Magyarország nekibőszült jobboldala már Budapesten sem tud meglenni kerítés nélkül

  • narancs.hu
  • 2017. június 8.

Narancsblog

De kinek falaz a rendőrség?

Érdekes beszámolót közölt a minap az atv.hu az LMBTQ közösség egy hónap múlva esedékes felvonulása kapcsán. A Hatvannégy Vármegye nevű szélsőjobboldali sejt ugyanis közleményt juttatott el a portálhoz, mely szerint tudomásukra jutott, hogy a melegek az idén majd kerítés nélkül akarnak felvonulni. (Mint ismeretes, a magyar demokratikus közélet és lelkiállapot nagyobb dicsőségére az utóbbi vonulások acélkordonok között zajlottak.) Egész pontosan így fogalmaz a közlemény: „Információink szerint idén a rendőrség biztosító sorfala nélkül kívánják megtartani a nyilvános fajtalankodásnak és vallásgyalázásnak is teret biztosító Budapest Pride-ot.” Utána természetesen az adekvát fenyegetőzés következik, miszerint a „mozgalom” ezt nem fogja szó nélkül hagyni. De mielőtt a fenyegetőzés szépségeire rátérnénk, akadjunk már ki egy kicsit azon is, hogy „információink szerint”. Honnan és főként miért is vannak egy militáns széljobboldali truppnak rendőrségi információi, mikor amúgy a magyar rendőrség szerint a magyar nyilvánosságra csak annyi tartozik, hogy… és itt most megint a portált idézzük:

„Természetesen megkérdeztük a rendőrséget is, hogy

valóban kordonok nélkül tartják-e

meg az idei Budapest Pride-ot. Cikkünk megjelenése után a következő választ kaptuk: "Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt a feladatellátáshoz szükséges erőkkel és az azt biztosító eszközökkel hajtja végre".”

false

A válasz tehát magyarra fordítva: kedves nyilvánosság, közöd? Köze ezek, vagyis a rendőrség szerint csak Hatvannégy Vármegyének van, mert ők kaptak (ah, valahonnan) vonatkozó információkat mégis.

Ezek után aligha marad kérdés abban a tekintetben, hogy ki kivel is van itt, úgyhogy

jöhet nyugodtan a fenyegetés

is a maga pőreségében. „Az elmúlt két évben azt mondtuk, hogy ha már nem sikerült ezt – az egyébként külföldről importált résztvevőkkel, a homoszexuális közösség többsége által is elutasított –, provokációt megakadályoznunk, akkor legalább sikerült ketrecbe zárni és a társadalom elől ezáltal elzárni.

Ha ez megváltozik, és nyílt utcabállá akarna szó szerint fajulni a felvonulás, akkor viszont nem mérlegelünk...” – nyilatkozta a csoport egyik képviselője az atv.hu-nak, mintegy a közlemény függelékeként.

…akkor viszont nem mérlegelünk…

A fenyegetés az fenyegetés, de mi az „a feladatellátáshoz szükséges erő és az azt biztosító eszköz”? Lesz kerítés végig az Andrássy úton, vagy nem? Mivel a válasz egyelőre rizsázás, annyit tudhatunk csak, hogy fenyegetőzni lehet Magyarországon, kerítések nélkül felvonulni egy kisebbségnek meg százszor is meggondolandó – s nem is csak magának a kisebbségnek, hanem inkább az ilyesmivel programszerűen kampányolóknak. Bekerítsük őket megint?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.