ápoló van, hogy alig tudunk nekik munkát adni, és persze kórházból is olyan jól állunk, hogy most már az erdélyi magyarok is megérdemelnek egyet.

Trianon Gyógyintézet

És persze, akinek nem tetszik Zombor koncepciója, amit – mikor máskor – épp a Trianon-emléknapon vezetett elő, az nem lehet más, mint gaz nemzetrontó, hazaáruló, román ügynök stb. Íme így fest egy felelős magyar politikus megnyilvánulása a nemzeti összetartozás napján: mindent bedob a nemzet széthúzása érdekében.

Az egészben mégis az a legszebb, hogy ugyanez a Zombor egy nappal korábban a Világgazdaság online által szervezett konferencián ezt találta mondani: „Ki kell szabadítani a politika csapdájából az egészségügyet”, továbbá, hogy „huszonöt éve várat magára az ágazatban a társadalmi konszenzus és a források megfelelő felhasználása”.

Nos, amíg Zombor Gábor a terület felelőse, addig nem lesz itt semmiféle szabadulás, de a források megfelelő felhasználása sem. De tartunk tőle, hogy azután sem.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.