Magyarország nekibőszült jobboldala már Budapesten sem tud meglenni kerítés nélkül

  • narancs.hu
  • 2017. június 8.

Narancsblog

De kinek falaz a rendőrség?

Érdekes beszámolót közölt a minap az atv.hu az LMBTQ közösség egy hónap múlva esedékes felvonulása kapcsán. A Hatvannégy Vármegye nevű szélsőjobboldali sejt ugyanis közleményt juttatott el a portálhoz, mely szerint tudomásukra jutott, hogy a melegek az idén majd kerítés nélkül akarnak felvonulni. (Mint ismeretes, a magyar demokratikus közélet és lelkiállapot nagyobb dicsőségére az utóbbi vonulások acélkordonok között zajlottak.) Egész pontosan így fogalmaz a közlemény: „Információink szerint idén a rendőrség biztosító sorfala nélkül kívánják megtartani a nyilvános fajtalankodásnak és vallásgyalázásnak is teret biztosító Budapest Pride-ot.” Utána természetesen az adekvát fenyegetőzés következik, miszerint a „mozgalom” ezt nem fogja szó nélkül hagyni. De mielőtt a fenyegetőzés szépségeire rátérnénk, akadjunk már ki egy kicsit azon is, hogy „információink szerint”. Honnan és főként miért is vannak egy militáns széljobboldali truppnak rendőrségi információi, mikor amúgy a magyar rendőrség szerint a magyar nyilvánosságra csak annyi tartozik, hogy… és itt most megint a portált idézzük:

„Természetesen megkérdeztük a rendőrséget is, hogy

valóban kordonok nélkül tartják-e

meg az idei Budapest Pride-ot. Cikkünk megjelenése után a következő választ kaptuk: "Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt a feladatellátáshoz szükséges erőkkel és az azt biztosító eszközökkel hajtja végre".”

false

A válasz tehát magyarra fordítva: kedves nyilvánosság, közöd? Köze ezek, vagyis a rendőrség szerint csak Hatvannégy Vármegyének van, mert ők kaptak (ah, valahonnan) vonatkozó információkat mégis.

Ezek után aligha marad kérdés abban a tekintetben, hogy ki kivel is van itt, úgyhogy

jöhet nyugodtan a fenyegetés

is a maga pőreségében. „Az elmúlt két évben azt mondtuk, hogy ha már nem sikerült ezt – az egyébként külföldről importált résztvevőkkel, a homoszexuális közösség többsége által is elutasított –, provokációt megakadályoznunk, akkor legalább sikerült ketrecbe zárni és a társadalom elől ezáltal elzárni.

Ha ez megváltozik, és nyílt utcabállá akarna szó szerint fajulni a felvonulás, akkor viszont nem mérlegelünk...” – nyilatkozta a csoport egyik képviselője az atv.hu-nak, mintegy a közlemény függelékeként.

…akkor viszont nem mérlegelünk…

A fenyegetés az fenyegetés, de mi az „a feladatellátáshoz szükséges erő és az azt biztosító eszköz”? Lesz kerítés végig az Andrássy úton, vagy nem? Mivel a válasz egyelőre rizsázás, annyit tudhatunk csak, hogy fenyegetőzni lehet Magyarországon, kerítések nélkül felvonulni egy kisebbségnek meg százszor is meggondolandó – s nem is csak magának a kisebbségnek, hanem inkább az ilyesmivel programszerűen kampányolóknak. Bekerítsük őket megint?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.